Sok ismert név az új ügynöklistán

Az anonim, ingyenes tárhelyen közölt lista bevezető és kísérőszövegének végén a “Szakértő ’90” aláírás szerepel. A dokumentum publikálója állítja: hiteles forrásból jutott az öt csoportra osztott névsorhoz. Ez, véleménye szerint “több mint valószínű”, hogy azonos a Németh Miklós által készíttetett és a hivatalba lépő Antall Józsefnek átadott ügynöklistákkal, illetve annak a “nyers változata”. Szakértő’90” állítása szerint hiteles forrásból jutott hozzá a gépelt listákhoz, amelyeket változtatás nélkül – “úgy, ahogy azokat 15 évvel ezelőtt készítették” – tett fel az internetre.

A 17 lapból álló anyag valójában öt egymástól elkülönülő lista, amely rendszerváltás előtt az országos sajtó, a kulturális és a művészeti élet, a helyi lapkiadás területén dolgozókból, a pártok és politikai szervezetek és a történelmi egyházak képviselőinek köréből áll. A listákon összesen 219 név és a személyazonosság megállapításához szükséges adat (születési hely, év és anyja neve) szerepel.

Ki igen és ki nem? A listán szereplők közül többen az Index.hu kérdésére elismerték, hogy a Belügyminisztérium kérésére feljegyzéseket készítettek: közéjük tartozik Szegvári Katalin (tévés újságíró), Juhász Előd (a Zenebutik egykori műsorvezetője), Bohó Róbert (az 1956-os forradalomban jelentős szerepet játszó Petőfi Kör egyik tagja) és Fényi Tibor (az SZDSZ egyik alapítója) is. Dombóvári Gábor, tévés műsorvezető, Győri Béla, a MIÉP szóvívője, Kőhalmi István, a városi biciklisták egyesületének vezetője és Bodolay Géza, kecskeméti színházigazgató ugyanakkor a nyilvánosság előtt cáfolták, hogy jelentettek volna a Belügyminisztériumnak.

A kísérőszöveg szerint nem ismertek a listára felkerült személyek kiválasztásának szempontjai, de “Szakértő’90” valószínűsíti, hogy “a 90-es évek közéletéhez tartozó személyek egyes csoportjainak érintettségét” próbálták illusztrálni a készítők.

A listákon sem fedőnév, sem az esetleges beszervezést bizonyító bármilyen adat nem szerepel, de “Szakértő,90” úgy véli, hogy a többség a Belügyminisztérium egykori III/III-as csoportfőnökségéhez tartozott, a kisebb részt pedig a kémelhárítással foglalkozó III/II-es csoportfőnökség szervezte be. Mint “Szakétő’90” írja a bevezetőben: vélhetően nem az volt a fontos a lista összeállításakor, hogy az érintett az állambiztonsági szolgálat melyik egységével működött együtt, hanem maga az együttműködés ténye és az országos vagy helyi közéletben betöltött szerepe.

Boross Péter, aki Antall József halála után került a kormány élére, a Tv2 Napló című műsorában elmondta, hogy a rendszerváltást követően több ügynöklista is forgott közkézen. A most nyilvánosságra kerülő névsort nem tartja hitelesnek, mert ugyan több olyan név szerepel rajta, amely újdonságnak számít a közéletben, de olyanok is rákerültek, akikben biztos, hogy nem voltak ügynökök.

Antall József fia február 18-án megjelent lapinterjújában azt mondta: körülbelül száz nevet tartalmazott az az ügynöklista, amelyet Németh Miklós adott át Antall Józsefnek az 1990-es kormányváltás idején; a listán minden pártból szerepeltek képviselők. “Föl voltak sorolva a különböző pártokhoz tartozó nevek. Az, hogy ki hány per hányas, nem volt ott. Újságírók voltak még kigyűjtve és főpapok” – közölte Antall Péter, az Antall József alapítvány kutatási igazgatója a Népszavában megjelent interjúban arról a listáról, amelyet mint mondta, édesapja vitt haza.

Garamvölgyi László ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője közölte: egyelőre nem érkezett a rendőrséghez feljelentés a lista miatt, de ha érkezik, akkor azt érdemben meg fogják vizsgálni. A listán olyan különleges, személyes adatok szerepelnek, amelyeket az adatvédelmi törvény véd, így nyilvánosságra hozataluk adatvédelmi szempontból aggályos lehet. Ezt minden bizonnyal az adatvédelmi biztos meg fogja vizsgálni – tette hozzá.