Belföld

Nem hatásos büntetés a közérdekű munka

A közérdekű munkára ítéltek 57 százaléka tölti le büntetését, azaz dolgozik a köz javára. Az ügyek 10 százaléka elévül. A közérdekű munka a jelenlegi keretek között hosszú, nehézkes és költséges büntetés – írja a Népszabadság.

Közérdekű munkára a közepes súlyú bűncselekmények elkövetőit ítélik, azokat, akikre a szabadságvesztés kirovása túl szigorú lenne, a pénzbüntetéssel pedig nem érnék el a büntetési célokat. Legutóbb például az Erzsébet híd elfoglalásáért ítélték első fokon közmunkára Budaházy Györgyöt.

E büntetést egyre gyakrabban szabják ki; 2000 óta a számuk megduplázódott. 2006-ban 5380 embert ítéltek közérdekű munkára – monda el a Népszabadságnak Gombik Gergely, az Igazságügyi Hivatal pártfogó felügyelői szakreferense. A közérdekű munka a jelenlegi keretek közt kevésbé hatékony, hosszú, nehézkes és költséges büntetés. Az esetek kevesebb mint 60 százalékában tölti le az elítélt ténylegesen munkavégzéssel a büntetését, az ügyek 10 százaléka elévül (ezen belül 2,5-3 százalékban azért, mert nincs munkahely, 3 százalékban azért, mert 3 évig folyamatosan más ügyben szabadságvesztésüket töltik, 3,5 százalékuknak pedig nem akadnak a nyomára), a végrehajtások hetedrésze pedig az ítélet jogerőre emelkedését követően 3 évnél is hosszabb ideig tart.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik