Belföld

1957: Mi szól az ötnapos munkahét mellett – ellen?

admin
admin

2005. 09. 21. 18:41

Négy érv az ötnapos munkahét mellett, hat ellene. A népgazdaság érdekében. 1957. március 21.

Az utóbbi időben már megszokottá váltak azok az újsághirdetések, amelyekben egyes vállalatok arról értesítik ügyfeleiket, hogy áttértek az ötnapos munkahétre. Az áttéréseknek a zöme a múlt év IV. negyedévében történt ugyan, de a folyamat azóta továbbra is tart, sőt ahogy ezekről egyre szélesebb körök szereznek tudomást, a felmerülő újabb ilyen kívánságok is egyre szélesebbre gyűrűznek.

A Munka Törvénykönyve azt írja elő, hogy a heti munkaidőt általában hat munkanapra kell elosztani, a miniszter azonban széles hatáskörében — a SZOT-tal egyetértésben — engedélyezheti a munkaidőnek a fentiektől eltérő beosztását.

A múlt év utolsó negyede óta az ötnapos munkahétre áttért vállalatok túlnyomó része nem a Munka Törvénykönyvében előírt engedély alapján, hanem önkényesen, általában a munkástanácsok határozatával változtatta meg heti munkaidő-beosztását. A törvényességen túl igen jelentős és bonyolult problémával állunk szemben, amely alapos felülvizsgálatra szorul. Milyen érvek szólnak ötnapos munkahét mellett és mi szól ellene:

Mellette:

1. A most kimaradó szombati napnak a termelékenysége a tapasztalatok szerint a hét összes napjai között általában a legrosszabb. Emellett feltételezhető, hogy a kétnapos pihenőt a dogozók jobban tudják kihasználni pihenésre.

2. A meghosszabbított nap munkaidőre vonatkoztatva a fajlagos regieköltségek feltétlenül csökkennek, a kieső napon a gépek beindításával, kemencék befűtésével és a központi fűtés működtetésével kapcsolatos többletkiadások részben jelentősen csökkennek, részben teljese ki is esnek. Azzal pedig, hogy a szombati nap rendelkezésre állana karbantartási munkák elvégzésére, a termelés folyamatosságát, a gépek gazdaságosabb kihasználását elő lehetne segíteni.

3. A szénfelhasználásban számottevő — több tízezer tonnát kitevő — megtakarítást jelenthet a téli időszakban a hivatalok és vállalatok fűtőszénmegtakarítása a kieső szombat miatt.

4. A kétnapos hétvégi pihenő a dolgozók számára sokkal jobban kihasználható. Nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy a dolgozók kirándulhassanak, sokkal inkább biztosítható a munkaerő, illetve a szervezet regenerálása. Ugyancsak kedvező lehetőségeket biztosít ez a megoldás arra, hegy a dolgozók egyes elintéznivalójukat, mint vásárlás, hivatali ügyekben való eljárás, nagyobb háztartási munkák, stb. el tudják végezni.

Ellene

1. Ha az eddig hat napra eloszlott termelési feladatot ezután öt nap alatt kell végrehajtani, az ezen az öt napon belül négy napon keresztül a munkaidőnek másfél órával, az ötödik napon pedig két órával való emelését kívánja meg. Közismert dolog, hagy a munka termelékenysége — a dolgozó fokozódó elfáradásának következtében — általában a 8 órás munkaidő utolsó órájában a legalacsonyabb. Ha most a munka befejezését még további másfél, illetve két órával kitoljuk, az erre a meghosszabbított időre eső termelékenységi színvonal tovább csökken, illetve még alacsonyabb lesz.


2. Azoknál a munkáknál, amelyek fizikai erőt, illetve a figyelem összpontosítását igen nagy mértékben veszik igénybe (pl. hajókovácsok, általában melegmunkák, egészségre ártalmas körülmények között végzett munkák, telefonközpontok kezelése stb.) a napi munkaidőnek további meghosszabbítása nemcsak a termelékenység rohamos romlását idézné elő, hanem a szervezetre egészségileg is káros lenne, növelné a balesetveszélyt, stb.

3. Köztudomású, hogy villamosenergia-kapacitásunk korlátozott és egyes napszakokban, az ún. csúcsterhelések idején többletenergia felhasználására már ma sincs mód. Az üzemek egy részének munkáját már ma is el kell tolni a csúcsidőszakon kívüli órákra. Ha most már a szombati energiaigényt a hét többi napjain kívánnák a vállalatok igény bevenni, úgy annak egy része feltétlenül a csúcsidőszakokra esne, ahol 5-6 MW terhelésnövekedést is okozna.

