Belföld

A parlament zöld utat adott az ügynöklistákhoz

Az Országgyűlés 194 igen szavazttal 6 nem és 129 tartózkodás mellett elfogadta az úgynevezett ügynöktörvény módosítását. Amennyiben az Alkotmánybíróság nem emel kifogást, nemcsak az egykori megfigyeltek, hanem valamennyi állampolgár számára nyilvánossá válnak az ügynökakták.

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítása után a megfigyelt és harmadik személy is, minden, vele kapcsolatba hozható személyes adatot, személyes találkozásokról, beszélgetésekről gyűjtött adatot megismerhet.

A jogszabály szerint harmadik személy az, akiről a törvény által meghatározott szervek adatokat kezeltek, de nem megfigyelt személy, sem hivatásos alkalmazott, sem hálózati személy, sem operatív kapcsolat.

A történeti levéltárról szóló törvény hatálya azokra az iratokra és adatokra terjed ki, amelyek 1944. december 21. (az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása) és 1990. február 14. (a III/III-as csoportfőnökség megszűnése) között az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével összefüggésben keletkeztek, és irattári anyagukba tartoztak.

Az új törvény alapján nem kell anonimizálni az operatív kapcsolat, a hálózati személy nevét, fedőnevét és más személyes adatait, valamint a bírósági, illetve államigazgatási vagy más hatósági eljárás során hatáskörében, illetve a Magyar Dolgozók Pártja, vagy a Magyar Szocialista Munkáspárt tisztségviselőjeként eljáró személy nevét és beosztását.

Az 1990. február 15-ét követően a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó hivatásos alkalmazottak adatai szolgálati viszonyuk megszűnését követő tíz év után ismerhetők meg.

A nem anonimizált adatokat bárki nyilvánosságra hozhatja, tehát 2005-ben az összes 1995-ig készült akta nyilvánosságra kerülhet.

A módosítás alapján a levéltár honlapján bárki számára hozzáférhetők lesznek a dokumentumok.

A szocialista és a szabad demokrata frakció egy korábbi bejelentés szerint közös levélben kéri meg Mádl Ferenc államfőt, hogy a törvény kihirdetése előtt kérjen alkotmányossági kontrollt az Alkotmánybíróságtól. Így kiderülhet, hogy hozzájuthatunk-e alkotmánymódosítás nélkül, csupán a történeti levéltárról szóló törvény megváltoztatásával a múlt dokumentumaihoz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.