Belföld

Síparadicsomok – hóhozam

Leginkább francia és osztrák ajánlatok közül válogathatnak azok, akik síapartmant vásárolnának pihenés vagy megtakarítás céljából. Helyenként drága, de legalább hó- és hozambiztos befektetés.

Utazási irodák tapasztalatai szerint a rendszeresen telelők táborában lényegesen több a visszatérő utas, mint a rendszeres nyaralók körében. Legyen valaki bármilyen vállalkozó szellemű kalandor nyáron, ha egyszer rátalált egy számára ideális síterepre, akkor hajlamosabb télről télre ugyanoda visszajárni.


Hasonlóképpen vélekednek a külföldi lehetőségekkel foglalkozó ingatlanirodák is, amelyek a tengerparti roham után most a síterepeken is némi élénkülést tapasztalnak.







Mennyibe kerül?
A francia Alpokban nagyjából 130 ezer eurónál (30-35 millió forintnál) kezdődik egy 40-60 négyzetméteres apartman. Az árak nagyban függnek attól, hogy mennyire felkapott és kiterjedt maga a síterep, illetve mennyire beszélhetünk pályaszállásról. A vételárat illetően nem árt tudni, hogy a francia állam az áfa visszaigénylésével (pontosabban 20 év alatti leírhatóságával) segíti a befektetőket. Amennyiben a vevő 20 évig tartja a befektetését, akkor a teljes forgalmi adót (19,6 százalékot) megspórolhatja, de ha korábban eladja, akkor is él a részleges visszaigénylési lehetőség.
Ausztriában olcsóbban is hozzá lehet jutni egy-egy kis méretű apartmanhoz: 35-65 négyzetméterért például már a Dachsteinen is elég 7-15 millió forintot kiadni (természetesen nem új építésű házban).

Képlékeny piac



Persze még kis piacról van szó, évente néhány száz embernél többet nem mozgat meg a gondolat, hogy kedvenc síapartmanját akár saját maga is birtokolhatná. Vagy azért, mert egyértelműen luxusbefektetésről van szó, amit kevesen engedhetnek meg maguknak – vélekedik Radó András, az Otthon Centrum Holiday elemzője -, vagy pedig azért, mert a magyarokra nem jellemző hosszú távú megtakarítási szemléletet igényel. A szakember szerint az érdeklődés mindenesetre növekszik.

A külföldi ingatlanvásárlásra képes magyarok többsége még mindig a horvát és a spanyol tengerparton igyekszik álmait valóra váltani – mondja Czibere Ilona, a Mitropa U.S. Kft. ügyvezetője is –, de az utóbbi időben azért érezhető, hogy a környező országok téli terepei felé is többen kacsingatnak. Az iroda tapasztalatai szerint leginkább Ausztria vonzaná a magyarokat, de sokszor gondot jelent, hogy egyes kiemelt üdülőövezetekben nem engedik a külföldi ingatlanvásárlást. Ezzel ellenkezik Endrédy Károly, az Endrédy DSI Kft. vezetőjének véleménye, szerinte Ausztriában is remek síterepeken lehet lakáshoz jutni, akár pályaszállásokhoz is, amelyeket  átlagosan 30 százalékos önrész mellett osztrák bankhitelből is meg lehet vásárolni.

Franciaország a „legbefektetőbarátabb” környezet, amelyet a magyarok a nagyobb távolság dacára a hóbiztossága miatt is kedvelnek (március közepén szinte garantált a síelhető hó) – véli Radó András, aki szerint ez a magyarázata annak is, hogy itt érhető el a legtöbb ajánlat. A távlati célok között a szlovákiai kínálat felfuttatása is szerepel, kereslet ugyanis ebbe az irányban is érzékelhető.







Szabadon
Az 1996-os devizatörvény engedélyezte először magyar állampolgárok számára, hogy korlátlanul vásároljanak ingatlant külföldön. Akkor még a Magyar Nemzeti Banknál

be kellett jelenteni az ilyen tranzakciókat, majd ezt 2001-ben a devizaliberalizációval párhuzamosan eltörölték. Ma már teljesen nyitott az út a külföldi ingatlanok felé, magánszemélyként vagy cégen keresztül bárki számára. A vételre jelzáloghitel is igényelhető, országonként eltérő kamatokkal és feltételekkel. A felvehető hitel összege kizárólag a megvásárolandó ingatlan értékétől és nem a hazai jövedelmektől függ. A hitelügyintézést az ingatlanirodák jellemzően átvállalják, vagy hathatós segítséget nyújtanak.

Megtérül



Franciaország ideális terep a befektetőknek – hangsúlyozza az Otthon Centrum szakembere -, ott ugyanis jellemzően visszabérlési garanciával kínálják az apartmanokat. A vevőnek tehát nem kell közvetlenül a bérbeadással foglalkoznia, ezt elintézik helyette, és ha nem sikerül bérlőt találni, akkor is legalább évi 3-4,5 százalékos hozamot fizetnek cserébe. Ha valaki teljes mértékben befektetésként veszi az ingatlant, és egy napot sem kíván saját maga élvezetére ott eltölteni, akkor a maximális, a vételár 4,5 százalékának megfelelő hozammal számolhat évente. Ha csak részben tekinti befektetésnek az ingatlant a tulajdonos, és néhány hetet maga is eltölt benne, akkor is legalább 3-3,5 százalékos megtérüléssel kalkulálhat.

A francia piacon egyébként jellemzően kilencéves szerződést szoktak kötni a vásárlókkal, ennek nincs nagy jelentősége (bármikor felmondható komolyabb következmények nélkül), de erre az időre vonatkozik a bérbeadás és a visszabérlési garancia. Természetesen nem muszáj aláírni ezt a szerződést, az új tulajdonos dönthet úgy is, hogy maga próbálkozik meg a hasznosítással. Ez esetben lehet, hogy magasabb bérleti díjért tudja kiadni a lakást, viszont személyes jelenlét, nyelv- és helyismeret szükségeltetik. Valamivel könnyebb menedzselni egy osztrák ingatlant, már csak a kisebb távolságok miatt is. Egyes irodák ott is elintézik helyettünk az év szabad időszakában a kiadást (természetesen jó előre pontosan egyeztetni kell, hogy a tulajdonos mikor és mennyi időre foglalja le magának a helyet), és információink szerint akár 8 százalékos éves hozamra is lehet számítani (a vételár százalékában).

A francia vagy olasz ingatlanok megvásárlása egyébként már pusztán a jövőbeli értéknövekedés szempontjából is csábító. Tavaly az uniós országok lakáspiacán átlagosan 7 százalékos áremelkedés következett be (ide sorolható a már beállt piacú Ausztria is) – idézi a vonatkozó adatokat Radó -, miközben Francia-, illetve Olaszországban 15-20 százalékos. Amennyiben ez a jövőben is fennmarad, a rövidebb megtérülési időt elváró ingatlanspekulánsok is jól járhatnak, és néhány év után tisztes hozammal adhatnak túl a befektetésükön.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik