Másfél évtizedes recessziót követően könnyen előfordulhat, hogy a filmgyártási támogatás hirtelen az egyik legvonzóbb befektetési forma lesz. Az adótörvények november elején elfogadott, s a tervek szerint még ugyanebben a hónapban kihirdetésre kerülő módosítása nyomán az a nyereséges vállalkozás, amely 100 forintot filmgyártásra
|
fordít, az államtól cserébe 116 forintot kap vissza. Információink szerint különösen a bankszféra érdeklődik az adómegtakarítás, illetve -visszatérítés e formája iránt.
„Tavaly ősztől fokozatosan kiépült az intézményi háttér, idén májusban pedig hatályba lépett a Filmtörvény, s a nyár folyamán felállt a Nemzeti Filmiroda, illetőleg folyamatosan regisztráltatta magát a filmszakma – kezdte Zachar Balázs, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője. – Egy évvel ezelőtt talán merész ötletnek tűnt – folytatta -, hogy a változások nyomán magánbefektetők támogatnak majd magyar filmeket, de az elmúlt hónapok fejleményei, illetőleg az adótörvények napokban végrehajtott módosítása nyomán úgy tűnik, korántsem volt hiú ábránd a filmipar fellendítésére irányuló kormányzati szándék.”
|
A Filmtörvény májusi hatályba lépését követően azonban mégis mutatkozott némi zavar. Egyrészt a Nemzeti Filmiroda regisztrációs rendszere komoly akadály elé állította az elmúlt évtized zavaros filmfinanszírozási viszonyaihoz szokott szakmát. Az „új rend” a filmgyártó cégek regisztrációjának feltételeként nem csupán a köztartozások rendezését írta elő, hanem a filmszakmai tartozások kifizetését is.
Ezek első hallásra nem tűnnek túl bonyolult feltételnek. Csakhogy más iparágakkal ellentétben a hazai filmgyártásban az elmúlt években olyannyira általánossá váltak az alkotókkal szembeni tartozások, hogy olyan is előfordult, a Magyar Filmszemle fődíját elnyerő játékfilm azért nem kerülhetett a mozikba, mert a produkció nem fizette ki a jogdíjakat és a stáb járandóságát.
|
A májusban hatályba lépett új szabályozás az ágazat fellendítése érdekében kettős célkitűzésnek próbált megfelelni. Egyrészt a külföldi produkciók számára végzett magyarországi bérmunkának akartak kedvezőbb feltételeket teremteni, másfelől a hazai filmek gyártását kívánták ösztönözni.
Persze hamar kiderült, hogy a törvényalkotók szíve inkább a külföldi produkciókhoz húzott. Vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy első körben a külföldi produkciókat nálunk forgató lobbi erősebbnek bizonyult a hazai filmeket gyártóknál. Így történhetett, hogy mostanáig a hazai produkciókat támogató befektetők éppen feleannyi adótámogatásra számíthattak, mint a bérmunkázók.
|
Az adótörvények mostani módosítása azonban megszünteti ezt az aszimmetriát, s egyenlő esélyeket teremt két a „műfajnak”. De lássuk csak, miről is van szó? Akár külföldi koprodukciós, akár hazai gyártás esetén, a film költségvetésének 20 százalékáig lehetőség van arra, hogy a „befektető” a filmtámogatás összegével csökkentse a társasági adó alapját és a társasági adóját is. Ez azzal jár, hogy az befektetés jutalmaként a befektető 16 százalékos prémiumot kap adóvisszatérítés formájában az államtól.
Tegyük hozzá, hogy erre az adócsökkentő megoldásra csak nyereséges vállalkozásoknak van lehetőségük. Emellett fontos körülmény, hogy a mostani módosítás nyomán a 25 százalékos áfa-terhet is elkerülhetik a befektetők. Eredetileg ugyanis úgy szabályozták a filmtámogatásnak ezt a formáját, hogy a befektető érdekei védelmében, s a befektetés arányában vagyoni jogokhoz jut. Ez azonban mint visszterhes jogügylet áfa-köteles, ami azt jelentené, hogy a 16 százalékos prémium helyett 9 százalékos kötelezettség terhelné a „befektetést”. Nos, a vagyoni jog előírását eltörölték, így az áfa-kötelezettség is megszűnt.
|
Nehéz megmondani, hogy a magánbefektetőknek mennyi is a „hasznuk” ezen az ügyleten. Az adóvisszatérítésre ugyanis csak akkor jogosult a befektető cég, ha megkapta a Nemzeti Filmirodától az igazolást arról, hogy elkészült a film. Egy játékfilm esetében, 1-2 éves gyártási folyamatot alapul véve, évi 8-16 százalékos haszonról beszélhetünk. Sőt, az is előfordulhat, hogy egy filmforgatás félbeszakad.
Vannak persze, ennél kiélezettebb szituációk is. A magyar játékfilmek elkészülte ugyanis a mezőgazdasági betakarításhoz hasonlóan szezonális jellegű. A filmek évi nagy seregszemléje ugyanis a január végi, február eleji Magyar Filmszemle. Az alkotói „műgond” okán a filmek első kópiái gyakorlatilag a filmszemle előtti napokban készülnek el. Ami azt jelenti, hogy az év végi adó- és nyereségeltüntetésben érdekelt befektetők az idén decemberben jó eséllyel egy hónapon belül elkészülő filmek gyártásának utolsó, gyakorlatilag kockázatmentes fázisában tudnak bekapcsolódni, s hát – tekintettel a társasági adó májusi kötelezettségére – 5 hónapra 16 százalék, az nem is hangzik olyan rosszul. Információink szerint különösen a túlzott nyereségességgel “küzdő” bankokat érdekli a lehetőség.
Kormány és ellenzék közös platformon
El lehet persze gondolkozni azon, hogy a nehéz helyzetben lévő államháztartás miért mond le ilyen könnyen adóforintokról. Sőt, miért nyúl kifejezetten a saját zsebébe? Tény azonban, hogy az adótörvény módosítását gyakorlatilag mindenki támogatta, vagyis kormányoldal és ellenzék egyaránt.
Másrészt, nem tény, de valószínű, hogy a most várhatóan filmgyártásba gördülő forintokhoz egyébként is nehezen tudna hozzájutni az állam. Az meg már tényleg a spekulációk világába tartozik, hogy a filmes beruházásokat finanszírozó bankok, amelyek a hírek szerint a filmtámogatások iránt is élénken érdeklődnek, miként találnak még egy fogást a filmiparon – s persze az adórendszeren.
