Belföld

Ne adózzon, filmezzen!

Az adótörvények napokban elfogadott, s még novemberben hatályba lépő módosítása nyomán a filmgyártásba fektetett minden 100 forint után 116 forintot remélhetnek a nyereségükkel "küszködő" cégek.

Másfél évtizedes recessziót követően könnyen előfordulhat, hogy a filmgyártási támogatás hirtelen az egyik legvonzóbb befektetési forma lesz. Az adótörvények november elején elfogadott, s a tervek szerint még ugyanebben a hónapban kihirdetésre kerülő módosítása nyomán az a nyereséges vállalkozás, amely 100 forintot filmgyártásra 







Külföldön jól fogadták
Kritikák elsősorban olyan irányból érték a Filmtörvény májusi hatályba lépését követően kialakuló rendszert, hogy túlságosan bürokratikus – mondta Zachar Balázs, hozzátéve: a törvény külföldi fogadtatása kifejezetten jó volt. Szerinte azért, mert a magyar filmszakma számára elérhető EU-források megnyitásának előfeltétele az iparágon belüli finanszírozási és regisztrációs rend.

fordít, az államtól cserébe 116 forintot kap vissza. Információink szerint különösen a bankszféra érdeklődik az adómegtakarítás, illetve -visszatérítés e formája iránt.


„Tavaly ősztől fokozatosan kiépült az intézményi háttér, idén májusban pedig hatályba lépett a Filmtörvény, s a nyár folyamán felállt a Nemzeti Filmiroda, illetőleg folyamatosan regisztráltatta magát a filmszakma – kezdte Zachar Balázs, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője. – Egy évvel ezelőtt talán merész ötletnek tűnt – folytatta -, hogy a változások nyomán magánbefektetők támogatnak majd magyar filmeket, de az elmúlt hónapok fejleményei, illetőleg az adótörvények napokban végrehajtott módosítása nyomán úgy tűnik, korántsem volt hiú ábránd a filmipar fellendítésére irányuló kormányzati szándék.”








A többség rendezte sorait
„A kezdeti nehézségeket követően 300-nál több filmgyártó tudta magát regisztráltatni, s most sincs 30-nál több olyan cég, amelyik még tartozik valamilyen igazolással, vagy egyéb formai kellkkel – foglalta össze az elmúlt hónapok „akadályversenyét” Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda igazgatója.


Általános volt az alkotókkal szembeni tartozás


A Filmtörvény májusi hatályba lépését követően azonban mégis mutatkozott némi zavar. Egyrészt a Nemzeti Filmiroda regisztrációs rendszere komoly akadály elé állította az elmúlt évtized zavaros filmfinanszírozási viszonyaihoz szokott szakmát. Az „új rend” a filmgyártó cégek regisztrációjának feltételeként nem csupán a köztartozások rendezését írta elő, hanem a filmszakmai tartozások kifizetését is.

Ezek első hallásra nem tűnnek túl bonyolult feltételnek. Csakhogy más iparágakkal ellentétben a hazai filmgyártásban az elmúlt években olyannyira általánossá váltak az alkotókkal szembeni tartozások, hogy olyan is előfordult, a Magyar Filmszemle fődíját elnyerő játékfilm azért nem kerülhetett a mozikba, mert a produkció nem fizette ki a jogdíjakat és a stáb járandóságát.








Beruházási földrajzlecke
Az új szabályozás a filmgyártás infrastruktúrájába történő beruházásokat is támogatja. Legalább 100 millió forint értékű fejlesztés esetén 35-50 százalék az adókedvezmény mértéke a földrajzi elhelyezkedéstől függően. A fővárosban például 35 százalék, a Demján-Vajna féle beruházás helyszínén, Etyeken pedig 45 százalék.

A törvényalkotók a külföldi gyártókhoz húztak


A májusban hatályba lépett új szabályozás az ágazat fellendítése érdekében kettős célkitűzésnek próbált megfelelni. Egyrészt a külföldi produkciók számára végzett magyarországi bérmunkának akartak kedvezőbb feltételeket teremteni, másfelől a hazai filmek gyártását kívánták ösztönözni.


Persze hamar kiderült, hogy a törvényalkotók szíve inkább a külföldi produkciókhoz húzott. Vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy első körben a külföldi produkciókat nálunk forgató lobbi erősebbnek bizonyult a hazai filmeket gyártóknál. Így történhetett, hogy mostanáig a hazai produkciókat támogató befektetők éppen feleannyi adótámogatásra számíthattak, mint a bérmunkázók.








100 forintért 116
Ha egy cégnek 1000 forint adózás előtti eredménye van, s ebből 100 forintot filmgyártás támogatására költ, akkor a társasági adóalapja 900 forintra csökken, sőt a 900 forint után fizetendő 144 forint társasági adó is csökkent 100 forinttal. Más szóval 100 forint filmtámogatásért cserébe az államtól 116 forintot „kap vissza”.


Ha nincs jog, nincs áfa


Az adótörvények mostani módosítása azonban megszünteti ezt az aszimmetriát, s egyenlő esélyeket teremt két a „műfajnak”. De lássuk csak, miről is van szó? Akár külföldi koprodukciós, akár hazai gyártás esetén, a film költségvetésének 20 százalékáig lehetőség van arra, hogy a „befektető” a filmtámogatás összegével csökkentse a társasági adó alapját és a társasági adóját is. Ez azzal jár, hogy az befektetés jutalmaként a befektető 16 százalékos prémiumot kap adóvisszatérítés formájában az államtól.

Tegyük hozzá, hogy erre az adócsökkentő megoldásra csak nyereséges vállalkozásoknak van lehetőségük. Emellett fontos körülmény, hogy a mostani módosítás nyomán a 25 százalékos áfa-terhet is elkerülhetik a befektetők. Eredetileg ugyanis úgy szabályozták a filmtámogatásnak ezt a formáját, hogy a befektető érdekei védelmében, s a befektetés arányában vagyoni jogokhoz jut. Ez azonban mint visszterhes jogügylet áfa-köteles, ami azt jelentené, hogy a 16 százalékos prémium helyett 9 százalékos kötelezettség terhelné a „befektetést”. Nos, a vagyoni jog előírását eltörölték, így az áfa-kötelezettség is megszűnt.








Ugrásra kész befektetők
A Nemzeti Filmiroda becslései szerint 20 játékfilm producerei és támogatói várják ugrásra készen az adótörvény módosításának kihirdetését. Miután Magyarországon egy játékfilm átlagos költségvetése 250 millió forint, könnyen felbecsülhető, hogy filmenként átlagosan 50 millió forint magánbefektetésről lehet szó.


Filmszemle előtt érdemes befektetni


Nehéz megmondani, hogy a magánbefektetőknek mennyi is a „hasznuk” ezen az ügyleten. Az adóvisszatérítésre ugyanis csak akkor jogosult a befektető cég, ha megkapta a Nemzeti Filmirodától az igazolást arról, hogy elkészült a film. Egy játékfilm esetében, 1-2 éves gyártási folyamatot alapul véve, évi 8-16 százalékos haszonról beszélhetünk. Sőt, az is előfordulhat, hogy egy filmforgatás félbeszakad.

Vannak persze, ennél kiélezettebb szituációk is. A magyar játékfilmek elkészülte ugyanis a mezőgazdasági betakarításhoz hasonlóan szezonális jellegű. A filmek évi nagy seregszemléje ugyanis a január végi, február eleji Magyar Filmszemle. Az alkotói „műgond” okán a filmek első kópiái gyakorlatilag a filmszemle előtti napokban készülnek el. Ami azt jelenti, hogy az év végi adó- és nyereségeltüntetésben érdekelt befektetők az idén decemberben jó eséllyel egy hónapon belül elkészülő filmek gyártásának utolsó, gyakorlatilag kockázatmentes fázisában tudnak bekapcsolódni, s hát – tekintettel a társasági adó májusi kötelezettségére – 5 hónapra 16 százalék, az nem is hangzik olyan rosszul. Információink szerint különösen a túlzott nyereségességgel “küzdő” bankokat érdekli a lehetőség.

Kormány és ellenzék közös platformon

El lehet persze gondolkozni azon, hogy a nehéz helyzetben lévő államháztartás miért mond le ilyen könnyen adóforintokról. Sőt, miért nyúl kifejezetten a saját zsebébe? Tény azonban, hogy az adótörvény módosítását gyakorlatilag mindenki támogatta, vagyis kormányoldal és ellenzék egyaránt.


Másrészt, nem tény, de valószínű, hogy a most várhatóan filmgyártásba gördülő forintokhoz egyébként is nehezen tudna hozzájutni az állam. Az meg már tényleg a spekulációk világába tartozik, hogy a filmes beruházásokat finanszírozó bankok, amelyek a hírek szerint a filmtámogatások iránt is élénken érdeklődnek, miként találnak még egy fogást a filmiparon – s persze az adórendszeren.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.