Belföld

Hátrányos hepatitiszesek

Az egészségügyben diszkriminálnak: a hepatitisz C-vel fertőzöttek arra panaszkodnak, hogy sok helyütt betegségük miatt nem látják el őket. Annak ellenére, hogy legtöbbjük a kilencvenes évek elején, éppen állami kórházakban fertőződött meg.

A Roma Sajtóközpont két héttel ezelőtt adott ki közleményt, amely szerint egy fővárosi kórházban megtagadták a kezelést egy roma asszonytól. A fogászati ügyeletre érkező nőnek állítólag nem látták el a fájó fogát, és kiabáltak vele, mikor közölte, hogy hepatitisz C-vel fertőzött. Egy cikkben Vágó Péter, a Központi Sztomatológiai Intézet főigazgatója is reagált a történtekre: szerinte a beteg asszonnyal csak azt közölték, hogy fertőző betegsége miatt a rendelés végén tudják ellátni. A Roma Sajtóközpont a FigyelőNetnek elmondta, a roma asszony pert indít: azt szeretné, ha bocsánatot kérnének tőle.


A májbetegek szövetsége diszkriminációra panaszkodik


Nem kell bevallani

Sem rendelet, sem törvény nem mondja ki, hogy a kezelésre szorulónak – hacsak nem véradásra jelentkezik – jeleznie kell fertőző betegségét. Ezzel kapcsolatban még etikai állásfoglalás sem létezik. Az egészségügyi dolgozókra szigorúbb előírások vonatkoznak. Az úgynevezett invazív, vagyis a szervezetbe behatoló – például sebészeti, nőgyógyászati – beavatkozást fertőző személy nem végezhet. Mivel az ember nem mindig tud betegségéről, a dolgozók rendszeres szűrésen vesznek részt. Ha azonban tudomást szerez róla, munkáltatójával azonnal közölnie kell.


A nő esete nem elszigetelt jelenség, és nem elsősorban bőrszín kérdése. 2003-ban a hepatitiszeseket tömörítő egyesület alakult Vírusos Májbetegek Egyesülete (Vimor) néven. Az elmúlt két esztendőben a tagok létszáma 200 főre emelkedett, rendszeresen tartanak közgyűléseket, érdekeik védelmében közösen igyekeznek fellépni. Van miért: csak a tagok mintegy tíz olyan incidensről számoltak be, amelynél betegségükre való hivatkozással nem látták el őket. Ambrus Miklósné, a Vimor elnöke szerint a tagok nem szívesen perelnek, holott erre lenne alapjuk, az egyesület is inkább kér.

Az élen a fogászati szakrendelések, különösen az ügyeletek járnak. Ha mégis fogadják a beteget, azt gyakorta a fertőtlenítésre való hivatkozással csak a rendelés végén, hosszú várakoztatás után teszik meg. De történt hasonló koreográfiájú eset bőrgyógyásznál, egy érintettnek pedig a szürke hályogot nem voltak hajlandóak eltávolítani a szeméről.

Az egyesület megalakulása óta többször próbált változatni a helyzeten. Két éve személyes találkozón egyeztetett a Központi Járványügyi Hivatal és a Vimor. A májbetegek azt sérelmezték, hogy nem illeti meg őket olyan ellátás, mint nem hepatitiszes társaikat. Később a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozat elnökének írtak levelet, amelyben arra kérték a kamarát, hogy jutassa el az egyesületnek azoknak a fogorvosoknak a címét, akik hajlandóak fogadni hepatitises betegeket is. Válasz egyik felhívásra sem érkezett, viszont delegáltak egy fogorvos hölgyet, aki előadásokat tart az egyesületben. Ő maga kezeli is rendelőjében az erre rászorulókat.


Mindenkit el kell látni


Hepatitisz C

A hepatitisz C többnyire enyhe lefolyású, sárgaság csak az esetek kis hányadában jelentkezik. A fertőzöttek 75-90%-a tünetmentes vagy tünetszegény vírushordozó. Ha a betegség krónikussá válik, ez májzsugorodáshoz vezethet. A beteg mindennapjait a betegség nem befolyásolja, a májfunkciós problémák 15-20 év távlatában jelentkeznek. A megbetegedés gyógyszeres kezelése nem túl hatékony, az eseteknek csak 1-10 százalékában vezet eredményre, legtöbbször csak késlelteti a betegség lefolyását, mivel az orvosságok súlyos mellékhatásai miatt a kezelést gyakran meg kell szakítani. Először többnyire általános panaszok jelentkeznek: erőtlenség vagy gyengeség, étvágyromlás, hányinger.


Horváth Béla ügyvéd évek óta foglalkozik kórházban megfertőződött hepatitiszesek kártérítési ügyeivel. „Az egészségügyi törvény szerint senkitől sem lehet megtagadni az ellátást. Az ilyen eljárás alapvető alkotmányos jogokat sért, jóllehet ezért még Magyarországon senki nem perelt” – mondta el a FigyelőNetnek. Hozzátette: mivel a hepatitiszesek stigmatizált helyzetben vannak, nem szeretnek beszélni betegségükről, pláne nem a nyilvánosság előtt, holott a hepatitisz C-vel fertőzött beteg elkülönítése nem szükséges, ugyanolyan közösségi életet élhet, mint egészséges társai. Ez igaz a munkahelyekre és oktatási intézményekre is. A hepatitisszel fertőzött gyerek járhat iskolába, sőt, az iskolának kötelessége is felvenni.

A szakértők véleménye szerint az egészségügyi ellátás felkészült a fertőző betegek ellátására. „Mivel sem az orvos, sem a beteg nem tudhat minden betegségéről, valamennyi beteget mindig úgy kell kezelni, mintha hepatitisz C-s lenne” – állította Ócsai Lajos, az Országos Tisztiorvosi Hivatal Járványügyi Osztályának vezetője a FigyelőNetnek. Mint mondta, ma már nincsenek járványok, az ellátás menete jó.


Sokan állami kórházakban fertőződtek meg

Ma Magyarországon  75-100 ezerre tehető a hepatitisz C-vel fertőzöttek száma. A hepatitisz C a vírushepatitiszek egyik fajtája, melyek közös jellemzője, hogy a májat károsító betegséget okoznak. Legsúlyosabb tünetük a májgyulladás és a sárgaság. A főleg vér útján terjedő betegség leginkább a szervátültetésen átesetteket, intravénás drogfogyasztókat, és a hemofíliásokat sújtja, bár a megbetegedések eredete nem mindig állapítható meg. Megfertőződhetünk tetoválással, véletlen sérüléssel, tűszúrással vagy fogászati beavatkozás alkalmával is.

A vírust a nyolcvanas években izolálták, de a donorok vérét csak 1992 június elseje óta szűrik. Az 1992 előtt rendszeresen vérre szoruló hemofíliások valamennyien hepatitisz C pozitívok. De sokan kapták meg a betegséget transzfúzió során is.


Nehéz eldönteni, hol húzódik meg az állam szerepe a fertőzésékben. 2000-ben mindenesetre kormányhatározat született, mely értelmében a hepatitisz C-ben szenvedő hemofíliások kártérítést kaptak. A mintegy 2000 embert érintő határozat kétmillió forintról és havi életjáradékról szól. Jelenleg is többszáz per van folyamatban

Ajánlott videó

Olvasói sztorik