Belföld

Pioneer űrszondák – rejtélyes letérés

Valami furcsa erő rángatja az USA két, több mint harminc évvel ezelőtt felbocsátott űrszondáját, a Pioneer-10-et és 11-et. A Naprendszer széléhez közeledő űrszondák minden látható ok nélkül letértek röppályájukról.

A kutatók vélekedései megoszlanak az űrszondák pályamódosítását illetően: van, aki a világegyetem nagy részét kitöltő fekete anyaggal magyarázza a jelenséget, mások szerint viszont hiányosak az ismereteink a gravitáció terén. Ezt orvosolandó az Európai Űrhivatal szakemberei a témában erre a hétre konferenciát hívtak össze Párizsban, amelyen egy olyan misszió indítását javasolják majd, amelynek feladata a Pioneerok követése és szabálytalan mozgásuk okainak feltárása.


A Pioneerok furcsa pályamódosítására John Anderson és Slava Turyshev, a NASA pasadenai Sugárhajtómű Laboratóriumának (JPL) két munkatársa és Michael Martin Neito, a Los Alamos Kutatóintézet asztrofizikusa figyelt fel. A csillagászok a NASA földi telepítésű rádióteleszkóp-hálózatával (Deep Space Network, DNS) követték a Pioneerokat. A jelenségről a Physics World szaklapban számoltak be.



Pioneer űrszondák – rejtélyes letérés 1

Túl a Plútón és Newtonon


A két űrszonda azután kezdett letérni pályájáról, miután elhaladt a Naprendszer legkülső bolygója, a Plútó mellett. Az eltérés nem nagy, de azért érzékelhető, és mindenképpen nagyobb a Napnak a szondára kifejtett gravitációs erejénél.

A Pioneerok viselkedése megosztja a csillagászokat. Van, aki úgy véli, hogy rés keletkezhetett az űrhajókon, és üzemanyag-szivárgás miatt lassulnak. Mások szerint azonban nem valószínű, hogy két objektumon egyszerre keletkezik rés.

Van, aki akár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Newton tévedett, elmélete, mely szerint a gravitációs erő a távolsággal gyengül, a nagyon nagy távolságokra nem igaz. Megint mások a rejtélyes fekete anyaggal hozzák összefüggésbe a jelenséget. A kérdésre megalapozottabb választ csak egy újabb, a Pioneerok útját követő, modern mérőműszerekkel felszerelt szonda adhat.







Hinta először
A Pioneer-10 és a Pioneer-11 volt az első két űrszonda, amely az úgynevezett hintamanővert alkalmazta. Ennek lényege az, hogy amikor az űrhajó olyan bolygóval találkozik közelről, mint a Jupiter, akkor annak gravitációs terét energiájának növelésére vagy csökkentésére használhatja fel, s ekképpen fokozva vagy mérsékelve a Napra vonatkoztatott sebességét, útirányát is megváltoztathatja. Ha a Jupiter utoléri a közelébe került űrszondát, akkor hatalmas gravitációs vonzásával magával ragadja, és korábbi sebességét jóval meghaladó sebességre gyorsíthatja. Az ilyen találkozás a Napra vonatkozó szökési sebességet is meghaladó sebességre gyorsíthatja a szondát. Ez első ízben a Pioneer-10-zel történt meg, amely 1973-ban közelítette meg a Jupitert, majd úton a csillagközi tér felé 1983-ban jutott a Plútó pályáján túlra.

A Jupitert és a Szaturnuszt kutatták

A Pioneer az Egyesült Államok által kifejlesztett bolygóközi szondák sorozata volt. Felbocsátásuk 1958 és 1973 közé esett. Mind a bolygóközi térség, mind a bolygók kutatásában jelentős eredményeket értek el.

A Pioneer űrszondák négy alsorozatra bonthatók, ezek közül az utolsó, a Pioneer-10 és a Pioneer-11 fellövése számított talán a legjelentősebbnek, hiszen ezek egyike a Jupitert, a másik pedig a Szaturnuszt vizsgálta meg közelről, elsőként az űrkutatás történetében.

A Pioneer-10 1972. március 2-án, a Pioneer-11 több mint egy évvel később 1973. április 6-án rajtolt. A rajtuk elhelyezett tudományos műszerek a bolygóközi és Jupiter körüli mágneses térnek, a napszélnek, a kozmikus sugárzásnak, a Jupiter és holdjai légkörének, valamint a kisbolygó-övezet meteorjainak vizsgálatára szolgáltak.


A Pioneer-10 a kisbolygó-övezet határát 1973 júniusában lépte át és december 4-én közelítette meg a Jupitert a legjobban. (A legkisebb távolság a szonda és a Naprendszer legnagyobb bolygója között 130 ezer kilométer volt.) Két nap alatt 30 felvételt készített és továbbított a Földre, majd folytatta hosszú útját – írja a Debreceni Egyetem Fizikai Tanszékének honlapja. A szonda felületére egy plakettet erősítettek, mely az emberiség szimbolikus névjegyéül szolgál, ha a Naprendszert elhagyó szondára egy idegen civilizáció találna.



Pioneer űrszondák – rejtélyes letérés 10


A Pioneer-11 1974. november 26-án átlépte a Jupiter mágneses terét, és a bolygó megközelítése alatt 25 felvételt készített. A szonda ezután a Szaturnusz felé vette az irányt, 1979. szeptember elsején érte el. Számos mérést és felvételt készített a bolygóról, és felfedezte, hogy annak ‘A’ gyűrűjén belül van egy keskenyebb gyűrű is, valamint legkívül egy „kisbolygó-övre” bukkant. A Pioneer-11 volt tehát az első űrszonda, amely a Szaturnuszt közelről vizsgálta.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.