Az elemzők már “átbillentek”

25-50 bázispontos kamatmérséklést vár a Monetáris Tanács hétfői ülésétől a megkérdezett elemzők többsége. A Reuters hírügynökség már pénteken megkérdezett 14 elemzőt – a CSFB, a Commerzbank, a Barclays, az ABN AMRO (London), az Erste-Postabank, az ING Investment, a CIB, az OTP, a Raiffeisen, a Budapest Fund Management (Budapest), a Pekao (Varsó), a Nordea, a Danske Bank (Koppenhága) és a Bank Austria (Bécs) munkatársait -, s közülük kilencen úgy nyilatkoztak: arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén 25-50 bázisponttal lejjebb viszi az irányadó kamatot. A kilencből öten 0,50 százalékpontos, négyen 0,25 százalékpontos kamatvisszafogásra számítanak. További négy elemző szerint kamatcsökkentés legközelebb csak szeptemberben lesz, egy szakértő szerint pedig legfeljebb októberben.

Az EKB is készül valamire Az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi irányadó kamata nem marad örökké a jelenlegi mélyponton, bár egyelőre nincs tervbe véve az emelés – jelentette ki Guy Quaden, az EKB igazgatótanácsának a tagja. Az illetékes szerint nehéz elképzelni, miszerint a kamat örökké a jelenlegi szinten marad, de hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy az EKB-nak bármilyen előre elkészített forgatókönyve lenne a kamatemelésre. Az EKB irányadó kamata 2,00 százalékos történelmi mélyponton áll, 14. hónapja folyamatosan. A belga jegybank vezetője a L’Echo című belga pénzügyi lapnak úgy nyilatkozott: szeptemberben és a következő hónapokban az EKB az infláció és a gazdaság növekedésének a kilátásait elemzi majd.

Néhány napja még óvatosabban fogalmaztak

A mostani erőteljes kamatcsökkentési várakozás semmiképpen sem tekinthető meglepőnek, bár még néhány napja is úgy tűnt, az elemzők többsége inkább a Monetáris Tanács további passzivitására számít. Annál is inkább, mert a szokatlanul erős, 14 havi árfolyamrekordot döntő forint kapcsán hetek óta az a vezető téma befektetői és elemzői körökben, hogy mikor vág kamatot a Monetáris Tanács. Másfél hete az elemzők úgy vélekedtek, hogy a jegybank döntésével mindenképpen megvárja a néhány napja kiadott július havi inflációs adatot. Ez így is történt, s a 7,2 százalékos éves szintű júliusi adat kapcsán az elemzők úgy nyilatkoztak: ez a kamatcsökkentés ellen szóló érv. Ahogy Nyeste Orsolya, az Erste-Postabank elemzője a FigyelőNet kérdésére fogalmazott: a szezonális hatások túlsúlya miatt előfordulhat, hogy az év végére várt 7 százalék körüli 12 havi infláció 7,4 százalékra erősödik. Szerinte ez a lehetőség annál is inkább visszatarthatja a Monetáris Tanácsot, mert a júliusi inflációs adat múltbéli, míg a kamatdöntéseket a jövőre vonatkozó várakozások motiválják. Más elemzők arra körülményre hívták fel a figyelmet, hogy a magas forint-árfolyam fundamentálisan kevéssé megalapozott, s jobbára a dollár- és a zloty hatásának számlájára írható.

Merészebb várakozás Ennél is merészebb, fél százalékpontos kamatcsökkentésre számít hétfőn Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője, aki elsősorban a forint erős árfolyamával indokolta a várható döntést. Hozzátéve: ha az infláció várható alakulását, a fizetési mérleget és a kamatkülönbözetet az árfolyam alakulásától eltekintve vizsgáljuk, akkor a változatlan kamatszint ésszerű.

Oldódik a hangulat

Most úgy tűnik, valamelyest mégis oldódott az elemzők korábbi álláspontja, s jobban hajlanak arra, hogy eljött a kamatvágás ideje. Az MTI-nek nyilatkozó Vojnits Tamás, az OTP elemzője is megengedőbb volt most, mint a múlt héten, ugyanis úgy fogalmazott: tovább folytatódhat a májusban abbamaradt óvatos kamatcsökkentés, ezért 0,25 százalékpontos módosítást vár. Mint mondta, alapvetően az indokolhatja a kamatmérséklést, hogy kedvezőbbé váltak az inflációs kilátások. Szerinte, ha az áfa- és jövedékiadó-emeléstől megszűrt áremelkedési ütemet nézzük, akkor a júliusi 7,2 százalék jelzi, hogy az adóemelések nem gyűrűztek be teljes egészében az árakba, és az év végére reális lehet a 6,1 százalékos év/éves infláció.