A hazai feldolgozóipari vállalatok vezetői az uniós csatlakozás időpontjában kifejezetten kedvezőtlennek ítélték a gazdálkodási környezet alakulását – olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképességi Kutató Központjának legfrissebb felméréséből. A 301 cég 1204 vállalati vezetőjétől kapott válaszokból kiderül, hogy a feldolgozóipari vállalatok növekvő bizonytalanság közepette, nem támogató gazdaságpolitika mellett tevékenykednek.
|
A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalat-gazdaságtan Tanszéke mellett működő Versenyképességi Kutató Központ immár harmadik alkalommal végezte el a hazai vállalatok versenyképességének vizsgálatát. Az első felmérést 1996-ban, a másodikat 1999-ben végezték. A harmadik, mostani vizsgálat során 1300 önálló jogi személyiségű, 50-nél több embert foglalkoztató céget kerestek meg. Közülük 301 vállalattól érkeztek értékelhető válaszok.
A mintába ily módon bekerült cégek többsége a foglalkoztatottak száma és az eszközérték alapján a közepes méretű vállalatok közé sorolható. Ugyanakkor az árbevételt vizsgálva a kis- és mikrovállakozások alkották a többséget. Érdekes, hogy az 1999-es és a mostani felmérés során nagyon hasonló mintához jutott a Versenyképességi Kutató Központ. Ez azt a „sztereotip” feltevést támasztja alá, hogy nagy cégek kifejezetten elzárkóznak a kutató tekintetek elől, s nem nagyon örülnek, ha fény derül a vállalati struktúrára.
|
A központ igazgatója, Chikán Attila egyetemi tanár, volt gazdasági miniszter a kutatást ismertető sajtótájékoztatón elmondta: a magyar vállalatok versenyképességi helyzete ugyan nem drámaian gyenge, de érdemi változás nem következett be az elmúlt években, s a fejlődés nagyon lassú. Szerintük a magyar cégek európai uniós csatlakozással kapcsolatos felkészültségében komoly problémák vannak. Hosszú távú innovációs politikára lenne szükség a versenyképesség javulásához – hangsúlyozta.
A felmérés szerint a cégeket leginkább a belpiaci bizonytalanság zavarja. Emellett az európai uniós csatlakozás is jelentős mértékben növeli a bizonytalanságot a megkérdezett cégvezetők szerint, akik egyébként hosszabb távon mégis optimistán ítélik meg a csatlakozást. Igaz, a derűlátás inkább érzelmi, mint tartalmi.
A hátráltató tényezők között kiemelték a cégvezetők a gazdaságpolitikát, a kormány politikáját, a gazdasági helyzetet, nevesítve továbbá az inflációt, a kamatszintet, az áfa-szabályozást, valamint az államháztartási hiány nagyságát. Ugyanakkor a pozitív tényezők között első helyen említették a monetáris politika stabilitását. Chikán Attila elmondta: a felmérés szerint a cégek úgy érzik, hogy a kormány döntéseit sok esetben rövid távú politikai kényszerek határozzák meg.
K+F: egyedül nem megy
A honi feldolgozóipari vállalatok helyzetét tekintve a legnegatívabb tényezőként az innovációval kapcsolatos lemaradást említette a kutató központ igazgatója. Mint elmondta, a felmérés szerint a cégek világosan érzékelik, hogy a K+F ráfordításokban lemaradnak versenytársaik mögött, ám ennek orvoslására kormányzati szerepvállalás nélkül nem érzik képesnek magukat.
A lemaradás fő okaként a finanszírozási források hiányát jelölték meg. A vizsgálatból az is egyértelműen kitűnt, hogy az innovációs fejlesztésében való állami szerepvállalást nagyon fontosnak tartják.