Belföld

Kulcsár-ügy – beszélőre kapcsolt

Eddig egyetlen hivatalos közéleti gyanúsítottja és számtalan gyanúba kevert szereplője van annak a - részleteiben az elmúlt napokban kiszivárgott - vallomásnak, amelyet a még fogva tartott Kulcsár Attila tett.

Bálint Tamás akkor találkozott Kulcsár Attilával, amikor még nem volt ügy, jóval Szász Károly, a pénzügyi felügyelet akkori elnökének bántalmazása előtt. „Így a vele való találkozásnak sem volt akkora jelentősége, mint amekkorát most utólag, az események ismeretében tulajdonítanak neki” – ezzel az érvvel védte ügyfelét Óvári Győző ügyvéd. Holott a jogi képviselő is nagyon jól tudta, hogy a közpénzügyi államtitkárság akkori főtanácsadóját éppen azzal gyanúsítják, ami az ügy kipattanása előtt történt.

A Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal szerint ugyanis Bálint Tamás tavaly tavasszal 10 millió forintnyi kenőpénzt fogadott el Kulcsár Attilától, a pénz ellenében pedig jogosulatlanul, egy olyan, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) gazdálkodását vizsgáló titkos jelentés másolatát adta át neki, amelyet aztán a K&H sikkasztással gyanúsított volt befektetési tanácsadója Szász Károly és csapata elleni nyomásgyakorlásra igyekezett felhasználni. A felügyelet akkor már javában vizsgálta a botrány kirobbanásához vezető szabálytalan tőzsdei felvásárlást, azaz a Pannonplast-ügyet, a Kehi-jelentés alapján készült név nélküli összeállítást – bántalmazása után – 2003. június 16-án, kórházi ágyán Szász Károly is megemlítette.


Kulcsár-ügy – beszélőre kapcsolt 1

Mindenki gyanús

A hivatali vesztegetést természetesen tagadó Bálint Tamás formálisan a K&H-ügy első közéleti szereplője. Jelenleg ugyan „csak” az állami kézben lévő, Budapest Airport Rt. felügyelőbizottsági elnöke, de 2000 óta az MSZP tagja, a 2002-es választásokon az országos lista 174. helyén szerepelt, neve felmerült a párt megújítására terveket kidolgozó Balternatív mozgalommal kapcsolatban is, és a Miniszterelnöki Hivatal MSZP-s közpénzügyi államtitkára, Keller László mellett dolgozott főtanácsadóként. A Fidesz szerint Bálint a kenőpénzt – meglehetősen amatőr módon – a párt székházában vette át. Az MDF által rögvest lemondásra felszólított államtitkár ugyan azzal védekezett, hogy Bálint Tamás már régen nem mellette dolgozik, azt azonban „elfelejtette” megemlíteni, hogy a gyanú szerinti vesztegetés idején a közpénzügyi államtitkárság állományában volt az illető.

A volt főtanácsadó ellen – az ügyészség szerint – nem csupán Kulcsár vallomása szól, hanem egyéb bizonyítékok is alátámasztják a gyanút. Értesüléseink szerint ráadásul rajta kívül, további olyan szereplői is lehetnek ennek a vallomásnak, akik ellen a nyomozóhatóságok adatokat gyűjtenek, esetlegesen újabb gyanúsításokra készülnek, s telefonos híváslisták ellenőrzésével, további tanúvallomásokkal próbálják megalapozni a gyanút. A volt befektetési tanácsadó ugyanis egykori brókercégbeli ügyfeleire, valamint a banknál betöltött másik funkciójából eredően – önkormányzati és kormányzati kapcsolattartó volt – politikusokra, közéleti szereplőkre, valamint a lelepleződése előtti hetek akciói miatt rendőrségi vezetőkre is terhelő részleteket közölt.







Ellenérdekeltek

Habár Kulcsár vallomását csak az ügyészek és a büntetőeljárásban részt vevő tanúk, gyanúsítottak és védőik ismerhetik, egyelőre minden érintett azt állítja, hogy éppen a saját érdekei ellen hat a kiszivárogtatás. Az ügyészség szerint a megjelent információk „súlyosan veszélyeztetik a további nyomozás eredményességét”, Kulcsár ügyvédje, Zámbó Gyula pedig azt hangsúlyozta, hogy „hátrányos lehet, ha a tanúk nem azt vallják, amire emlékeznek, hanem azt, amit az újságban olvasnak”. A vallomás kiszivárgott részleteit tartalmilag egyébként a hírbe hozottakon kívül sem Kulcsár védőügyvédje, sem az ügyészség nem cáfolta.

Cáfolatok

A vallomás kiszivárgott részletei az újonnan beiktatott országos rendőrfőkapitány és a legfőbb ügyész első bemutatkozó látogatását is kikényszerítették. A rendkívüli csúcstalálkozóra azután került sor, hogy megjelent: Kulcsár vallomást tett több rendőri elöljáróra, így Ferenczi Lászlóra, az ORFK bűnügyi igazgatójára, Molnár Csabára, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (SZBEI) pénzmosás elleni osztályának egykori vezetőjére és Papp Csabára, a szervezet gazdasági bűnözés elleni osztályának volt vezetőjére.

A vallomás szerint Kulcsár egyrészt azt szerette volna elérni, hogy a rendőrség indítson nyomozást a felügyeleti elnök, Szász Károly ellen, másrészt pedig, hogy a rá nézve terhelő iratokat még a PSZÁF előtt a rendőrség illetékesei szállítsák el. Az országos rendőrfőkapitány konzultált alkalmazottaival és a beszélgetés után kiállt mellettük, szerinte a vallomás erre vonatkozó részletei „minden alapot nélkülöznek”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik