A Mol-részvényesek elfogadták az igazgatóság valamint a könyvvizsgáló 2004. évi jelentését, amely a magyar számviteli szabályok szerint 1,428 milliárd forintos mérleg főösszeggel és 137 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt.
A konszolidált beszámolóra szintén áldását adta a közgyűlés, a Mol-csoport mérlegfőösszege 1,648 milliárd forint, adózott eredménye pedig 223 milliárd forint lett.
Az osztalékra jogosult részvényesek részére összesen 16,998 millió forint osztalék kifizetését szavazták meg, ami 165 forintot jelent részvényenként. Az osztalék kifizetésére nem kerülő eredményt a társaság az eredménytartalékba helyezi.
|
Ami az előzetesen meghirdetettekhez képest másképp alakult, az az igazgatóság saját hatáskörében végrehajtható tőkeemelés mértéke. Mint ismeretes, a Mol 2005 október 11-ig 13,6 százalékos tőkeemelést hajthat végre a 2002 október 11-én jóváhagyott alapszabály alapján. Ezt 25 százalékosra szerették volna módosítani a lehetséges nemzetközi akvizíciók rugalmasabb és egyszerűbb levezénylése érdekében, ám a javaslat végül 15 százalékban fogalmazódott meg.
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató indoklása szerint azért, mert például az OMV és több befektetési alap nem támogatta volna az ennél magasabb tőkeemelési javaslatot. A módosított javaslatot végül el is fogadta a közgyűlés, így saját hatáskörén belül az igazgatóság 2010. április 27-ig élhet – több részletben is – az alaptőke-emelésről, de annak mértéke összesen nem haladhatja meg az alaptőke 15 százalékát, azaz a 16,293 milliárd forintot.
Elmaradt a negyedelés
A korábban meghirdetett előterjesztések között elmaradt a Mol-részvények névértékének módosítása is. A tervek szerint a likviditásjavítás érdekében ezerről 250 forintra csökkentették volna a papírok névértékét, ám az igazgatóság visszavonta a javaslatot. A felaprózás ugyanis egyes, már megkötött opciós szerződések kiigazítása esetén túlzott jogi komplikációkat okozott volna.
A menedzsment büszke
A közgyűlés kissé levezénylése dacára a társaság vezetői büszkén méltatták az elért eredményeket. Hernádi Zsolt elmondta: az idei év során már teljesült a cég azon terve, hogy elérje a 10 milliárd dolláros tőkepiaci kapitalizációt. Az elmúlt év sikereit azonban Hernádi nem csak az iparági környezetnek, hanem a Mol megfelelő stratégiájának, valamint a tavalyi év során hozott helyes döntéseknek is tulajdonítja.
Az idei évben a Mol a legnagyobb kihívásnak azt tartja, hogy fenn tudja-e tartani és növelni tudja-e a tavalyi kedvező teljesítményt, illetve képes-e emelni a cég belső hatékonyságát – idézte az elnök-vezérigazgató szavait a portfolio.hu.
Mosonyi György, a társaság vezérigazgatója az iparági környezetben bekövetkezett tavalyi pozitív fordulattal kezdte beszédét a cég közgyűlésén. Kiemelte a vegyipari ciklus beindulását, mely a TVK kapacitásának megduplázódásával párhuzamosan ment végbe.
