Belföld

Nem büntethető a gyalázkodás?

Az Alkotmánybíróság (Ab) a köztársasági elnök indítványa alapján megsemmisítette a gyalázkodás tényállást beiktató büntetőtörvénykönyv-módosítást, mert az Ab szerint a gyalázko­dás tényállásba foglalt magatartások alkotmányosan nem büntethetők - közölte az Ab hétfői határozatát.

Az Ab közleménye felidézte: az Alkotmány alapján mindenkit egyenlően megillet a szólás joga, és ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak.

Gyalázkodó kifejezések használata, híresztelése és az ilyen testmozdulat végzése önmagában nem jár az erőszak közvetlenül jelen lévő, nyilvánvaló veszélyével, és egyéni jogok sérelmével sem.

Bár a Btk.-módosítás a becsület és az emberi méltóság fogalmakat használja, a szabad véleménynyilvánításhoz való joggal szemben nem áll olyan alkotmányos jog, amelynek védelmét a bevezetendő tényállás el tudná látni – olvasható az Ab közleményében a testület állásfoglalása.

Politika a kirekesztés ellen

Mint írták, a jogalkalmazók kötelessége a jogrendszer meglévő, a becsületsértést és a közösség elleni izgatást szankcionáló normáinak alkalmazása. A politikai élet alakítóinak pedig – mint fogalmazott a testület – “következetesen meg kell nyilvánulniuk a kirekesztő nézetekkel szemben”.

“Ilyen környezetben a gyűlölet, a megvetés és az ellenérzés hangjai elszigetelődnek, jelentéktelenné válnak és nem képesek jogsérelmet okozni” – olvasható a testület közleményében.
A határozathoz Kovács Péter és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak, Kiss László alkotmánybíró különvéleményt írt.

Februári történet

Az Országgyűlés február 18-án fogadta el a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, ami lehetővé tette volna a gyalázkodás büntethetőségét.

A törvénymódosítás beiktatta volna a jogszabályba a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal szembeni gyalázkodás büntethetőségét. A kormány nem támogatta a törvénymódosítást, Sólyom László köztársasági elnök pedig a törvény kihirdetése előtt megküldte azt az Alkotmánybíróságnak véleményezésre.

Mással is volt probléma

Az Alkotmánybíróság országgyűlési képviselők indítványa nyomán nemzetközi szerződésbe ütközés miatt hétfőn megsemmisítette a közoktatásról szóló törvény azon részét, amely úgy rendelkezett: a nem állami és nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás.

Mint rámutattak, ez a szabály ellentétes a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997. június 20-án Vatikánvárosban aláírt Megállapodás előírásaival.

A megállapodás – mint nemzetközi szerződés – ugyanis azt írja elő, hogy a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót – írták.

Nincs mit tenni

Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára elmondta: a döntés nyomán semmilyen jogalkotási feladata nincsen a minisztériumnak és költségvetési vonzata sincs a határozatnak.

Az Alkotmánybíróság határozata megerősíti az egyenlő finanszírozás elvét, amely eddig is kormányzati gyakorlat volt, és amelyen az alkotmánybírósági döntés után sem kell változtatni.

Sólyom kezdeményezésére

Továbbá a köztársasági elnök kezdeményezésére megsemmisítette az Ab. a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítását, ami lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai és szervezetek polgári jogi igényt terjesszenek elő a kisebbséget érintő, sértőnek tartott megnyilvánulások miatt.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Gyula, 2013. február 6.
Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó (j) távozik a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt évadnyitó frakcióüléséről a gyulai Erkel szállóból 2013. február 6-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.