Belföld

Lebutították az érettségit

Még a középiskolai tanárok is úgy látják, hogy idén a középfokú írásbeli érettségiket egy jobb képességű általános iskolás is megírta volna kettes szinten. Az alacsonynak tűnő követelmények oka, szakemberek szerint, a felsőoktatás érdekei miatt „kiherélt” kétszintű vizsgarendszer bevezetése.

Az idén érettségiző diákok, közvetlenül a középfokú írásbelik után nagyon könnyűnek találták a feladatlapokat. A FigyelőNet által megkérdezett végzősök egyike egyenesen nevetségesnek találta a matematika feladatlap első részét, míg a történelem írásbeli, meglátása szerint nem a megtanult ismereteket, mindössze annyit fog mutatni, hogy “ki, mennyire tudja használni a Történelem atlaszt”.

A lapunk által közvetlenül a középfokú írásbelik befejeződése után megkérdezett pedagógusok rendre azt mondták, hogy kettesre szinte mindenki könnyedén meg tudta írni a teszteket. Volt aki úgy fogalmazott, hogy egy jobban kvalifikált nyolcadikos is simán vette volna az akadályt.

Megduplázódott az érettségizők száma (fotó:mti)

Megduplázódott az érettségizők száma (fotó:mti)

Ugyanazon az ajtón áttuszkolni kétszerannyi embert

Várjuk meg a vizsga országos eredményeit, mielőtt túl könnyűnek kiáltjuk ki az idei írásbeliket – figyelmeztet a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója. Azt javasolta, nézzük meg például a tavalyi összesített eredményeket. (Megnéztük: az Oktatási Hivatal honlapján található adatokból az derült ki, hogy 2007-ben a matematika középszintű vizsgán a maturálók 1,5 százaléka megbukott, és minden második diák mindössze kettes érdemjeggyel ment át.)

Veres Pál a FigyelőNet kérdésére ugyan elismeri, hogy a kétszintű érettségi rendszer nehézségi szintje jóval elmarad mondjuk a 20 évvel ezelőttitől, de hozzáteszi, hogy akkoriban a 18 évesek 35-40 százaléka érettségizett, most pedig ez az arány 70-75 százalék. „Ugyanazon az ajtón nem lehet áttuszkolni kétszerannyi embert” – fogalmazott a hagyományosan erősnek számító miskolci gimnázium igazgatója.

Egy-két évtized alatt megduplázódott az érettségizők száma Magyarországon, idén több mint 85 ezren vágtak neki a vizsgáknak. Ez azt is jelenti, hogy ma olyanok is megszerzik a középfokot lezáró dokumentumot, akikkel megegyező tudásszintű diákok korábban nem is járhattak középiskolába. Ha a régi követelményeket tartanánk, akkor továbbra is az adott populáció 40-45 százaléka érettségizne. Ez viszont nyilván nem egyezik az oktatáspolitika elképzeléseivel – tette hozzá Veres Pál.

Az egyetemek miatt nem működik a rendszer (fotó:mti)

Az egyetemek miatt nem működik a rendszer (fotó:mti)


—-Az oktatási tárcának kellene lépni—-

Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az érettségi színvonalát firtató kérdésünkre inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a kétszintű érettségi-felvételi rendszer eltolódott a középszintű érettségi – és annak továbbtanulási, pontszerzési lehetőségének – irányába. Idén tantárgyanként már csak néhány százan – a mindenkit érintő magyarból és matematikából alig 2500-an – választották az emelt szintű vizsgákat.

A GOSZ egyébként egy évtizede kongatja a vészharangot. A rendszer kidolgozásakor az eredeti elképzelés ugyanis az volt, hogy a könnyebb vizsga „mindössze” lezárná a középfokú tanulmányokat, az emelt szintű vizsga pedig az egyetemi-főiskolai felvételit váltaná ki. A továbbtanuláshoz e szerint két tárgyból jóval magasabb – országosan összemérhető, sztenderd – követelményeket kellett volna teljesíteniük a diákoknak. Az egyetemek azonban pusztán üzleti megfontolásból megtorpedózták ezt az elképzelést. A tanulólétszám – állami normatívát jelentő – maximalizálása miatt ugyanis nem kérik az emelt szintű vizsgát a felvételihez.

A vitát az egyetemek és a középfok közti érdekellentétre lehet levezetni – mondja Szebedy, aki szerint az oktatási tárcának kellene lépnie ez ügyben. Jelenleg az egyetemek üzleti érdeke akadályozza a minőségi érettségi rendszer, a színvonalas középfokú képzés kialakítását. A felsőoktatásnak – az igazgató szerint – egy célja van: minél nagyobb állami pénzből, minél nagyobb létszámban begyűjteni a hallgatókat. Ha már megvannak, akkor az intézmény az állami normatíva, vagy a tandíjak segítségével kiegészíti az egyetemi végzettséghez szükséges alapokat.

Könnyű a középszint (fotó:mti)

Könnyű a középszint (fotó:mti)


Nem társadalmi érdek

Az pedig egyáltalán nem társadalmi érdek, hogy boldog-boldogtalan kezdhessen meg állami (vagy akár saját) pénzen felsőfokú tanulmányokat, akiknek egy nagy részéről ráadásul kiderül, hogy nem alkalmas a képzés befejezésére – mondja Szebedy. Ahhoz nem elég gazdag az ország, hogy évekig finanszírozzuk a tanulmányaikat félbehagyók képzését. A GOSZ-elnök szerint a társadalmi érdek az volna, ha a minél magasabb színvonalú lenne a középfokú oktatás, és követelmény lenne egy „erős” érettségi-felvételi vizsga.

Mindebből egyébként következik, hogy bizonyos szempontból „könnyű” a középszintű érettségi. Könnyűnek kell lennie, hogy a legkülönbözőbb szintű szakközépiskolák és az érettségit is megcélzó szakiskolások számára is sztenderd záróvizsgát jelenthessen. A középszintű vizsga ugyanis azt teszi lehetővé, hogy középfokú végzettséget szerezzen a diák, viszont messze nem tükrözi a továbbtanulási képességeit.

Felülvizsgálják a rendszert

Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára a napokban jelentette be, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal a közeljövőben tárgyal a kétszintű érettségi eddigi tapasztalatairól. Hozzátette azonban, hogy szó sincs arról, hogy ne működne a rendszer. A szaktárca arra kíváncsi, mi a tapasztalatuk a felsőoktatás szereplőinek három év után az emelt szintű érettségiről.

Ma szerinte az a jogi helyzet, hogy a rektorok, az érintett felsőoktatási intézmények területenként bármikor kötelezővé tehetik az emelt szintű vizsgát a felvételihez. Ha igény mutatkozik a felsőoktatás szereplőinek részéről, hogy emelt szintű vizsga legyen kötelező a felvételi során, akkor a tárca nyitott erre – közölte.

A problémát Arató egyébként abban látja, hogy a felsőoktatási képzések jelentős részénél felesleges az emelt szintű érettségi, mert nincs akkora verseny a bekerülésnél. Ezért nem választják a diákok sem. Az emelt szintű vizsgát szerinte azért választják kevesebben, mert a jelentkezők mérlegelik, felkészültségük megfelelő-e.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik