Az érdekkülönbség a termelői és a feldolgozói oldal között a felvásárlási ár meghatározásából fakad. A termelők szerint kitermelés költségei csak a kilónként 30 forint mellett térülnének meg, a feldolgozók azonban ennek alig a felét, 15-20 forintos árat tartják elfogadhatónak.
A gazdák szerint irreálisan alacsony a feldolgozók által hangoztatott 15-20 forint. Minisztériumi szakértői körökben is a legalább 34 forintos felvásárlási árat tartanak hitelesnek, állítják. „Lengyelországban jelenleg 24 forintnak megfelelő eurocent a kilónkénti felvásárlási ár. Azonban a lengyel gazdák is elégedetlenek. A MAGOSZ már megkezdte a kapcsolatfelvételt a lengyel termelők érdekképviseleti szerveivel. Megpróbálunk egységesen kiállni az érdekeinkért” – nyilatkozta a FigyelőNET-nek Obreczán Ferenc, a MAGOSZ főtitkára.
„Itt jó minőségű léalmáról van szó. A kínai olcsó léalma sűrítmények, melyek lenyomják az árakat, az EU-n kívülről érkeznek. Sokszor olyan vegyszereket tartalmaznak, melyeket az Unión belül már 25 éve betiltottak, mert azok az emberi egészségre ártalmasak lehetnek” – mondta a főtitkár. „A kormánynak és a miniszternek itt van mozgástere. Elsősorban az élelmiszerbiztonsági előírások betartatását és a közvetítés folytatását várjuk el tőlük. Amennyiben ezt megkapjuk, nem zárkózunk el a kormányzati segítségtől” – tette hozzá.
A feldolgozói oldallal kapcsolatban kiemelte, hogy annak idején a feldolgozó cégek jelölték ki azokat a fajtákat, melyekre szükségük van. Munkahelyteremtői támogatásokban részesültek és pályázatokkal is jelentős támogatást nyerhettek el, most viszont nem hajlandóak a minőség szem előtt tartására.
A kormánynak nagy a felelőssége ebben a helyzetben, mondja a gazdák érdekképviseleti szervének főtitkára. Kisebb felháborodást keltett a termelők körében Gőgös Zoltán nyilatkozata, melyben hiányolta a gazdák kompromisszumkészségét és cáfolta, hogy a feldolgozók állami támogatást kapnának. Obreczán Ferenc szerint sokan úgy gondolják a gazdák közül, ha Gőgös nem tud segíteni, inkább mondjon le.
Az ESZAT Kft. mátészalkai feldolgozó cég egy köztes megoldással próbálkozott, hogy az érdekellentéteket feloldja. Az kft. a koncepciónak a kifejező „együtt sírunk, együtt nevetünk” fantázianevet adta. „A meghatározott termelői körnek alma adás-vétel helyett közös almalésűrítmény gyártást ajánl, ahol az értékesítést követően realizált nyereséget az előzetesen lefektetett, a felek által elfogadott szabályok szerint osztják fel egymás között” – áll a közleményükben.
A cél tehát a kockázatközösségen alapuló végtermék érdekeltség kialakítása. A koncepció részletes kidolgozását az együttműködésre jelentkezőkkel együtt valósítanák meg. A kínai és az amerikai olcsó import almasűrítménnyel szemben ezt tartják járható útnak. A kft. az aktuális lengyel és ukrán sűrítmény árakról is tájékoztat, melyekből visszaszámolva kijön a 15 forintos kilónkénti ár.
A blokádban személyesen is résztvevő főtitkár úgy nyilatkozott az indítványról, hogy nyitottak bármilyen kezdeményezésre, mely nem sérti a gazdák érdekeit. Ha az együttműködés alapjait reálisnak tartják, partnerek lesznek a tárgyalásokban.
Az ültetvényeiket elhanyagoló, azok korszerűsítését halogató gazdák esetében úgy véli, az elsődleges felelősök az illetékes gazdák, a másodlagos azonban az állam. „Legyen módjukban olyan ültetvényeket létesíteni a termelőknek, melyek alkalmasak a minőségi termék előállítására” – mondta Obreczán Ferenc.
Hozátette, hogy a magyar gazda is étkezési almát szeretne termeszteni, hiszen ennek felvásárlási ára jelenleg is 70-80 forint körül van kilónként. „A körülmények megteremtése állami feladat, hiszen a kormánynak kell nyomást gyakorolnia, hogy az elhanyagolt földeket felszámolják. Sőt, amennyiben elkerülhetetlen, a tulajdonost kötelezni kell az almafák kivágatására” – nyilatkozta a MAGOSZ főtitkára.
