Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke a szociális reform tanulmányozására és tapasztalatgyűjtésre kiküldött delegáció előzetes jelentését ismertetve az MTI-nek szombaton elmondta: Szlovákiában a kormány felismerte, hogy a szociális ellátó rendszer reformjába be kell vonnia a cigányságot, mert érdemi lépéseket csak akkor érhet el, ha a legsérülékenyebb, leghátrányosabb helyzetű emberek véleményét meghallgatva indítja el programjait.
Integrálják a szlovák romákat
A roma érdekképviselet vezetője hozzátette: a szlovákiai romák társadalmi integrációja érdekében olyan lépések történetek, amelyek példa nélküliek Európában, hiszen a közigazgatási rendszerbe több ezer roma embert és civil szervezeteket vontak be, így a végrehajtó és a döntéshozó szerveknél az érintettek is ki tudják fejteni álláspontjukat, hangot adhatnak véleményüknek.
“Erre van szükség Magyarországon is, mert a hivatalokban, az önkormányzatokban csak elvétve találkozhatunk romákkal” – fogalmazott Kolompár Orbán.
Jól működő projekt
Farkas Antal, az OCÖ elnökhelyettese, a delegáció vezetője elmondta: Szlovákiában törvény biztosítja, hogy civil szervezetek is indíthatnak olyan programokat, amelyek foglakoztatásra, oktatásra irányulnak. Hozzátette: négy, kizárólag nők számára indított, és már három éve működő projektet tanulmányoztak Rimaszombatban.
Számítógép-kezelő, irodavezető, ápolónő és szociális asszisztenseket képeznek a roma nőkből. A szomszédos ország 600 településén működik a program és összesen 600 szociális munkás illetve 1200 szociális asszisztens dolgozik a rendszerben.
A delegáció vezetője megjegyezte, azok, akik a reformrendszerben részt vesznek, 5100 koronát, míg akik nem, 1700 koronát kaphatnak havonta, így mindenkit érdekeltté tettek, hogy bekapcsolódjon az úgynevezett aktivizációs programba. A szociális támogatásért heti 20 órát kell dolgozniuk az embereknek, de ezt a család munkaképes tagjai közül mindenki megkaphatja – fűzte hozzá.
A magyar romák jobban élnek
Mindazonáltal a szlovákiai romák és roma civil szervezeti vezetők a magyarországi romák élethelyzetét, körülményeit jobbnak ítélik a sajátjuknál, mert egyrészt itt a minimálbér magasabb összegű, az egészségügyi ellátórendszer és az oktatási helyzet és a családtámogatási rendszerből eredő juttatást is kedvezőbbnek ítélik – ismertette tapasztalatait Farkas Antal.
Az OCÖ elnökhelyettese azt is elmondta a 2004-es tőketerebesi, majd több településre is átterjedt éhséglázadás óta normalizálódott a helyzet Szlovákiában, több a munkalehetőség, így biztosabb a romák megélhetése.
Farkas Antal az MTI-nek azt mondta, szlovákiai tapasztalataik és a Magyarországon júniusban kezdeményezett széles körű társadalmi párbeszéd során kialakult álláspontok összevetését követően az OCÖ a nyár végére fogalmazza meg reformjavaslatát, amelyet törvényjavaslat formájában juttatnak el az Országgyűlésnek.
