Belföld

Közérdekű munkára ítélték Budaházyékat

Harminc nap közérdekű munkára ítélte Budaházy Györgyöt és öt társát az Erzsébet-híd hat évvel ezelőtti lezárása miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem jogerősen hétfőn.

A bíróság közérdekű üzem megzavarásának kísérletében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Az ítélet szerint ez esetben a közérdekű üzem a BKV, ám miután a működés jelentős mértékű megzavarása nem következett be, a cselekmény kísérleti szakaszban maradt. Az Erzsébet-híd forgalmát 2002. július 4-én, egy hétköznap reggel keresztbe állított személygépkocsikkal akasztotta meg néhány tucatnyi demonstráló, és a forgalom csak délre állt helyre.

Budaházy e cselekménye előtt nem sokkal tűnt fel a közéletben. A hídfoglalásról a büntetőeljárás során azt mondta, a társadalom figyelmét akarták felhívni arra, hogy a 2002-es országgyűlési választásokon leadott szavazócédulák megsemmisítése után “a csalások soha többé ki nem deríthetők”.

A vádlottak tagadták bűnösségüket, védőik szerint nem követtek el bűncselekményt, csak az alkotmányban rögzített gyülekezési jogukkal élve demonstráltak. A közérdekű üzem megzavarásának bűncselekménye akár 5 évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető a törvény szerint. Hétfői első fokú ítéletében e bűncselekmény kísérletéért egyformán 30 nap közmunkával munkával sújtotta a bíróság mind a hat vádlottat.

Budaházy György és tettestársai hallgatják az ítélet indoklását (fotó: MTI)

Budaházy György és tettestársai hallgatják az ítélet indoklását (fotó: MTI)

A védők felmentésért, az ügyész súlyosbításért, felfüggesztett szabadságvesztésért fellebbeztek, így az Erzsébet-híd lezárásának ügye a Fővárosi Bíróságon folytatódik majd másodfokon.

Gaudi Nagy Tamás ügyvéd, Budaházy védője szerint ebben az ügyben az Alkotmánybíróság legutóbbi, a gyülekezési joggal, feljelentés nélküli demonstrációkkal kapcsolatos döntésének és a strasbourgi bíróság e tárgyú határozatainak szellemében a büntetőbíróságnak bele kellett volna helyeznie a hídfoglalást a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog gyakorlására irányuló történeti összefüggésbe, és össze kellett volna mérnie a közérdekű üzemek működéséhez, illetve az alapvető jogok gyakorlásához fűződő érdekeket.

Gaudi Nagy Tamás hangsúlyozta: egy alkotmányos jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, veszélyes útra lép a közhatalom, ha büntető- vagy szabálysértési eljárásokkal kívánja ellehetetleníteni az alapvető jogaikkal élő polgárokat. Az ügyvéd megjegyezte azt is, hogy az eljárás során kiderült: a többórás forgalmi fennakadás elsősorban azért állt elő, mert a helyszínre egyébként hamar kiérkező rendőrök megmagyarázhatatlan okból hosszú ideig nem intézkedtek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik