Belföld

Lefölözi az állam a Mol profitját

A vártnál alacsonyabb lakossági gázáremelés kompenzációjaként jövőre 70 milliárd forintot kell betolnia az államkasszába a Molnak. A hír hidegzuhanyként érte a piacot, holott csak az extraprofit kasszírozásáról van szó.

A gázáremelés alaposan megkavarta kedden a Mol-részvények piacát. Draskovics Tibor bejelentése, miszerint a Molnak jövőre 70 milliárd forintot kell befizetnie a lakossági gázár-támogatási alapba (ahonnan a 11,5 százalékos nagyfogyasztói áremelésnél kisebb mértékben dráguló lakossági gázárakat kompenzálják), egyrészt 20-30 milliárd forinttal nagyobb összeget jelölt meg az elemzői várakozásokhoz képest, másrészt roppant rosszkor zuhant a piacra.


A tőzsdei kereskedés javában folyt, a befektetők így gondolkodás nélkül reagáltak, mégpedig azonnali eladási hullámmal és árfolyamcsökkenéssel. Holott a 20-30 milliárd forint csak első ránézésre látszott súlyos többlettehernek. A társaság későbbi közleménye és az elemzők utánaszámolása végül sokat enyhített az első ijedelmen.







Breaking news
Jelentősen zuhant a pénzügyminiszteri bejelentés hírére kedd délután a pesti tőzsde egyik sztárpapírjának árfolyama. Draskovics Tibor színre lépéséig folyamatosan emelkedett a Mol kurzusa, majd 12 800 forinton hirtelen visszafordult, és egyből 400 forintot zuhant. A nap végén 12 450 forinton állapodott meg, de a kicsit derűlátóbb szerdai nyitás óta is csökkenő trendet követ. A Mol háza táján történtek a külföldi befektetőket is izgatják, már-már breaking news-ként értékelik a történteket és folyamatosan figyelemmel követik a piacot, amely még nem emésztette meg a történteket, de lassan megnyugodni látszanak a kedélyek. Az elemzők mindeközben nem változtattak Mol-ajánlásaikon és célárfolyamaikon, az ING Bank például továbbra is vételre javasolja a papírt, és tartja 12 havi 14 500 forintos célárfolyamát.

Hidegzuhany



Az érvényben lévő (2003. végén elfogadott) szabályozás szerint a Mol Földgázellátó Rt. (a Mol gázüzletága) nyereségének egy meghatározott, de nem publikus megtérülési sávba kell esnie, ezt meghatározott képlet alapján számítják ki. Amennyiben a cég tényleges profitja ettől bármilyen irányban eltér, az állam kipótolja vagy lefölözi a különbözetet. Miután idén a formula mindkét meghatározó paramétere – a kőolaj importára, de főképp a dollár gyengesége – jelentős extra nyereséget hozott a társaság konyhájára, így annak visszavétele valójában nem kellene, hogy kellemetlen melepetésként érje a piaci szereplőket.

Hogy mégis hidegzuhanyként hatott, azért inkább a pénzügy- majd a gazdasági miniszteri kommunikáció okolható, amely a 70 milliárdos kompenzációs kötelezettséget teljes egészében bányajáradékként aposztrofálta. A bányajáradék összegét ugyanis a piac 40-50 milliárd forint közé tette, s ezt később maga a társaság is megerősítette.

Egy pillanatra tehát ismét felrémlett a korábbi évek állami beavatkozásaira jellemző kiszámíthatatlanság miatti félelem, de az elemzők szerint jelen esetben ez alaptalan. A durván 20 milliárd forintnyi különbözet ugyanis éppen a már említett extra nyereség, ami konkrétan abból adódik, hogy a pénzügyminisztériumi várakozások 40 dolláros hordónkénti olajárra és 200 forintos dollárárfolyamra vonatkoztak, miközben mindkét tényező ennél a cég számára sokkal kedvezőbben alakult. A társaság ezért az év során félre is tette a fölös profitot, a harmadik negyedév végén például már 15 milliárdot szerepeltetett ilyen címszó alatt a céltartalék-állományában, és év végére elérheti a 20 milliárd forintot is.








Sávos áremelés
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium döntése értelmében 2005. január 15-étől sávosan emelkedik a földgáz ára. A fogyasztói ár 4,5 százalékkal emelkedik az 1500 köbméternél kevesebbet fogyasztó háztartásokban, 6 százalékkal kell többet fizetniük az 1500 és 3000 köbméter között fogyasztó háztartásoknak, és 8 százalékos emelkedésre kell számítaniuk a 3000 köbméter felett fogyasztó háztartásoknak. A mintegy 400 ezer átalánydíjas fogyasztó 4,5 százalékos emelkedéssel számolhat.

Nincs nagy gáz



Az első pillantásra rossz hírek tehát korántsem olyan rosszak, és nem is váratlanok, csak a félreérthető bejelentés kavarta fel kissé a befektetői kedélyeket. Elemzők mindenesetre rámutatnak arra is, hogy hosszabb távon azért rejt magában némi rizikót a gázár-szabályozás jelenlegi rendszere, hiszen a világpiaci körülmények nem feltétlenül alakulnak mindig ilyen kedvezően a Mol szempontjából, az import földgáz ára elvben bármikor elszabadulhat, megfordulhat a dollár gyengülésének trendje is, és a félretett nyereség sem elég arra, hogy a hazai lakossági gázárak vártnál alacsonyabb emeléséből fakadó kompenzációs igényeket korlátlanul kielégítsék.

A Mol mindenesetre bízik abban, hogy kedvező devizaárfolyam esetén a jövő évi gázkereskedelmi környezet a szabályozói bejelentés tükrében nem fog eltérni attól, amit a társaság menedzsmentje vár. Mint kedd esti közleményében tudatta: amennyiben a kőolaj és ennek következtében az import földgáz ára nem növekszik jelentősen, továbbá az árfolyamok kedvezően alakulnak, úgy a bejelentett, 11,5 százalékos végfogyasztói gázáremelés – az érvényben lévő árrendeletnek megfelelően – várhatóan fedezi a közüzemi nagykereskedő indokolt költségeit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik