Belföld

Ügynöklista: beismerések, cáfolatok

Az interneten megjelent ügynöklistán szereplők közül néhányan beismerik, hogy aláírtak együttműködési nyilatkozatot, mások felháborodva visszautasítják, hogy nevüket összefüggésbe hozták a titkosszolgálattal.

“Gyalázatosnak és szégyenletesnek” nevezte Gyurcsány Ferenc a rosszízű, méltatlan politikai vádakat és azt, hogy emberek sorsával játszanak. A miniszterelnök mindezt az ügynöklisták legújabb fejezetével, a szombaton megjelent, 219 nevet tartalmazó listával kapcsolatban jelentette ki hétfői, napirend előtti felszólalásában a parlamentben. A kormányfő az előző kabineteket vádolta meg, amiért újabb személyek nevét árnyékolta be az esetleges ügynöki múlt. „A korábbi kormányok nem teljesítették azt a felelősségüket, hogy
Ügynöklista: beismerések, cáfolatok 1

korrekten, átláthatóan, jogszerűen tárják fel a múltat, mert ha ezt megtették volna, ma nem itt tartanánk” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Parlamentben.


Az egyik érintett, Szegvári Katalin újságíró ugyanakkor éppen Gyurcsányt támadja hétvégén keltezett, a kormányfőnek címzett levelében: “Ön pedig – ahogy egy amerikai tévés műsorvezető üzente az amerikai elnöknek, amikor az USA megtámadta Vietnámot – mától személyes ellenségem.” Szegvári szerint Gyurcsány “önfeledt kijelentésekkel” tematizálja a közéletet, azt viszont nem teszi szóvá, hogy az apósa, néhai Apró Antal nem szerepel az eddig nyilvánosságra hozott egyetlen úgynevezett ügynöklistán sem.

A fenti mondatok jól jelzik, hogy a szombaton egy külföldi internetes oldalon napvilágra került újabb ügynöklista milyen indulatokat vált ki a mai Magyarországon. Annak ellenére, hogy a 219 nevet tartalmazó lista eredetiségét és teljességét az utóbbi két napban sokan kétségbe vonták. Voltak, akik azóta a nyilvánosság előtt elismerték ügynökmúltjukat, mások ugyanakkor felháborodásuknak hangot adva tiltakoztak nevük „besározása” ellen.







Ki állhat a háttérben?

A Heti Válasz című lap február 3-ai számában arról számolt be, hogy három volt III/III-as tiszt – az ügynöktörvény tervezett módosítása kapcsán – januárban levelet írt Hiller István MSZP-elnöknek arról: ha a szocialisták nem hagynak fel az ügynöki és operatív tiszti múlt “látványos kiteregetésének” tervével, “kénytelenek” lesznek olyan dokumentumokat nyilvánosságra hozni, “amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a BM III. főcsoportfőnökség, de különösen a III/III-as csoportfőnökség tevékenységét az MSZMP országos és megyei vezetése irányította”. Nyakó István MSZP-szóvivő ugyanakkor ezekre az értesülésekre reagálva elmondta: „ilyen levél létezéséről nincs információm, de az MSZP-t semmi sem tántoríthatja el attól a döntésétől, hogy a köztársaság az elmúlt rendszer ilyen típusú ügyeit egyszer s mindenkorra maga mögött tudhassa”.
Demszky Gábor – aki 1990 tavaszától egészen októberi főpolgármesterré választásáig az Országgyűlés akkori nemzetbiztonsági bizottsága elnökeként több úgynevezett ügynöklistát látott – hétfőn tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az újabb “ügynöklistának” annak idején egyetlen célja az volt, hogy az akkori miniszterelnököt, Antall Józsefet befolyásolja egy fontos döntésében.
Demszky Gábor szerint a lista megszületése politikai zsarolás volt az akkori szolgálatok részéről, és célt is ért. “Üzenete akkor a következő volt: rendszerváltó pártok, rendszerváltó politikusok, miniszterelnök úr, ne háborgassátok ezeket az ügyeket, ne hozzátok nyilvánosságra az ügynökök nevét, az ezzel összefüggő listákat, hiszen ti magatok is érintettek vagytok” – mondta a főpolgármester. Véleménye szerint Antall József meg is fogadta ezt a tanácsot, hiszen abban a ciklusban nem született törvény a múlt megismerhetőségéről, és az adatokhoz azóta is csak korlátozottan lehet hozzáférni.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közölte, hogy az úgynevezett „ügynöklistákat” sem a Történeti Levéltár, sem jogelődje a Történeti Hivatal nem őrizte és nem őrzi. Keletkezésük és nyilvánosságra kerülésük körülményeiről nincs tudomása.

A titokzatos lista


A világháló egyik ingyenes tárhelyére szombaton felkerült anonim lista bevezető és kísérőszövegének végén a “Szakértő ’90” aláírás szerepel (részletek >>). A dokumentum publikálója állítja: hiteles forrásból jutott az öt csoportra osztott névsorhoz. Ez, véleménye szerint “több mint valószínű”, hogy azonos a Németh Miklós által készíttetett és a hivatalba lépő Antall Józsefnek átadott ügynöklistákkal, illetve annak a “nyers változata”. Szakértő’90” állítása szerint hiteles forrásból jutott hozzá a gépelt listákhoz, amelyeket változtatás nélkül tett fel az internetre, “úgy, ahogy azokat 15 évvel ezelőtt készítették”.

A 17 lapból álló anyag valójában öt egymástól elkülönülő lista, amely rendszerváltás előtt az országos sajtó, a kulturális és a művészeti élet, a helyi lapkiadás területén dolgozókból, a pártok és politikai szervezetek és a történelmi egyházak képviselőinek köréből merít. A listákon összesen 219 név és a személyazonosság megállapításához szükséges adat (születési hely, év és anyja neve) szerepel.


Ki igen és ki nem?


A listán szereplők közül az utóbbi napokban a nyilvánosság különböző fórumai előtt többen elismerték, hogy a Belügyminisztérium kérésére feljegyzéseket készítettek. Szegvári Katalin ismert tévés újságíró a kormányfőhöz írt levelében úgy fogalmaz, hogy őt arra kérték, számoljon be külföldi útjairól. „Nincs beszervezési nyilatkozat, nincs zsarolás, nem kell senkit itthon megfigyelni, csupán titoktartási kötelezettséget aláírni és családom védelmében elmondani pl. azt, hogy egy bécsi szállodában egy titokzatos hang keres a portán, ám többet nem jelentkezik. Nem írtam soha jelentést, nem kellett környezetemről beszámolni. Gyurcsány úr? Mi voltam, mi vagyok én? Az ön játékszere? A politika áldozata?” – kérdezi némileg indulatosan levelében Szegvári, majd személyes ellenségének titulálta Gyurcsányt. Juhász Előd, a Zenebutik egykori műsorvezetője az Indexnek tagadta, hogy beszervezték volna, azt azonban elismerte, hogy arra kérték: ha az 1966-67-es ösztöndíja során Amerikában bármilyen atrocitás éri, vagy a tudomására jut valamilyen Magyarország-ellenes akció, vagy be akarja szervezni az amerikai titkosszolgálat, akkor arról tegyen jelentést.

“Rettenetes hibát követtem el, a nevem jogosan szerepel a közzétett listán” – nyilatkozta Fényi Tibor, az SZDSZ egyik alapító tagja, a bécsi Collegium Hungaricum korábbi igazgatója a Népszavának, elismerve ezzel, hogy valóban írt jelentéseket a Belügyminisztériumnak. Fényit kábítószerrel való visszaélés miatt meggyanúsították, és 5-15 év közötti börtönbüntetéssel fenyegették, elmondása alapján ezután írt alá egy beszervezési iratot. Mint az Indexnek elmondta, fél éven keresztül tartott a kapcsolata beszervezőivel, ezalatt két alkalommal két – általa megnevezni nem kívánt – ismerőséről írt jelentést, de hozzátette, egyikükről sem írt terhelőt. Az SZDSZ egyik alapítója fontosnak tartotta elmondani, hogy nem csupán a neveknek, hanem a dossziéknak is nyilvánosságra kellene kerülniük, mert csak így derülhet ki, valóban nem mondott terhelőt senkiről.

