A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Magyarországon rossz a hangulat, az emberek elkedvetlenedtek és kiábrándultak a politikából. Itt az ideje egy harmadik erőnek?
Figyelembe kell venni, hogy az ország 1989-tól 2008-ig minden létező előnyét elvesztette a régióban és az 1990 óta hatalmon lévő politikai elit nem teljesít fényesen.
Ez azt jelenti, hogy nem sikerült a rendszerváltás?
Akár volt, akár nem, sikertelen, az biztos. Ráadásul azt sem mondhatjuk, hogy Magyarországot olyan kikerülhetetlen balszerencse érte, mint a környező országokat. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a kádárizmus egy aránylag legitim rendszer volt, így nem került sor a politikai elit radikális cseréjére. A rendszerváltást pedig nem egy népmozgalom kezdeményezte, hanem a politikai vezető rétegek alkuja volt. Így az egykori elit akadálytalanul válthatta át készpénzre, médiahatalomra a politikai tőkéjét.
A politikai elit nem teljesít fényesen (Fotó: Gáti András)
Az elit a hibás?
Sajnos az ő képességeik nem egy nyitott társadalomban és nem a piacgazdaságban kamatoztathatók, ezért öröklődtek a politikai és gazdasági hatalom összefonódásai. Az eredeti tőke a pártok előszobájában halmozódik fel, nem a piacon. Ebből következik, hogy kialakul egy piacgazdaság és kialakul egy jogállam, nem alakul ki viszont a nyilvános ellenőrzés és a társadalmi önrendelkezés vagy önkormányzatiság semmilyen eleme. Ha egy hatalmat nem ellenőriznek, akkor az önkényessé válik.
Akkor tulajdonképpen a társadalom a felelős?
A rendszer a bűnös. El kéne indulni a pártállamból kifelé vezető úton. A kérdés az, hogy van-e arra lehetőség, hogy ebbe az összefonódott, kiváltságait élvező politikai-gazdasági elitbe más párt betörjön.
Az Élőlánc tapasztalata beszél önből?
Igen, ez a mi véres tapasztalatunk. Fontos lenne, hogy az emberek azt elhiggyék, lehet és érdemes a nyilvános összefogás eszközével élni. Végbe ment egy kiábrándulás, illúziója itt már nincs senkinek. Egy-egy ügy, mint a Duna, a Zengő, most ősszel a vagyontörvény vagy a társadalombiztosítás privatizációja teremtenek alkalmi összefogásokat, heves nyilvános mozgalmakat, de az nem látszik, hogy ezek intézményesülni tudnának.
Miért nem?
Vélhetően azért, mert a társadalomból hiányzik az a – gondolkodásában és anyagilag is önálló – középosztály, amely el tudja tartani a saját politikusait, de még az a posztmodern változat is hiányzik, hogy a megtérülésre váró tőke új politikai csoportokat kezd finanszírozni, amelyek például az agrárgazdaságnak, a nehéziparnak vagy akár a munkavállalóknak az érdekeit képviseli. Aki ma Magyarországon pénzt akar fektetni a politikába, annak a parlamenti nagypártokat ajánlom és biztos, hogy rövid úton megtérül a ráfordítása. Nem látszik az a társadalmi erő, amelyik új pártot tudna eltartani.
Pedig egyre nő a bizonytalanok, a választani nem tudók aránya…
A felmérések szerint körülbelül harmincszázaléknyi a harmadikutas magyarság. Nekik nincs sajtójuk. Ilyen lehetett volna a Magyar Hírlap, melynek igen tanulságos a története. Hiszen az a tőkecsoport, aki megvette, már ha nevezhetjük csoportnak Széles Gábort, mégsem arra koncentrált, hogy egy független lapja legyen, hanem arra, hogy minél gyorsabban és látványosabban lepaktáljon valamelyik politikai erővel, amelytől majd ezért nyilván ellenszolgáltatásokat remél. Nem a piacon akar megélni, hanem az egyik politikai tábor finanszírozójaként szerez érdemeket.
Térjünk vissza az Élőláncra, milyen tapasztalatokat szereztek, amikor megpróbálták beküzdeni magukat a Parlamentbe?
Ugyan a biztos kudarc tudatában indultunk, de hogy ez ekkora lesz, arra nem számítottunk. Az Élőlánc Magyarországért egy társadalmi szervezet, egy párt. A párt részt akar venni a közhatalom gyakorlásában, ha sikerül. Nekünk nem sikerült. Úgy dolgozunk, mint egy civilszervezet, ám mivel pártként vagyunk bejegyezve, ezért nem indulhatunk semmilyen pályázaton. De így legalább nem tudtak minket korrumpálni. Viszont ezért tudjuk látványosabban megfogalmazni a kifogásainkat a kormánypolitikával szemben akár a kisiskolák ügyében, akár a falurendszer szétverésével kapcsolatban vagy a vagyon- és a tb-törvény miatt.