4. A folyamatos üzemként működő vasúti teherszállítás kapacitása ma sincs egyenletesen kihasználva. A jelenlegi kb. 12 000 vagonos napi átlagos berakás már ma is lecsökken szombaton 10—11 000, vasárnap pedig 8—9000 vagonra Ha a termelés emelkedése eléri a tavalyi szintet, az napi 14—15 000 vagonos berakást is igényel. Ez egyúttal a vasút kapacitásának gyakorlatilag a felső határa is. Ha már most a szombati kieső kb. 5000 vagont (a folyamatos üzemek rakodása változatlan maradna), a többi öt nap alatt kellene berakni, ezer vagonnal kellene a napi mennyiséget megemelni, ami meghaladja a kapacitást. A probléma még súlyosabbnak mutatkozik a kirakás oldaláról nézve. A berakási vagonmennységet, illetve a szállítást feladat teljesítését ugyanis csak legalább a 3,2—3,5 napos kocsifordulóval lehet biztosítani, Ha most a vállalatok szombaton nem fogadnák a szállítmányokat, az részben ezzal járna, hegy a kocsiknak (egy nappal) többet kellene vesztegelniök, ami a kocsifordulót meglassítaná. Hasonló súlyos nehézségek merülnek fel a tehergépkocsi-szállítás terén is, ahol szintét a kapacitás felső határán mozog mér a mai igénybevétel is.

5. A hét öt napján meghosszabbított munkaidő a dolgozók számottevő részénél olyan súlyos többletterhelést jelent, amely nem áll arányban a hétvégi könnyítéssel. Így a napi egy-két órával meghosszabbított munka az öregeknek, a nehéz, a meleg és az egészségre ártalmas munkákon dolgozóknak, valamint maguknak a szabad szombatot leginkább kívánó nőknek is kimerítő, többségében az egészségre ártalmas többletterhelést jelent.

6. Az áttérés mindenütt nem valósítható meg. Így nem lehetséges az a három műszakos, folyamatos üzemeknél, az iskolai oktatásban, az egészségügyi szolgálat területén, közműveknél, a közlekedésben, fegyveres alakulatoknál stb. De éppen a dolgozók érdekében nem volna helyes a bevezetése a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, sőt ezentúl a tanácsoknak a közönséggel kapcsolatos szerveinél sem. Ha pedig egyes területeken heti 6 napot, más területeken 5 napot dolgoznak, ez az egész gazdasági gépezetben komoly súrlódásokat és zökkenőket okozna.


KÖVETKEZTETÉSEK

Kétségtelen, hogy az eddig felvetett főbb kérdéseken kívül még számos egyéb, különösen helyi szempont merülhet fel, mind kedvező, mind kedvezőtlen vonatkozásban. Néhány konzekvenciát azonban már ebből, az eléggé felszínes áttekintésből is határozottan levonhatunk:

1. Az ötnapos munkahét bevezetésének spontán folyamata a népgazdaság egészének összefüggő érdekeit kedvezőtlenül befolyásolja, és ezért ezt a spontán folyamatot meg kell akadályozni. Helyes és szükséges az eddig önkényesen, törvényellenesen bevezetett heti ötnapos munka-időbeosztás felülvizsgálata és megszűntetése mindenütt, ahol a népgazdaságra hátrányokkal jár.

2. Az eddigiek felülvizsgálásánál is, az újabb ilyen irányú igények elbírálásánál is alapvető követelmény, hogy — bármennyire valóban kedvező az adott vállalat dolgozóira —, nem engedélyezhető a bevezetés, ha az adott vállalatnál, vagy pedig a gazdasági összefüggések következtében máshol a népgazdaságra káros következményekkel jár. Elsősorban kell figyelembe venni az energiagazdálkodás és a közlekedés szempontjait.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szkopje, 2018. október 5.
Nikola Gruevszki volt  macedón miniszterelnök a macedón fellebbviteli bíróságra érkezik Szkopjéban 2018. október 5-én. A bíróság megerõsítette a Gruevszki ellen hivatali visszaélés miatt kiszabott kétéves börtönbüntetést. A politikust májusban ítélte el egy szkopjei bíróság amiatt, hogy miniszterelnökként befolyást gyakorolt egy páncélozott Mercedes beszerzésére kiírt pályázat kimenetelére, és a gyõztesnek kihirdetett autókereskedõ utólag jutalékot fizetett neki, illetve õ maga személyes használatra is igénybe vette a luxusautót. (MTI/EPA/Georgi Licovszki)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.