A Sziget Fesztivál 2004 keretei között a munkaügyi szervezet uniós és belföldi állásokat kínált, a Parlament sátrában pedig az átlagos 22 éves szigetlátogató munkavállalási lehetőségeiről vitatkoztak a képviselők. A Civil Sziget szervezetei között a Foglalkoztatási Hivatal- Állami Foglalkoztatási Szolgálat mellett a Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája (MUFTI) is foglalkozott a munkavállalás és a karrierépítés kérdéseivel. Az Országgyűlési Hivatal még külön vitadélutánt is rendezett a célközönség élethelyzetéről.
Teljes homály?
A szigetre kiérkezőket egytől-egyig elsődlegesen a zene csalta ki a rendezvényre, viszont ha már kint voltak, közel felük ellátogatott a Civil Faluba, ahol többek között a munkavállalási esélyekről és a fiatalok munkaerőpiaci helyzetéről kaphattak információkat. A munkaügyi szervezetek kihasználták az alkalmat, és arról tudakozódtak, mennyire tájékozottak a fiatalok és mennyire vannak tisztában a lehetőségeikkel.
Karrierkezdő vagy pályakezdő
A válaszokból kikövetkeztethető, hogy a „pályakezdő-karrierkezdő” szóhasználat igen zavarkeltő a fiatalok életében. Nem világos számukra, hogy aki befejezte az iskoláit, tehát pályakezdő, így 200 nap munkaviszony alatt regisztrált pályakezdő munkanélküli is lehet. Viszont azt sem tudják, hogy a személyügyi vezetők szemében a 3-4 év szakmai gyakorlat nélkül rendelkező pályázó karrierkezdőnek számít az adott szakterületen.
„Ha nem tudod, az élet mit vár tőled, gyere el te is jegyellenőrnek”
A Belga nevű zenekar is a pályaválasztás fontosságáról énekelt a Szigeten. Talán nem véletlen, hogy a friss sztárzenekart is megihlette a választás problémája. A szigeten segítséget kérők döntő többsége is főként a munkavállalás, iskola- és pályaválasztás egyéni, a saját személyiségét és szociokulturális környezetét érintő kérdésekben volt bizonytalan.
A munkaügyi szervezet személyes érdeklődést, képességeket, értékrendszert és munkamódot vizsgáló kérdőíveit több százan töltötték ki az egy hét alatt. Legtöbben még mindig arról panaszkodtak, hogy az iskolákban, egyetemeken vagy az információk vagy a szakavatott pályaválasztási tanácsadók nem érhetőek el.
Bár az Oktatási Minisztérium internetes hálózata, a Sulinet – a Nemzeti Pályainformációs Központtal és a Foglalkoztatási Hivatallal együttműködve – már bőven tartalmaz iskolai pályaorientációs információkat, a betérő fiatalok mégis leginkább a személyes beszélgetést hiányolták, kihasználva, hogy ebben az egy hétben házhoz jött a beszélgetőtárs.
Végül az OGY mondja meg, ki vagy…
A sziget utolsó napján az Országgyűlési Hivatal sátrában a négy parlamenti párt munkaügyekkel foglalkozó politikusai, Simon Gábor (MSZP), Bernáth Ildikó (FIDESZ), Béki Gabriella (SZDSZ), Pettkó András (MDF), valamint Bauer Béla, az Ifjúságkutató Intézet vezetője és Győrfi György, az Adecco igazgatója beszélgetett „A fiatal diplomások munkavállalási lehetőségei Magyarországban és az EU-ban” címmel.
A közel két órásra nyúlt eszmecsere során a társadalom öregedése, a jelenlegi felsőoktatás rossz szerkezete, valamint a diploma utáni szakmatanulás voltak a fő témák. A vitapartnerek szintén egyetértettek a legalább 12 évre szóló oktatási koncepciók szükségességében, a négyévente átírandó iskolapolitikai forgatókönyvek káros hatásában. A munkaügyi szervezettől pontosabb munkaerőpiaci adatszolgáltatást várnak el a jövőben. Egyedül Béki Gabriella fejezte ki kétségeit a hosszú távú (10-15 éves) munkaerőpiaci prognózisok megbízhatóságával szemben.
A megjelentek szerint ugyan nem szükséges a hazai érvényesüléshez az EU bővítés előtti tizenöt tagállamában szakmai gyakorlatot szerezni, de azt biztosítani kellene, hogy a megszerzett szaktudással újra be lehessen illeszkedni itthon, valamint a kapcsolati tőkét is kamatoztathassák itthon a fiatalok. Ezek a tényezők ugyanis ma még gondot jelentenek. Bauer véleménye szerint az első generáció, amelyik már EU-szinten lesz képes kapcsolatot építeni, már az óvodában, az általános iskolában ül.
