Belföld

Ritka kincs a Nemzeti Múzeumban

Várhatóan február végéig látható a Nemzeti Múzeum kiállításán egy rejtélyes aranygyűrű, amely januárban került a közgyűjteménybe. Az ékszer Könyves Kálmáné lehetett, de arámi vagy gót vonatkozásait is vizsgálják.

Az 1800-as évek végén az Esterházy-család szarvkői uradalmában (a Sopron melletti település, ma Ausztriához tartozik) egy különös lelet látott napvilágot: egy aranygyűrű, mely az uradalom intézőjéhez, Ernst Sedlmayrhez került. A gyűrű az 1900-as évek elején már megfordult a Magyar Nemzeti Múzeumban, azóta többször is ismertették, miközben hitbizományként a család legidősebb férfitagja birtokában maradt, többnyire kívül a mai Magyarország területén – minderről a Nemzeti Múzeum tájékoztatta a National Geographic Online-t.








Az adományozók
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításával az adományozó család a gyűrűt egykor birtokló jeles tagjainak is emléket szeretne állítani, bemutatva néhány személyes tárgyukat: vázlatfüzetüket, könyveiket, okleveleiket.


Híres gyűrűbirtokosok

A gyűrű birtokosai valamennyien jeles személyiségek voltak, köztük a müncheni, majd salzburgi művészettörténeti tanszék vezetője, Hans Sedlmayr vagy a híres növénynemesítő, Kurt Sedlmayr akadémikus. Ez utóbbi gyermekei: a magyar műemlékvédelmet építészi munkásságával több évtizeden keresztül meghatározó János és testvére, a szintén növénynemesítő Tamás. Ők ketten adományozták e gyűrűt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, 2005 elején került az intézmény tulajdonába. A lelet különlegessége arra indította a múzeumot, hogy a lehető legrövidebb időn belül a nagyközönségnek is bemutassa.



Ritka kincs a Nemzeti Múzeumban 9


Az aranygyűrű egyike a középkori Magyarország legrejtélyesebb emlékeinek. Részben lekopott, de a XX. század elején még teljesen ép latin felirata alapján Könyves Kálmán királyunk (1095-1116) pecsétgyűrűjéről van szó: ANULUS COLOMANNI REGIS („Kálmán király gyűrűje”). A gyűrű személyes jellegét hangsúlyozza a karika belsejében található GUT GUT GUTANI TABAL felirat, melynek apotropaikus, védő jelleget tulajdonítottak villámcsapás, valamint különféle betegségek ellen, bár a szöveg egyértelmű feloldása mindmáig nem ismert, értelmezését az arámi, illetve a gót nyelv alapján kísérelik meg a mai kutatók.



Ritka kincs a Nemzeti Múzeumban 10

Thebal-gyűrű Németföldről

Thebal-gyűrűk Európában


Ilyen, általában aranyból készült, ügynevezett Thebal-gyűrűk a XI-XII. századi Nyugat-Európában az arisztokrácia körében közkedveltek voltak, csaknem 30 példányt ismerünk belőlük. Nálunk az egyszerűbb kivitelű mágikus gyűrűk első nagy virágkora szintén a XI-XII. század fordulója volt. A gyűrű, melynek se kezdete, se befejezése, a végtelen szimbóluma, de egyben azt a zárt teret is jelképezi, melyen belül a viselője védelmet élvez, és ahová az ártó hatalmak nem hatolhatnak be. Noha felmerültek kételyek a Kálmán-gyűrű hitelességével kapcsolatban, egyedi megformálása, sajátosságai alapján, mégis több érv támasztja alá azt, hogy egyik jelentős királyunk személyes tárgya került a Nemzeti Múzeumba. 

A gyűrű néhány magyarországi királyi, királynői gyűrű társaságában jelenik meg. Így emlékezhetnek meg a korai magyar történelem egyik kevésbé becsült, mégis kiemelkedő alakjáról, Könyves Kálmán királyról, aki épp 900 éve, 1105-ben érte el azt, hogy Dalmácia főbb városai is elismerjék királyuknak. E városoknak nagyfokú autonómiát is biztosított, s így mintegy 800 évig egybeforrva Horvátországgal és Dalmáciával, Magyarország kijárattal rendelkezett a Földközi-tengerre.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.