Belföld

Szavazásdömping

Szavazásdömpinggel zárta nyári rendkívüli ülésszakát a Magyar Országgyűlés. Ugyan kedden még egy, a gazdaság helyzetéről szóló parlamenti vitanapra összegyűlnek a honatyák, de ekkor már új szavazás nem kerül terítékre.

Fontossági sorrendet nehéz felállítani a törvények között, így napirendi pont szerint haladunk végig a fontosabb, és az Országgyűlés által elfogadott jogszabályokon.


Nyerőgépek


Egyszerre több típusú nyerőautomatát is üzemeltethet egy helyiségen belül akinek ezentúl erre támad kedve, azonban mindezt megemelt szerencsejáték-adóval teheti – derül ki az új szerencsejáték-törvényből. A tervek szerint a pénznyerőautomata-engedélyeket a jelenlegi egy év helyett kettőre adnák ki a jövőben, ugyanakkor a 18 év alattiak nem játszhatnának ilyen gépeken. A kormány korlátozni kívánja azt az időtartamot, ameddig a tulajdonosuk szüneteltetheti a játékautomaták üzemeltetését. Jelenleg évi 270 napnyi ilyen lehetőség van, ez a jövőben 90 napra szűkül.


Adósaláta


Hétfőn szavaztak a kormány által benyújtott, kisebb adóváltoztatásokat tartalmazó salátatörvényről, valamint az adózás rendjének módosításáról. A hét törvény, tizenkilenc paragrafusának módosítását egy törvényben nyújtotta be a pénzügyi tárca. Módosítják a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, hogy az még idén életbe léphessen. Így a felszolgálási díj ezentúl nem minősül adóterhet viselő járandóságnak, de növeli az adóalapot.


A hétfőn elfogadott jogszabály tárgyalja – a kék munkakönyvvel történő – alkalmi munkavállalók adózását rendező részeket is. Eszerint az összevont adóalap adóját csökkenti – a munkavállaló alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén – a foglalkoztató magánszemély nevére szóló, számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt – az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett – közteherjegy értékének 75 százaléka. De csak akkor, ha az alkalmi foglalkoztatás nem a foglalkoztató magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének megszerzésére irányul. Vagyis saját bevételt nem lehet így adómentesíteni.


Módosítják a helyi adókat szabályozó jogszabályokat is azért, hogy a felszolgálási díjat ne terhelje iparűzési adó. Ezen felül több, kisebb módosítás lesz az ártörvényben, az áfatörvényben, a regisztrációs adóról szóló törvényben, a fogyasztói árkiegészítésről szóló és a jövedéki adókról szóló jogszabályban.


Változik az adózás rendjéről szóló törvény is. A legnagyobb változás, hogy a jövőben a kötelezettségcsoportok szerinti számlákra lehet befizetni az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetéseket, juttatásokat terhelő adókat, járulékokat, az általános forgalmi adót, egyéb adókat és járulékokat, a bírságokat és az önellenőrzési pótlékot, a késedelmi pótlékot, illetőleg a végrehajtással teljesített kötelezettségeket. Az egyes számlákra fizetendő adók és járulékok pontos köréről, elnevezéséről és számlaszámáról az APEH közleményt ad ki.


Elhalványuló tollak helyett


Módosul a választási eljárási törvény, amivel az elmúlt választáson felmerült csalási lehetőségeket lehetne kiszűrni, legalábbis a törvényhozó szándéka szerint. Három éve például a leghevesebb vitát az úgynevezett „elhalványuló tintájú tollak” okozták. A Fidesz szerint az MSZP emberei a szavazófülkébe olyan tollakat helyeztek el, amelyek tintája pár órán belül elhalványult, majd a szavazatszámláló bizottság baloldali tagjai a saját jelöltjük mellé tették, az így megüresedett szavazólapokra az ikszet. Ezt a vádat megelőzendő jövőre már csak a hivatalosan előre kikészített tollal lehet szavazni, és a szavazóbizottság tagjai is csak ilyen íróeszközöket használhatnának.


A másik fontos újítás az lenne, hogy semmilyen adattovábbításra használható eszközt – mobiltelefont, laptopot – nem használhatnának a szavazatszámlálók. Szintén az eredmény megcáfolhatatlanságát biztosítja az a rendelkezés, hogy a voksokat minden szavazókörben legalább kétszer meg kell számolni.


Elektronikus szabadság


Az elektronikus információszabadságról szóló törvény célja az, hogy az állampolgárok szabályozott körülmények között juthassanak hozzá a különböző adatokhoz. A jogszabály törvénybe iktatja az információhoz való hozzájutás szabadságát, és előírja, milyen adatokat kell kötelezően, illetve kérésre közzétenni. Nyilvánosságra kell hozni a jogszabályok előkészítésével kapcsolatos információkat, hozzáférést kell biztosítani a hatályos jogszabályokhoz és anonimizált módon a jogerős táblabírósági és legfelsőbb bírósági ítéletekhez. A FigyelőNeten egyébként már május óta ingyenesen hozzáférhető és kereshető Magyarország teljes joganyaga.


Patika és gyógyszer


Elfogadták a gyógyszerárakról szóló törvényt. Így július 1-jével kiterjesztik a fix támogatású gyógyszerek körét. Ez azt jelenti, hogy egy-egy hatóanyagkörben a legolcsóbb gyógyszerhez adott támogatás összegét adják a drágább gyógyszerekhez is – nem százalékban határozzák meg, hogy az adott ár hányad részét fizeti az egészségbiztosító –, így 1200 támogatott gyógyszer térítési díja emelkedik, 200 gyógyszeré pedig csökken. Mindezzel az olcsóbb generikus gyógyszerek nagyobb elterjedését szeretné elérni a tárca. Azonban a heves szakmai ellenkezés miatt visszavonták a jogszabályjavaslatban szereplő előterjesztést, hogy liberalizálják a patikaalapítást.


Ezen kívül kisebb módosításokat hajtottak végre a közbeszerzési és a büntető törvényben, valamint a helyi önkormányzatokról szóló jogszabályban is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.