Belföld

Az erőszakos tüntetőt nem védi a gyülekezési jog

admin
admin

2008. 09. 05. 12:10

Az Eötvös Károly Intézet szerint az erőszakos tüntetőt nem védi a gyülekezési jog, ezért nem a szabadságjog korlátozásával, hanem a már létező szabálysértési és büntetőjogi eszközök alkalmazásával kell megoldást találni demonstrációk békés biztosítására.

Szabó Máté Dániel, az intézet igazgatója közölte, céljuk az, hogy téziseikkel egyrészt eloszlassák a gyülekezési jog, illetve az utcai erőszak körüli “mitikus tévhiteket”, másrészt, hogy javaslataikkal társadalmi párbeszédet indítsanak.

Az intézet a Demos Magyarország Alapítvány és a Progresszív Intézet megbízásából készített tanulmányt. Javaslataik célja, hogy “Magyarország jobban kezelhesse az utcai erőszakos eseményeket”.

Valamit tenni kell

Szabó Máté Dániel szerint a nyári “melegdemonstráció” után nyilvánvalóvá vált, hogy az utcai erőszakkal “valamit tenni kell”. Mint mondta, azt látták, hogy a jogalkotó túlzó válaszokat keres; az intézet ezt akarja megelőzni tézisei megfogalmazásával.

Közölte, az egyik ilyen “alapvetés” az, hogy az utcai erőszakra nem a gyülekezési szabadság korlátozása a jó válasz, mert a szabadságjog csak a békés gyülekezésre vonatkozik. Az erőszakos tüntető nem politikai jogaival él, hanem szabálysértéseket, bűncselekményeket követ el – mutatott rá a különbségre.

Védelmet élvez

Az intézet most közzétett tézisei között van egyebek mellett az is, hogy a szervezés nélküli, spontán ellentüntetés is jogi védelmet élvez, amíg megőrzi békés jellegét. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a gyülekezési jog csak akkor biztosított, ha nem kell félni annak gyakorlásától, ezért az állam kötelessége biztosítani e jog gyakorlását.

Szabó Máté Dániel kitért arra is, úgy látják, a médiának fontos szerepe van például a “mesterséges pánikkeltéssel megzavart köznyugalom” helyreállításában.

Emberi méltóság ellen

Az intézet a jogalkotó számára azt javasolja, hogy az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének bűntettét a hivatali bűncselekményeket tartalmazó fejezetből helyezzék át a szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények közé. E módosítás szükségességét azzal indokolta, hogy ezzel egyértelművé tehetnék: e cselekményt nem csak hivatali személy, hanem bárki elkövetheti.

Az intézet a Legfelsőbb Bíróságnak is javaslatot fogalmazott meg. Eszerint a testületnek jogegységi határozatokkal és elvi bírósági határozatok közzétételével kellene elősegítenie az alapjogok érvényesülését “a jogellenes cselekményeket elkövetők felelősségre vonása tárgyában”.

Az elemzés szerint a jogalkalmazó szervek közül a rendőrség az, amely a leginkább felelős a gyülekezési jog gyakorlásának biztosításáért.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

English teacher explaining the lesson on the blackboard
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.