Tervezik, hogy az Élőlánc 2010-ben újra elindul a választásokon?
Mi nem pártként funkcionálunk, csak pártként vagyunk bejegyezve. Ez egy tiltakozó gesztus az ellen, hogy a pártok és a civil társadalom között szögesdrót húzódik. Mi megpróbáltunk ezen átmászni, de fönnakadtunk. Az, hogy elindulunk-e valamilyen választáson, mindig a voksolás évében dől el.
Lányi András szerint hamarosan zöld párt alakul (Fotó: Gáti András)
Azt mondja, az Élőlánc fennakadt a szögesdróton. Van olyan politikai erő, amelyik segít lemászni?
Szűz az, akit senki sem kíván meg. Ilyen a mi esetünk is, nem vagyunk ugyanis kívánatosak, ráadásul nem vagyunk elhelyezhetők a bal-jobb skálán. Még megvesztegettetni sem sikerült magunkat. (Nevet.) Magyarországon pártot csak párt alapíthat. Két-három magyar játékfilm árából létre lehetne hozni egy parlamentképes politikai erőt.
Ha kevesebbet járnánk moziba, lenne egy zöldpártunk?
Lesz zöldpárt. A hivatalos politikai térkép baloldalán elhelyezkedő kormánypártok stratégiája a következő lehet: a nagyobbik megújul és egy szociálisan érzékeny, vélhetően nőnemű, jelenleg is egy független tisztséget viselő személy fogja vezetni. Még idén.
Ezek szerint az MSZP-t a miniszterelnök után a házelnök vezeti majd. Mi lesz az SZDSZ-szel?
Mivel egy-két éve minden népszerűtlen ügyet, minden balhét ők visznek el, kiszámítható, hogy honnan fog előkerülni egy olyan új párt, amely koalíciós partnere lehet a szocialistáknak a 2010-es választásokon. Ennek az új formációnak muszáj hogy ökológiai színezete legyen, mert ma már csak ez lefedetlen a politikai térfélen. Egy balliberális zöldpárt alakul majd.
A jobboldalon kizárt egy ilyen párt?
A jobboldalon elbizakodottak és eléggé elkényelmesedtek. Ráadásul a jobboldal jelenlegi vezetőjének meggyőződése az egység. Ami tájékozatlanságra vall, hiszen a politikai ellenzékiség nagyon sokszínű a szociáldemokráciától a keresztény-nemzeti gondolatig. Ezeket egységbe csak azon az áron lehet tartani, hogy egy részüket elveszítjük.
Sólyom László köztársasági elnök nem áll messze önöktől. Szoktak beszélni?
Amióta államfő lett, alig találkoztam vele. De amiért mi a Védegylettel annak idején jelöltük, annak eleget tesz.
Elégedett Sólyom munkájával?
Határozottan igen. Az alkotmánybíróival nem voltam, igaz nem láthatta előre, hogy szükség lenne olyan részre is az alkotmányban, hogy nem lehet kilopni a nemzeti vagyont.
Jól tudjuk, hogy Sólyom Lászlóval közösen bábáskodtak a jövő nemzedékek ombudsmanjának posztja körül is?
A kilencvenes évek elején volt egy Harmadik Part nevű ökológiai folyóirat, onnan származik az ötlet, amit aztán a Védegyletben Karátsony Gáborral felkaroltunk. 2000-ben kértük fel Sólyom Lászlót, hogy dolgozzon ki egy törvényjavaslatot a jövő nemzedékek biztosára. Megjegyzem, ilyen intézmény sehol nincs a világon. Ez egy hungaricum.
Mit vár ettől a poszttól? Lesz látható eredménye?
Egy ombudsman fő feladata, hogy feltárjon, szóba hozzon, vizsgálódjon. Segít fenntartani a nyilvános vitát. Sok múlik azon, hogy ki lesz az ombudsman.
És ki lesz? Önnek van jelöltje?
Személyi kérdésekbe nem mennék bele. Piaci alkudozásnak tűnik, amikor a pártok nyilatkoznak a jelöltekről, hogy ki kinek az embere és ki mit kap, ha megszavazza az aspiránst. Nekünk az a fontos, hogy a hazai terepen járatos, a környezeti jogot ismerő, elkötelezett ember legyen az ombudsman.
