Belföld

Tandíj helyett költségtérítés?

admin
admin

2008. 04. 29. 07:00

Az államilag támogatott hallgatók és a költségtérítéses képzésben részt vevők „háza táján” akar rendet tenni a Magyar Rektori Konferencia. Olyan javaslattal álltak elő, amellyel megreformálnák a felsőoktatás finanszírozását. A konkrét döntés persze a kormány kezében lesz, de az a támadás is éri a rektorok szövetségét, hogy újrafogalmazták a tandíjat.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) javaslata a mainál igazságosabb és ösztönzőbb rendszert javasol az állami támogatás felhasználására, anélkül hogy csökkenne az államilag támogatott hallgatók száma – mondta a FigyelőNetnek dr. Bayer József, a Zsigmond Király Főiskola rektora, az MRK tagja. A rektorok javaslata összekapcsolná az állami támogatást a tanulói teljesítménnyel, ezzel elejét veszi a potyautasságnak, és megszünteti a hallgatók kettéosztását. „A kialakult rendszer rossz hatásfokú és méltánytalan. A hallgatói érdekképviselet pedig ma mintha csak a hallgatók szerencsésebb, privilegizált részét képviselné” – tette hozzá.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a Fidesz a napokban azt nyilatkozta, hogy az MRK-nak a kormány mondta meg, milyen javaslatot készítsen. Bayer József nem kívánt a politikai vádaskodásokra az MRK nevében válaszolni, ám hozzátette: „Mi is minősíthetnénk a HÖOK elnökének nyilatkozatait és politikai ambícióit, de nem tesszük”. A FigyelőNet megpróbálta utolérni Miskolczi Norbert HÖOK-elnököt, hogy mondja el a véleményét a témáról, ám ez többszöri megkeresésünkre sem sikerült.

Nem csökken a támogatottak aránya

A javaslat nem tartalmazza az állami finanszírozás arányának csökkentését, viszont arra sem ad garanciát, hogy a hallgatók minden feltétel nélkül, teljesítményüktől függetlenül mindig ugyanazt kapják. „Az államilag támogatottak száma függhet természetesen demográfiai tényezőktől – mindenki tudja, hogy csökken a hallgatók száma –, de a szakok jellegétől is. Keretszámokat eddig is meghatároztak egyes képzésekhez, ez ezután is így lesz, hiszen nagy a hiány a műszaki és természettudományos diplomásokból, az ilyen preferenciákat érvényre lehet juttatni a támogatási arányokban” – magyarázta a rektor.

Számszerű arányokat Bayer József egyelőre nem tud mondani. De szerinte a javaslat – minden ellenkező híresztelés ellenére – nem akarja csökkenteni az állami támogatást, és nem érinti azt a törvényi szabályozást sem, hogy állami támogatást csak az első diploma megszerzéséhez kaphat a hallgató.

A rektorok úgy tervezik, hogy az összes hallgató által befizetett teljes összeg változatlan marad, csak igazságosabban oszlik majd el, és a teljesítmények arányában fokozatokat alakítanak ki. Egy hallgatónak pusztán jó tanulmányi átlagot kell produkálnia, hogy államilag támogatott képzésben tanuljon.

„Nem hiszem, hogy díjazni kellene a vizsgák halogatását, a teljesítmény-visszatartást. Hogy emellett milyen egyéb tényezőket lehet még figyelembe venni – például közösségi munkát, a sportteljesítményt vagy a szociális helyzetet –, azt a mindenkori oktatási kormányzat mérlegelheti, de talán szerencsésebb lenne az intézményekre bízni” – véli Bayer.

Az MRK tandíj pártján állt

A népszavazás után is a tandíj bevezetése mellett volt az MRK, ezért korábban sokakban felmerült, hogy a mostani javaslat is valamiféle „tandíjpótlék” lesz. „Szeretném hangsúlyozni, hogy az MRK, mint szakmai szervezet nem foglalkozhat a tandíjjal kapcsolatos politikai görcsökkel. Mint felelős testületnek, szakmailag ésszerű, hatékony és jó megoldásokat kell keresni. A mostani javaslat sem a tandíjról szól, amit – egyéni véleményem szerint – sajnálatosan értelmetlen politikai tabuvá tettek Magyarországon” – mondta a rektor.