Szintén elismerte a listán való szereplés jogosságát Bohó Róbert, az 1955-ben alakult és az ’56-os forradalomban jelentős szerepet játszó Petőfi Kör egyik tagja is. Mint elmondta: 1972-ben a Belügyminisztérium III/II-es ügyosztályára szervezték be, majd később áthelyezték a III/III-as ügyosztályra, ahol a rendszerváltásig állt állományban, ez idő alatt írt jelentéseket. Közölte, beszervezése szervezett lépés, csapdahelyzet volt. Foky Ottó animációsfilm-rendező, az 1956-os forradalom egyik jelentős szereplője is elismerte az Indexnek, hogy beszervezték a III/III-as ügyosztályra, ám állítása szerint nem végzett ügynöki tevékenységet, nem jelentett senkiről.

Dombóvári Gábor tévés műsorvezető, Győri Béla, a MIÉP szóvívője, Kőhalmi István, a városi biciklisták egyesületének vezetője, Bodolay Géza kecskeméti színházigazgató és Gombár János újságíró ugyanakkor a nyilvánosság előtt cáfolták, hogy jelentettek volna a Belügyminisztériumnak. Dombóvári úgy nyilatkozott: “felháborító hazugság ez az egész, soha életemben nem volt közöm a titkosszolgálatokhoz”. Győri Béla csak annyit mondott: “nagy tisztesség ilyen illusztris társaságban szerepelni”, s kilátásba helyezte, hogy a Történeti Levéltárból hamarosan kikéri a rá vonatkozó iratokat. Cserhalmi György színművész közlemény útján tudatta: nem azonos a hét végén napvilágot látott “ügynöklistán” szereplő azonos nevű személlyel.







Adatvédelmi aggályok

Garamvölgyi László ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője a lista nyilvánosságra kerülését követően közölte: egyelőre nem érkezett a rendőrséghez feljelentés a lista miatt, de ha érkezik, akkor azt érdemben meg fogják vizsgálni. A listán olyan különleges, személyes adatok szerepelnek, amelyeket az adatvédelmi törvény véd, így nyilvánosságra hozataluk adatvédelmi szempontból aggályos lehet. Ezt minden bizonnyal az adatvédelmi biztos meg fogja vizsgálni – tette hozzá.
A két hete egy rövid listát már publikáló Political Capital bejelentette, hogy egy több mint ezer nevet tartalmazó listával és egy beadvánnyal fordul az adatvédelmi biztoshoz annak érdekében, hogy állásfoglalását kérje az adatok nyilvánossá tételének lehetőségéről. A cég azt kéri az adatvédelmi biztostól, hogy állapítsa meg: a nevek publikálása jogszerű, eleget tesz a törvényi előírásoknak. Az intézet beadványában hivatkozik az adatvédelmi törvényre, amely szerint van jogszerű módja az adatok nyilvánosságra hozatalának abban az esetben is, ha az érintett ehhez nem adta előzetesen önkéntes hozzájárulását.

Hiteles?



Boross Péter, aki Antall József halála után került a kormány élére, a Tv2 Napló című műsorában elmondta, hogy a rendszerváltást követően több ügynöklista is forgott közkézen. A most nyilvánosságra kerülő névsort nem tartja hitelesnek, mert ugyan több olyan név szerepel rajta, amely újdonságnak számít a közéletben, de olyanok is rákerültek, akikben biztos, hogy nem voltak ügynökök.

Antall József fia február 18-án megjelent lapinterjújában azt mondta: körülbelül száz nevet tartalmazott az az ügynöklista, amelyet Németh Miklós adott át Antall Józsefnek az 1990-es kormányváltás idején; a listán minden pártból szerepeltek képviselők. “Föl voltak sorolva a különböző pártokhoz tartozó nevek. Az, hogy ki hány per hányas, nem volt ott. Újságírók voltak még kigyűjtve és főpapok” – közölte Antall Péter, az Antall József alapítvány kutatási igazgatója a Népszavában megjelent interjúban arról a listáról, amelyet, mint mondta, édesapja vitt haza.

Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere közölte: bár több ügynöklistáról is tudomása volt 1990-ben és a 90-es évek elején, a most hét végén a világhálóra felkerült, 219 nevet tartalmazó állítólagos “ügynöklistát” sem érzi “autentikusnak”. Varga László, Budapest Főváros Levéltárának korábbi főigazgatója szerint a hét végén napvilágot látott “ügynöklista” olyan, mintha a Németh Miklós leköszönő kormányfő által készíttetett és a hivatalba lépő Antall Józsefnek átadott ügynöklista lenne, de mégsem az. “Biztos vagyok benne, hogy volt olyan név rajta akkor, ami most nincsen. Olyan, mintha az a lista lenne, de valószínűleg nem az” – fogalmazott az MTI-nek.


Mi lesz az ügynöktörvénnyel?


A parlamenti pártok ismét a szekrényben tárolt csontvázakhoz nyúltak, amikor néhány hónapja a korábbi állambiztonsághoz közel állókra terelték a figyelmet. A nagyobbik kormánypárt és Gyurcsány Ferenc kormányfő a 2003. évi III., közismertebb nevén az ügynöktörvény módosítására adta fejét – pontosabban január végén 7 szocialista képviselő indítványt nyújtott be a törvény megváltoztatására. A kormányfő a nyilvánosság előtt többször is kritizálta a szocialisták által alkotott törvénytervezetet, mivel az nem ad elég teret a dokumentumok nyilvánosságra kerülésének. Az újabb verzió szerint átvizsgálnák a korábban tartósan titkosított dokumentumokat. Burány Sándor, a törvénytervezetet benyújtó szocialista frakcióvezető-helyettes szerint a parlament már a tavaszi ülésszak első munkanapján tárgyalhatná a módosítást, s az így akár március közepére a képviselők jóváhagyását is élvezhetné. (Az ügynöktörvény módosítása körüli vitáról itt olvashat részletesebben >>)


Az Országgyűlés múlt hét kedden általános vitát folytatott az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló törvényjavaslatról és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosításról. Burány Sándor akkor hangsúlyozta: csak a törvényjavaslat elfogadásával és az alkotmány módosításával lehetséges a múlt legteljesebb megismerése és lezárása.

A fideszes Demeter Ervin ugyanakkor kijelentette: az alkotmányban kellene rögzíteni, hogy ne gyakorolhasson közhatalmat olyan személy, aki 1990 előtt együttműködött a politikai rendőrséggel, annak “termékeit fogyasztotta”, illetve az irányításban részt vett. Szerinte lehetővé kell tenni nemcsak a III-as főcsoportfőnökség, hanem a pártállam összes titkos iratának megismerhetőségét, illetve gyorsított eljárásban felül kell vizsgálni a minősített iratokat. A fideszes politikus azt mondta, hogy 1989 decemberében és 1990 januárjában az iratok jelentős részét széthordták és megsemmisítették olyan parlamenti képviselők közreműködésével, akik ma is szocialista padsorokban ülnek.


Ügynöklista: beismerések, cáfolatok 18

Demszky Gábor és Magyar Bálint hétfői sajtótájékoztatójukon úgy vélekedtek, az ilyen listák napvilágra kerülésének oka, hogy “a jogi szabályozás semmilyen módon, még köszönő viszonyban sincs a társadalmi elvárásokkal, van egyfajta igény arra, hogy a múltját ne lopják el az embernek, a múltját ne lopják el az országnak”. Magyar Bálint hangsúlyozta: “senki nem akar boszorkányüldözést, ez teljesen természetes, az adatokhoz való hozzáférést kívánjuk, jó lenne, hogyha a társadalom elgondolkozhatna azon, hogy akik az erkölcsi ítéleteket nap mint nap kimondják emberek, politikai irányzatok felett, azok vajon abban a morális helyzetben vannak-e, hogy ezt megtehetik jó lelkiismerettel”.

Gyurcsány Ferenc hétfőn arra kérte a parlamenti pártok képviselőit, hogy támogassák az átvilágítási törvényjavaslatot. Úgy fogalmazott: “Az új törvénnyel, az új törvényben biztosított nyilvánossággal, annak jogszerű garanciáinak megteremtésével tegyünk egyszer s mindenkorra pontot erre az ügyre”.


Fotó: MTI

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.