A szlovák politikus, a Néppárt-HZDS elnöke ezt kedd este a TV Joj tévéállomás műsorában állította. „A magyar kormány elnökével megtartott első tárgyalásaimon területi követeléseket terjesztettek elő, amelyeket lesöpörtünk az asztalról” – jelentette ki Meciar. Szerinte magyar részről állandósulnak majd különböző nyomások, ez állandó politikai feszültséget gerjeszt, és Magyarország igyekszik majd beavatkozni a Szlovák Köztársaság belügyeibe.
Mindennek ellenére – fejtette ki Meciar – Szlovákiát a Magyar Köztársaság részéről ténylegesen semmilyen veszély nem fenyegeti, és a jelenlegi kapcsolatok bonyolultságához hozzájárultak némely szlovák politikusok szerencsétlen kijelentései is.
Vladimír Meciar 1991. február 8-án tárgyalt szlovák miniszterelnökként Budapesten Antall Józseffel. A szlovák vezetők útját eredetileg korábbra, 1990 novemberének elejére tervezték, de a szlovák fél fontos politikai okokra hivatkozva az utolsó pillanatban lemondta a találkozót.
A három hónappal később megvalósult találkozón részt vett Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács akkori elnöke is. A miniszterelnöki tárgyalást követő sajtóértekezleten Meciar elmondta, hogy a magyar kormányfővel elsősorban a bős-nagymarosi vízlépcsőről tárgyaltak. Egy újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: tudatában vannak annak, hogy hosszú ideig vákuum volt a szlovák és a magyar fél között.
Most megtették az első lépést abba az irányba, hogy minden felmerült kérdésre választ keressenek, vannak azonban kérdések, amelyekre a válasz megtalálása hosszabb időt vesz igénybe: ilyen Bős-Nagymaros ügye, illetve az ezeréves közös történelmi múltnak a feltárása.
Simon Attila neves szlovákiai történész a Népszabadság internetes oldalán megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Antall Józsefnek tulajdonított felvetésnek nincs semmilyen nyoma a dokumentumokban, ezért Vladimír Meciar kijelentését csak a politikus szokásos csúsztatásaként tudja értékelni.
„Azt eddig is tudtam, hogy Meciar nem egy hiteles, megbízható ember, de azt nem, hogy a képzelete is ilyen gazdag” – mondta Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, akit az Index hírportál keresett meg. Jeszenszky szerint a 90-es évek elején még élt az elképzelés, hogy a kisebbségek jogainak kiterjesztése, az önkormányzatiságuk fejlesztése révén a határok a régióban éppúgy a jelentőségüket vesztik, mint ahogy az például Belgium és Németország esetében történt.
Mindez azonban illúziónak bizonyult: a volt külügyminiszter szerint az elmúlt másfél évtized azt mutatja, hogy mivel szítják, Szlovákiában folyamatosan nő a magyarokkal szembeni ellenszenv.