Azt, hogy hányan fognak fizetni és mennyi lehet a legmagasabb és legalacsonyabb költségtérítési összeg, a rektorokból álló testület még nem tudja megbecsülni. A költségtérítés nagysága ma sem egységes, intézményenként és szakonként is változik – például az orvosképzésért félévente elkérhetnek 1 milliót, viszont vannak szakok félévente 90-100 ezerért is. Bayer József hozzátette: az állami intézményekben költségtérítést fizető hallgatókat is támogatja valamilyen szinten az állam, mert a képzés összes költségét nem fedezi az általuk fizetett összeg.

Diákmunka vagy ösztöndíj

Része a javaslatnak, hogy az intézmények adjanak munkát a költségtérítésre kötelezett hallgatóknak, hogy előteremthessék a tanuláshoz szükséges pénzt. Ez világszerte alkalmazott megoldás, hiszen sok diák számára anyagi problémát okozhat státuszának a megváltozása, de ez nem jelenti azt, hogy ne folytathatná a tanulmányait egy kis erőfeszítéssel.

Megmaradnak a szociális ösztöndíjak, és tanulmányi ösztöndíjakat is lehet adni, államiakat vagy magánalapításúakat. A rektorok a vállalati ösztöndíjszerződések gyakorlatát is felelevenítenék, emellett nem szüntetnék meg a diákhitelt sem. „Egyszóval aki valóban tanulni akar, az ezután is tud. A javaslat természetesen nem térhet ki mindezen részletre, csak jelzi azokat a problémákat, amelyekre megoldást kell találni. Az új rendszer bevezetésének ütemezése viszont a politikai döntéshozók illetékességébe tartozik. Az MRK szakmai alapon működő köztestület, amely a magyar felsőoktatás hosszú távú érdekeit hivatott képviselni, nem veheti át a politikai döntéshozók felelősségét” – tette hozzá.

Államilag támogatottak a magániskolákban

Korábban voltak olyan politikai megnyilvánulások, hogy csak az állami intézmények kapjanak államilag támogatott helyeket, a magán vagy egyházi fenntartásúakban pedig csak költségtérítéses képzés induljon. „Ez ellentétes az EU versenyjogi szabályaival. A magán- és alapítványi felsőoktatási intézményekben az államilag támogatott helyek keretszáma amúgy is nagyon korlátozott és utánuk is csak a hallgatói és az arányosan lecsökkentett tanári létszám után a kutatási normatívát kapják meg. Fenntartói hányadot nem kapnak, holott esetleg ugyanazt az oktatási szolgáltatást nyújtják” – mondta a FigyelőNetnek Bayer József, akinek az iskolája, a Zsigmond Király Főiskola magánkézben van.

Az MDF szerint jó vitaalap a rektorok javaslata

A párt a valódi áttörést a felsőoktatás szerkezetváltásában látja. Az MDF támogatja a költségtérítéses és államilag finanszírozott képzés közötti átjárás megteremtését, amennyiben a hallgatók jelenlegi aránya nem változik meg. Szerintük a felsőoktatás valódi fejlődéséhez komoly szerkezeti változásokra van szükség: egyebek mellett racionalizálni kell az intézményrendszert, módosítani kell a felvételi keretszámokat és erősíteni a szakképzést.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

In this photograph taken on February 3, 2017, Nepalese women Pabitra Giri (L) and Yum Kumari Giri (R) sit by a fire as they live in a Chhaupadi hut during their menstruation period in Surkhet District, some 520km west of Kathmandu. - The practice of banning women from the home when they are menstruating is linked to Hinduism and considers women untouchable at this time. They are banished from the home -- barred from touching food, religious icons, cattle and men -- and forced into a monthly exile sleeping in basic huts. Chhaupadi was banned a decade ago, but new legislation currently before parliament will criminalise the practice, making it a jailable offence to force a women to follow the ritual. (Photo by PRAKASH MATHEMA / AFP) / TO GO WITH AFP STORY: Nepal-women-religion-society, FEATURE by Annabel SYMINGTON
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.