Ügynöktörvény – mindent megtudunk?

Újra a szekrényben tárolt csontvázakhoz nyúltak a parlamenti pártok, amikor néhány hónapja ismét a korábbi állambiztonsághoz közel állókra terelték a figyelmet. A nagyobbik kormánypárt és Gyurcsány Ferenc kormányfő a 2003. évi III., közismertebb nevén az ügynöktörvény módosítására adta fejét – pontosabban hétfőn 7

Burány Sándor a parlamentben. Fotó: MTI

szocialista képviselő indítványt nyújtott be a törvény megváltoztatására.

A tervezetbe már beépítették Gyurcsány Ferenc bírálatait is. A kormányfő ugyanis nemrég a nyilvánosság előtt kritizálta a törvény tervezetét, mivel az nem ad elég teret a dokumentumok nyilvánosságra kerülésének. Az újabb verzió szerint átvizsgálnák a korábban tartósan titkosított dokumentumokat. Burány Sándor, a törvénytervezetet benyújtó szocialista frakcióvezető-helyettes szerint a parlament már a tavaszi ülésszak első munkanapján tárgyalhatná a módosítást, s így az akár március közepére a képviselők jóváhagyását is élvezhetné.

Fidesz Új alkotmánymódosító javaslatot nyújt be az Országgyűléshez a Fidesz. A tervezet radikálisan eltér a korábban napvilágot látott, s a kormánypártoknak is megfelelő verziótól. Minden olyan személyt kizárna ugyanis a közhatalomból, aki 1990 előtt magyar állampolgárokkal szemben szabad akaratából állambiztonsági tevékenységet végzett – jelentette be kedd reggel Demeter Ervin, a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Szerinte a beszervezési iratokból kiderülhet, hogy valakit önként vagy kényszer hatására tett jelentéseket az állambiztonsági szolgálatoknak. De meg kell hallgatni az érintettet, a tartó tisztet is, és ennek alapján döntenének az átvilágító bírák; ha az eljárás folyamán nem sikerül bizonyítani, hogy valaki saját akaratából jelentett, az nem esne a törvény hatálya alá.

Netre vele!

A polémia, mint már nem egyszer, most is a nyilvánosság kérdése körül alakult ki, ugyanis a tervezett törvénymódosítás mindössze egy helyen változtatna érdemben a jogszabályon. E szerint fel kell oldani azoknak a személyeknek az anonimitását, akik korábban részt vettek az állambiztonsági szolgálat munkájában. Vagyis a korábbiakkal ellentétben, a megfigyeltetése után érdeklődő személy megtudhatja, hogy ki és mikor figyelte meg. Az adatok a jobb hozzáférhetőség érdekében interneten is elérhetővé válnak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának honlapján.

Az ügyhöz hozzátartozik, hogy Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman szerint a levéltárban található iratok „teljes körű megismerhetősége, nyilvánosságra hozatala alkotmányosan nem oldható meg”. Így továbbra sem lesznek elérhetők azok a minősített iratok, amelyeket a jelen módosítással felállított szervezet, a Tudományos Tanácsadó Testület nem engedélyez. Nem kerülhet nyilvánosságra például azoknak az ügynököknek a neve, akik jelenleg is hasznos információkkal látják el az állambiztonsági szerveket.

Burány Sándor szerint először az állambiztonsági szervekkel együttműködők, illetve az alkalmazásában állók azonosításához szükséges információkat lehet majd megtalálni a honlapon. Ugyanakkor a módosítás szövege nem foglalkozik a jelentések nyilvánosságának kérdésével, de Burány szerint ennek az az oka, hogy a törvény egyértelműen rendelkezik róluk: így azok is nyilvánosságra kerülnének.

Modosítani az Alkotmányt

Ez a törvénymódosítás nem zárta le a vitát a két kormánypárt között arról, hogy vajon az új szabályok nem igénylik-e az alkotmány módosítását is. A törvényszöveg szerint ugyanis nemcsak a közszereplők, hanem a magánemberek múltja is megismerhető lesz – ez pedig Péterafalvi Attila szerint nem jogszerű, alkotmányellenes.

A kormányfő és az MSZP szerint ezért hozzá kell nyúlni az alkotmányhoz, ugyanakkor az SZDSZ szerint erre semmi szükség. Az egyeztetések ez ügyben a héten folytatódnak, miközben a nagyobbik ellenzéki párt is jelezte, hogy saját alkotmánymódosítást nyújt be (lásd keretes írásunkat).