Belföld

Akadozhat az egyetemi mesterképzés

Az eddigi 441 mesterszak-létesítési kérelem 18 százalékát utasította el a Magyar Akkreditációs Bizottság. A nemleges határozatok oka sokszor az, hogy az „Intercity-professzorok” már nem hitelesíthetnek egy-egy meserszakok. A most elutasított egyetemek később javíthatnak.

A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) az eddigi összesen 441 mesterszak-létesítési kérelemből 79-et (18 százalék), a 831 szakindítási kérelemből 203-at (24,4 százalék) nem támogatott, azaz az összes beadvány háromnegyedét jóváhagyta – közölte Bazsa György, a testület elnöke. Bazsa György közleménye szerint a három évvel ezelőtti alapszak-indítási hullámban is hasonló arányok alakultak ki.

Egyebek között a Magyar Nemzet írt arról, hogy bajba kerülhetnek jövőre az egyetemek, mert a képzések engedélyezését végző Magyar Akkreditációs Bizottság tömegesen utasítja el az egyetemek szakindítási kérelmeit.

Nem segítenek már az Intercity-professzorok

A nem támogatott beadványok egy része nem volt kellően kidolgozva, pontatlanság, tartalmi kiegyensúlyozatlanság volt tapasztalható. Más esetekben a személyi vagy az infrastrukturális feltételeket ítélte hiányosnak a bizottság – indokolta az elutasításokat MAB elnöke.

Most jelentkezik annak hatása is, hogy a parlament tavaly megszüntette az “Intercity-professzorok” néven ismert gyakorlatot, melyben egy-egy oktatót több intézményben is figyelembe vettek az akkreditációnál (bár ő maga hónapokig be sem tette lábát az intézménybe). A főiskolák egy része így nem tudja biztosítani a mesterképzés (a korábbi egyetemi képzés megfelelője) magas szakmai követelményeit, s neves egyetemeken is előfordul, hogy egyes szakmák “kiöregedtek”.

Pénzükért futnak

A MAB elnöke szerint azért tapasztalható sietség és “dömping” a mesterszakok indításában, mert 2009-ben végeznek először nagy számban a hároméves alapképzés hallgatói, s szinte kivétel nélkül minden egyetem, sőt minden főiskola akar mesterszakokat meghirdetni és indítani. A jó hírnév mellett a jelenlegi normatív finanszírozási rendszerben (vagyis a hallgatók után járó “fejpénz” miatt) ugyanis minél több hallgató felvétele az érdekük.

Bazsa György közölte: a törvény és évtizedes gyakorlat szerint elsődlegesen az egész magyar felsőoktatási minőségét, s nem az egyes intézmények anyagi érdekeit vagy presztízsét tartják szem előtt.

A MAB reális lehetőséget lát arra, s a maga részéről biztosítani tudja annak feltételeit, hogy az átdolgozott és megfelelő minőségű beadványok még időben akkreditációt nyerjenek, ezzel az intézmények 2009-ben további mesterszakokat hirdethessenek meg és azokra hallgatókat vehessenek fel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik