Belföld

Tandíj helyett költségtérítés?

Az államilag támogatott hallgatók és a költségtérítéses képzésben részt vevők „háza táján” akar rendet tenni a Magyar Rektori Konferencia. Olyan javaslattal álltak elő, amellyel megreformálnák a felsőoktatás finanszírozását. A konkrét döntés persze a kormány kezében lesz, de az a támadás is éri a rektorok szövetségét, hogy újrafogalmazták a tandíjat.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) javaslata a mainál igazságosabb és ösztönzőbb rendszert javasol az állami támogatás felhasználására, anélkül hogy csökkenne az államilag támogatott hallgatók száma – mondta a FigyelőNetnek dr. Bayer József, a Zsigmond Király Főiskola rektora, az MRK tagja. A rektorok javaslata összekapcsolná az állami támogatást a tanulói teljesítménnyel, ezzel elejét veszi a potyautasságnak, és megszünteti a hallgatók kettéosztását. „A kialakult rendszer rossz hatásfokú és méltánytalan. A hallgatói érdekképviselet pedig ma mintha csak a hallgatók szerencsésebb, privilegizált részét képviselné” – tette hozzá.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a Fidesz a napokban azt nyilatkozta, hogy az MRK-nak a kormány mondta meg, milyen javaslatot készítsen. Bayer József nem kívánt a politikai vádaskodásokra az MRK nevében válaszolni, ám hozzátette: „Mi is minősíthetnénk a HÖOK elnökének nyilatkozatait és politikai ambícióit, de nem tesszük”. A FigyelőNet megpróbálta utolérni Miskolczi Norbert HÖOK-elnököt, hogy mondja el a véleményét a témáról, ám ez többszöri megkeresésünkre sem sikerült.

Nem csökken a támogatottak aránya

A javaslat nem tartalmazza az állami finanszírozás arányának csökkentését, viszont arra sem ad garanciát, hogy a hallgatók minden feltétel nélkül, teljesítményüktől függetlenül mindig ugyanazt kapják. „Az államilag támogatottak száma függhet természetesen demográfiai tényezőktől – mindenki tudja, hogy csökken a hallgatók száma –, de a szakok jellegétől is. Keretszámokat eddig is meghatároztak egyes képzésekhez, ez ezután is így lesz, hiszen nagy a hiány a műszaki és természettudományos diplomásokból, az ilyen preferenciákat érvényre lehet juttatni a támogatási arányokban” – magyarázta a rektor.

Számszerű arányokat Bayer József egyelőre nem tud mondani. De szerinte a javaslat – minden ellenkező híresztelés ellenére – nem akarja csökkenteni az állami támogatást, és nem érinti azt a törvényi szabályozást sem, hogy állami támogatást csak az első diploma megszerzéséhez kaphat a hallgató.

A rektorok úgy tervezik, hogy az összes hallgató által befizetett teljes összeg változatlan marad, csak igazságosabban oszlik majd el, és a teljesítmények arányában fokozatokat alakítanak ki. Egy hallgatónak pusztán jó tanulmányi átlagot kell produkálnia, hogy államilag támogatott képzésben tanuljon.

„Nem hiszem, hogy díjazni kellene a vizsgák halogatását, a teljesítmény-visszatartást. Hogy emellett milyen egyéb tényezőket lehet még figyelembe venni – például közösségi munkát, a sportteljesítményt vagy a szociális helyzetet –, azt a mindenkori oktatási kormányzat mérlegelheti, de talán szerencsésebb lenne az intézményekre bízni” – véli Bayer.

Az MRK tandíj pártján állt

A népszavazás után is a tandíj bevezetése mellett volt az MRK, ezért korábban sokakban felmerült, hogy a mostani javaslat is valamiféle „tandíjpótlék” lesz. „Szeretném hangsúlyozni, hogy az MRK, mint szakmai szervezet nem foglalkozhat a tandíjjal kapcsolatos politikai görcsökkel. Mint felelős testületnek, szakmailag ésszerű, hatékony és jó megoldásokat kell keresni. A mostani javaslat sem a tandíjról szól, amit – egyéni véleményem szerint – sajnálatosan értelmetlen politikai tabuvá tettek Magyarországon” – mondta a rektor.

Azt, hogy hányan fognak fizetni és mennyi lehet a legmagasabb és legalacsonyabb költségtérítési összeg, a rektorokból álló testület még nem tudja megbecsülni. A költségtérítés nagysága ma sem egységes, intézményenként és szakonként is változik – például az orvosképzésért félévente elkérhetnek 1 milliót, viszont vannak szakok félévente 90-100 ezerért is. Bayer József hozzátette: az állami intézményekben költségtérítést fizető hallgatókat is támogatja valamilyen szinten az állam, mert a képzés összes költségét nem fedezi az általuk fizetett összeg.

Diákmunka vagy ösztöndíj

Része a javaslatnak, hogy az intézmények adjanak munkát a költségtérítésre kötelezett hallgatóknak, hogy előteremthessék a tanuláshoz szükséges pénzt. Ez világszerte alkalmazott megoldás, hiszen sok diák számára anyagi problémát okozhat státuszának a megváltozása, de ez nem jelenti azt, hogy ne folytathatná a tanulmányait egy kis erőfeszítéssel.

Megmaradnak a szociális ösztöndíjak, és tanulmányi ösztöndíjakat is lehet adni, államiakat vagy magánalapításúakat. A rektorok a vállalati ösztöndíjszerződések gyakorlatát is felelevenítenék, emellett nem szüntetnék meg a diákhitelt sem. „Egyszóval aki valóban tanulni akar, az ezután is tud. A javaslat természetesen nem térhet ki mindezen részletre, csak jelzi azokat a problémákat, amelyekre megoldást kell találni. Az új rendszer bevezetésének ütemezése viszont a politikai döntéshozók illetékességébe tartozik. Az MRK szakmai alapon működő köztestület, amely a magyar felsőoktatás hosszú távú érdekeit hivatott képviselni, nem veheti át a politikai döntéshozók felelősségét” – tette hozzá.

Államilag támogatottak a magániskolákban

Korábban voltak olyan politikai megnyilvánulások, hogy csak az állami intézmények kapjanak államilag támogatott helyeket, a magán vagy egyházi fenntartásúakban pedig csak költségtérítéses képzés induljon. „Ez ellentétes az EU versenyjogi szabályaival. A magán- és alapítványi felsőoktatási intézményekben az államilag támogatott helyek keretszáma amúgy is nagyon korlátozott és utánuk is csak a hallgatói és az arányosan lecsökkentett tanári létszám után a kutatási normatívát kapják meg. Fenntartói hányadot nem kapnak, holott esetleg ugyanazt az oktatási szolgáltatást nyújtják” – mondta a FigyelőNetnek Bayer József, akinek az iskolája, a Zsigmond Király Főiskola magánkézben van.

Az MDF szerint jó vitaalap a rektorok javaslata

A párt a valódi áttörést a felsőoktatás szerkezetváltásában látja. Az MDF támogatja a költségtérítéses és államilag finanszírozott képzés közötti átjárás megteremtését, amennyiben a hallgatók jelenlegi aránya nem változik meg. Szerintük a felsőoktatás valódi fejlődéséhez komoly szerkezeti változásokra van szükség: egyebek mellett racionalizálni kell az intézményrendszert, módosítani kell a felvételi keretszámokat és erősíteni a szakképzést.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik