A vallomással telje- sedett ki az elkövető
Azzal, hogy Magyarország legsúlyosabb bűncselekményét beismeri egy gyanúsított, az általa önmagáról megalkotott képet kívánja beteljesíteni – mondta Végh József kriminálpszichológus. A szakértő szerint a beismerő vallomás mögött két fő ok állhat: a gyanúsítottnak nem kell tovább rejtőzködnie, és eggyé válhat azzal a “zseniális elkövetővel”, akinek tartja magát. A másik ok a személyiségéből fakad: a cél, hogy “a nagyszerű elkövető” végre összeolvadjon azzal a személlyel, aki ezt a “nagy balhét” megcsinálta, és így beteljesítse azt a képet, amit magáról kialakított – véli a Készenléti Rendőrség volt pszichológusa. A szakember azt sem tartja mellékes szempontnak, hogy a gyanúsított így Magyarország legsúlyosabb bűncselekményének elkövetőjeként kerül be a kriminalisztika történelmébe, és ezzel tekintélyt vív ki magának az erőszakos bűncselekmények elkövetői előtt.
Előzetes letartóztatásba helyezte a Veszprémi Városi Bíróság hétfőn a 2003 nyarán Veszprémben elkövetett postásgyilkosság gyanúsítottját. A Veszprém Megyei Főügyészség szóvivője, Kullmanné Cs. Varga Edit elmondta: a bíróság az elé terjesztett bizonyítékokra tekintettel megalapozottnak találta azt a gyanút, hogy a veszprémi postásgyilkosságot a múlt héten pénteken Tatabányán őrizetbe vett férfi követte el, illetőleg részt vett a 2002. május 9-én Móron elkövetett bankrablásban is, ahol nyolc ember életét oltották ki.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója, Bolcsik Zoltán felidézte: 2002. február 13-án ismeretlen férfi Tatabányán megtámadott egy postai kézbesítőt, és elmenekült a megszerzett 800 ezer forinttal. Ezt követően az elkövető még öt esetben támadott meg postai kézbesítőt, 2003 júniusában Veszprémben fegyverrel meg is sebesített egyet, a postás később belehalt a sérülésbe. A nyomozás során Tatabánya külterületén 2004. december 28-án és 2006. október 3-án a bűncselekményhez, illetve az elkövetőhöz köthető tárgyakat találtak, például fegyverből származó lövedéket, hüvelyt, ruhákat és egyéb tárgyakat.
A nyomok Mórhoz vezettek
A 2006 októberi helyszínen lövedéket is találtak, amelyről a fegyverszakértő megállapította, hogy azok összefüggésbe hozhatók a móri bűncselekménnyel. Ezt követően kapcsolódott be a nyomozásba az az egység, amely a móri bűncselekménynél használt, és eddig még meg nem talált fegyverekkel kapcsolatos adatokat gyűjtötte. A postásgyilkosság ügyében előbb rajzot, majd szobrot készítettek az elkövetőről, és rengeteg adatot, információt kaptak ezzel kapcsolatban. Hozzátette: amikor nyilvánvalóvá vált a rendőrség számára, hogy összefüggés van a móri bűnügy és a postásgyilkosság között, négy héttel ezelőtt egy sajtótájékoztatón a közvélemény tudomására hozták azt.
Ezt követően jelentkezett a rendőrségnél valaki, aki azt állította: tudomással bír arról, hogy egy pontosan azonosítható személy Tatabánya külterületén egy erdőbe bement, és onnan különböző tárgyakat hozott ki. A rendőrök felderítették ezt a személyt, és ellenőrizték kapcsolati rendszerét is. Így jutottak el a 36 éves és 34 éves tatabányai férfiakhoz, akiket a hétvégén őrizetbe vettek. Már mindketten vallomást tettek, ezek ellenőrzése még folyik.
Családapa ölhetett Móron
A rendőrség közlése szerint a 36 éves tatabányai N. L. szerződéses katonaként teljesített szolgálatot, majd később egy rendvédelmi szervnél is dolgozott, de nem rendőr volt. Őszintén rajongott a fegyverekért, és egy fegyverkereskedésben helyezkedett el. A Honvédelmi Minisztérum szerint azonban nem volt szerződéses katona. N. László 1994. augusztus 25. és 1995. július 28. között Tatán és Győrben teljesített sorkatonai szolgálatot. Ezt követően, 1995. november 1-jétől 1997. február 15-ig egy rendészeti szervnél dolgozott. N. László 1998-ban úgynevezett továbbszolgálatra jelentkezett a Magyar Honvédséghez, ahonnan azonban még próbaideje alatt, alkalmatlansága miatt elbocsátották.
Az MTI több más forrásból úgy értesült, hogy a büntetés-végrehajtásnál dolgozott korábban a férfi.
A 34 éves W. R., családos, büntetlen előéletű, három gyerek apja. A 36 éves férfi 190 centiméter magas, társa nála alacsonyabb. Érdekesség, hogy a móri ügyben a szemtanúk egy magas férfit láttak a bank bejáratánál a bűncselekmény elkövetésekor.
Még vannak nyitott kérdések
Vallomás van a birtokunkban, de nem olyan jellegű ez a vallomás, amely minden kérdésre választ ad – mondta a tábornok. Hozzátette: a 36 éves N. L.-t lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel, valamint a móri bűncselekménnyel, a 34 éves férfit kizárólag a móri bűncselekménnyel gyanúsították meg. A tatabányai férfi kirendelt védőügyvédje, Fecci Gizella közölte, hogy hajnalra a férfi beismerő vallomást tett, azt azonban nem kívánta elárulni, mire vonatkozóan. A védőügyvéd személyesen nem vett részt a vasárnapi kihallgatáson, őt ügyvédjelöltje helyettesítette.
A rendőrség a móri bűncselekmény tényleges elkövetőiként számol a két férfival, akiknek a Kaiserhez és Hajdúhoz fűződő esetleges kapcsolatrendszerét még vizsgálják. Bolcsik Zoltán elmondta: végeztek DNS-vizsgálatot, de a szakértői vélemény még nincs a birtokukban. Hozzátette: a móri bűncselekmény miatt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt Kaiser Edét még nem hallgatták ki a fejlemények miatt.
Mint mondta, a postásüggyel kapcsolatban is vannak információik, bizonyítékaik, amelyek értékelhetőek, jelenleg ezek ellenőrzése is folyik. Szükség van további nyomozati cselekményekre – például a szemtanúkkal való felismertetésre -, ezért nincs még gyanúsítottja a postásgyilkosságnak.
Öt éve történt a móri mészárlás
A móri Erste Bank fiókjában 2002. május 9-én fegyveres rablók agyonlőtték a pénzintézet négy alkalmazottját, biztonsági őrét, két ügyfelet és a velük szerződést kötni akaró biztosítási szakembert. Az áldozatok közül hatan a helyszínen meghaltak. Egy férfi közvetlenül a kórházba szállítást követően hunyt el, egy fiatal nő életéért pedig egy hétig küzdöttek az orvosok. A móri bankrablók 7,3 millió forintot zsákmányoltak.
Szoboszlai Richárd, a fővárosi főügyész helyettese elmondta: Kaiser ügyében a Fellebbviteli Főügyészség indítványozhatja a perújítást, erről majd az ítélőtábla dönt, az esetleges eljárást pedig a Fővárosi Bíróság folytatja majd le.
Máig tisztázatlan Kaiserék móri szerepe
A rendőrségi gyanúsítás szerint Kaiser Ede és Hajdú László követte el a véres bűntényt. Az ügyészség bírósághoz benyújtott vádiratában azonban már az szerepelt: egy ismeretlen személy Skorpió típusú hangtompítós géppisztolyából leadott 47 lövéssel gyilkolta meg a nyolc dolgozót, illetve ügyfelet. Közvetlen közelről, fejre, felsőtestre leadott géppisztolysorozatokkal szinte kivégezte áldozatait. Eközben a vádirat szerint Kaiser Ede a fiók csukott ajtaja mögött állva elküldte a bankba érkező ügyfeleket.
Az idegenlégiós múlttal rendelkező, éles bevetéseken átesett Hajdú László az ügyészi vádirat szerint már csak annyiban volt bűnös a móri mészárlásért, hogy az ott használt fegyvereket beszerezte, majd eltüntette. Az eredeti vádirat szerint a móri ügyben több emberen nyereségvágyból elkövetett emberölés tetteseként felelős Kaiser Ede, bűnsegédként pedig Hajdú László. A két férfi mindvégig tagadta a bíróság előtt, hogy közük lenne a móri mészárláshoz.
A bankrablás ügyében első fokon Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra ítélték 2004 decemberében, Hajdú László bűnösségét azonban nem mondta ki a Fővárosi Bíróság, csupán más fegyveres rablások miatt ítélte 15 évre.
Csak Kaisert ítélték el
A Fővárosi Ítélőtábla 2005. októberi ítéletében jogerőre emelte Kaiser Ede első fokon kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztését, ugyanakkor hatályon kívül helyezte Hajdú László vonatkozásában az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot. Az indoklás szerint az elsőfokú bíróság Hajdú cselekményével kapcsolatban megsértette a vádelvet, nem merítette ki a vádat, és nem döntött a minősített emberöléshez nyújtott bűnsegédi bűnrészesség kérdésében.
A Fővárosi Főügyészség tavaly februárban módosította a vádat Hajdúval szemben, és azzal vádolta meg a férfit, hogy ő volt az, aki a móri bankfiókot végigjárva kioltotta az ott tartózkodó ügyfelek és alkalmazottak életét. Az újrakezdődött elsőfokú perben Hajdú László azt vallotta a bíróság előtt: „A móri ügyhöz semmi közöm”.
Hajdúnak nem kell perújrafelvétel
Ha bebizonyosodik, hogy Hajdú Lászlónak nincs köze a móri bűncselekményhez, akkor az ő esetében nincs szükség perújításra – mondta a vádlott védője. Kamarás Géza hozzátette: ha ártatlannak bizonyul védence a móri vád alól, akkor az ügyészségnek kell nyilatkoznia a bíróság előtt ebben a kérdésben, de ettől még a többi vádpontban – amelyeket Hajdú beismert – az eljárás folytatódhat.
A bíróság tavaly júniusban kezdte újratárgyalni Hajdú László büntetőperét, amelyben a bankrablás mellett több más rablással is megvádolták Kaiser Edével együtt. Hajdú Lászlót azzal vádolják, hogy Kaiser Ede és Kiglics Attila társaságában 2000. őszén a Keleti pályaudvaron egy utazási iroda munkatársát támadta meg; 2001. júliusában Kaiser és Hajdú a Váci úton kirabolt egy pénzszállítót; Kaiser, Kiglics és Hajdú 2001. novemberében a csepeli postát rabolta ki.
Kaiser perújítást kér
