Belföld

Nem védik meg az emberek jogait

Az emberek azt várják, hogy védje meg őket az állam. Arra találták ki a jogállamot, hogy mindenki jogos érdekeit megvédje – mondja az ÉS interjújában Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa Rádai Eszternek.

Csakhogy e jogok éppúgy megilletnek mindenkit: a romákat, és más kisebbségeket is. A kérdésre, hogy a tavasszal történtekhez mit szól, azt feleli az országgyűlési biztos. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, azelőtt tudományos kutató, végzettségére nézve jogász, szociológus és tanár. Szerinte mindenkinek, aki felelősnek érzi magát a roma társadalomért, ma egyetlen ügyre kellene koncentrálnia: építeni hat-nyolc iskolacentrumot, hasonlót a Gandhi Gimnáziumhoz, ahol az óvodától az érettségiig nagyon magas szintű oktatás folyna, ezzel megnyitva a lehetőséget a romák előtt, hogy bekerülhessenek a felsőoktatásba, jó szintű képzésekre.

„Az emberek azt tapasztalják most már majd’ két évtizede, hogy csak toldozgatják, foldozgatják a költségvetéseket, két-háromévente úgy-ahogy rendbe teszik, azt mondják, hogy „most megszorítunk, de ez lesz az utolsó, utána minden jó lesz”, aztán kiderül, hogy mégsem ez volt az utolsó, és nem lett jobb. Aztán újrakezdjük, kormányt váltunk, és kezdődik minden elölről. És az emberek, különösen vidéken, alig vagy egyáltalán nem érzékelik, hogy haladna előre a dolog” – mondja a társadalomkutató magyarázva a kisebbségekkel szembeni türelmetlenség okait.

A riporter kérdése vagy inkább megjegyzése: „Ezért kívánnak az ottani önkormányzatok, illetve polgármesterek olyan szabályokat hozni, amelyek alkotmányellenesek, törvényellenesek, viszont az emberek igazságérzetét úgy látszik, hogy kielégítik?” – csak helyeselni tud az ombudsman. Szerinte ugyanis már vannak olyanok, akik feladták, mert úgy érzik, nem alaptalanul, hogy a rendszer munkanélküliségre kárhoztatja őket. „Hát valahogy majd ellesznek, időnként van valami kis közmunka, itt-ott piszkálják az árokpartot, időnként kapnak valami szociális támogatást, és ez a része a társadalomnak egyre nagyobb.” Eközben van a helyi társadalmaknak egy másik, egyre kisebb része, amelyik inaszakadtáig erőlködik, viszont retteg, hogy maga is lecsúszik, belecsúszik ebbe a reménytelen kategóriába. És adót fizet, mert van munkája, és esetleg az a képzete támad, hogy az ő adójából kell finanszírozni azok ellátását, akik nem dolgoznak.

Ám ez egyáltalán nem magyar jelenség. Ami azonban nem menti fel a felelősség alól a magyar politikát, állítja Kállai Ernő, amely erre a helyzetre sajnos nem is nagyon keresett válaszokat mostanában. Helyi szinten pedig azok a politikusok, polgármesterek, akik többé-kevésbé megértették, hogy mi a helyzet, nem találják a megoldására a megfelelő eszközöket, mert nem is nekik, nem is helyi szinten kell azt megoldani.

(A cikk teljes egészében az ÉS-ben olvasható!)

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.