Belföld

Nyolcvannal ütközhetett a személy az IC-nek

Közlekedésbiztonsági szakemberek független szakmai vizsgálatot indítottak a hétfői, négy halálos áldozatot követelő vasúti szerencsétlenség miatt; azt vizsgálják, hogy miért nem állította meg a vonatbefolyásoló berendezés a személyvonatot, amikor az gyorsítani kezdett, vagy történt-e tudatos beavatkozás a működésébe.

Bajkó Erika, a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) kommunikációs vezetője elmondta: hatástalanítható a vonatbefolyásoló berendezésnek azt a funkciója, amely sebességtúllépés esetén automatikus fékezéssel kikényszeríti a vonat megállását.

A szóvivő közleményében azt írta: a KBSZ szakemberei a rendőrségi vizsgálattal párhuzamosan elvégezték a helyszíni szemlét. Megállapították, a balesetet megelőző egy órában sem működő biztosítóberendezés működésképtelenségét műszaki meghibásodás, egy föld alatt futó kábel zárlata okozta.

Ha követik a szabályokat

„Egy ilyen véletlen műszaki meghibásodás önmagában még nem vezethet szükségszerűen balesethez, amennyiben az érintett személyzetek követik az ilyen esetekre érvényes speciális szabályokat” – tartalmazza a közlemény. Hozzáfűzték: nem találtak olyan műszaki meghibásodásra utaló jelet egyik vonaton sem, amely megmagyarázná a balesetet.

A vonatok adatrögzítői megfelelően működtek és értékelhető adatokat tároltak – olvasható a közleményben.

Sebességkorlátozás volt

A helyszíni szemle adatai alapján a balesetben érintett vonatok olyan jelzés mellett hagyták el a baleset helyszínét megelőző utolsó Pilis állomást, amely utalt az előttük lévő pályaszakaszon a biztosítóberendezés működésképtelenségére, és az ezt feloldó jelzés érkezéséig 15 kilométeres óránkénti sebességet engedélyezett részükre – közölte.

A vonatbefolyásoló berendezésnek meg kellett volna állítania automatikus fékezéssel azt a vonatot, amely ezt a sebességhatárt túllépi.

Nem volt automata fékezés

A személyvonatnál azonban ez az üzemképes vonatbefolyásoló berendezés ellenére nem történt meg: az adatrögzítő elsődleges kiértékelése alapján a személyvonat az ütközést megelőzően 100-110 kilométeres óránkénti sebességről kezdett fékezni, és 75-80 kilométeres óránkénti sebességgel ütközött az előtte 10-15 kilométeres óránkénti sebességgel haladó Intercity utolsó kocsijának.

Tanulság

Bajkó Erika közleményében arra is kitért, hogy a KBSZ vizsgálóbizottsága figyelembe veszi a tavaly februárban Szőny megállóhelynél történt hasonló baleset tanulságait. A KBSZ akkor biztonsági ajánlást adott ki a hasonló események megelőzése érdekében, amelyet a MÁV Zrt. a forgalmi utasításába át is vett mint lehetőséget.

A KBSZ akkor azt javasolta, hogy hasonló forgalmi helyzetben legyen lehetőség úgynevezett állomástávolságú közlekedésre történő átállásra, melynek alkalmazása esetén két állomás között irányonként csak egy-egy vonat tartózkodhatott volna.
A Monorierdőnél hétfőn történt vonatszerencsétlenségben négyen meghaltak és 26-an megsérültek.

Ki lehet kapcsolni

Bajkó Erika az MTI megkeresésére azt mondta: a vonatbefolyásoló berendezést ki lehet kapcsolni, de hogy ez megtörtént volna, arra semmilyen utalást nem találtak. Hozzátette: ellenben a berendezésnek tudatos beavatkozással hatástalanítani lehet azt a funkcióját, amely sebességtúllépés esetén automatikus fékezéssel kikényszeríti a vonat megállását. Bajkó Erika közlése szerint a vizsgálat ennek a lehetőségnek a megvizsgálására is kiterjed.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.