Belföld

Könnyűszerkezetes házak – hipp-hopp

Alig 3-8 hónap alatt bárkinek kész családi házat "legóznak" össze a könnyűszerkezetes technológiával építkezők. A modern panelek terjedését ugyanakkor gátolja a bizalmatlanság, és akadnak hitelfelvételi nehézségek is.

A könnyűszerkezetes házak némi túlzással “egy csettintésre” felépülhetnek. Az ötlettől a beköltözésig a hazai gyakorlat szerint is alig 3-8 hónapra van szükség, ennyi idő alatt bárhová “összelegóznak” az erre szakosodott építőcégek akár egy többszintes családi házat is, feltéve persze, hogy van hozzá telek – lehetőség szerint már közművesített állapotban.







Érvek
•  ugyanolyan műszaki adottságok, mint a téglaházak esetében (stabilitás, hőtechnikai jellemzők, állékonyság)
• az építőcég leveszi az építkezéssel járó összes terhet a megbízó válláról
•  faszerkezet esetén környezetbarát
•  a típustervek csak támpontok, az egyedi igényeket is lehet érvényesíttetni
• évszaktól függetlenül, bármikor felépíthető, könnyen átalakítható
• az építési költségek jól kalkulálhatók 
•  jobb hőszigetelése miatt energiatakarékosabb a hagyományos épületeknél 
•  földrengéssel, szél- és hóteherrel szemben ellenállóbb

Akár száz évre is

A tapasztalatok szerint egy 100 négyzetméteres, extrák nélküli ház esetén a szerződéskötéstől számítva akár már alig több mint 3 hónappal be lehet költözni, rosszabb esetben is legfeljebb 7-8 hónapra kell számítani. A tervezési folyamat 1-3 hétig tart, az építési engedélyek önkormányzattól való beszerzése 4-8 hétig, az alapozás (az időjárástól függően) 1-3 hétig, az ezt követő kivitelezés pedig – kulcsrakész állapotig – (a méret és az esetleges extrák függvényében) 8-12 hétig.


Általában egyemeletes, illetve emelet plusz tetőteres lakóházak kivitelezése oldható meg ezzel a módszerrel biztonságosan. Többemeletes épület csak statikailag külön méretezett falszerkezettel építhető, de toronyházban nem gondolkodhatunk.

E modern panelekből felépített családi házak értékeléséhez hozzátartozik, hogy nem örök életűek – épüljenek akár fából, akár fémből (pontosabban horganyzott acélváz szerkezettel). Európában körülbelül 50 éves múltra tekint vissza a könnyűszerkezetes technológia, Amerikában általában 50-70 évre méretezik az élettartamot (náluk ezt követően előfordul, hogy egyszerűen lebontják a házat), de mint Kárpáti József, a Makész elnökhelyettese hangsúlyozza, szakszerű szerkezeti megoldásokkal, kivitelezéssel, minőség ellenőrzéssel, karbantartással előfordulnak száz évesnél idősebb favázszerkezetű házak is, vagyis felveszik a versenyt a hagyományos építésű épületekkel. Garanciát azért ennél rövidebb időre vállalnak az építők, a falszerkezetre általában 30-35 évet, a beépített anyagokra pedig még ennyit sem: a nyílászárókra 5-7 évet, a zsindelyekre mondjuk 10-30 évet vállalnak a gyártók.


Lassan bővülő piac

Tíz év múltán is bizalmatlanság övezi a könnyűszerkezetes házakat. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában (leginkább Skandináviában, Németországban és Ausztriában) bevett építési technológia hazánkban csak rendkívül lassan nyer teret, ami részben az ára is magyaráz. A minőség, a falvastagság és a beépített anyagok, extrák miatt nehéz átlagárat mondani, de egy már jó minőségben megépült ház építési költsége négyzetméterenként nettó 160-200 ezer forint – igaz, ebben a tervezéstől az engedélyezésen át a kivitelezésig minden benne foglaltatik.


Minél kisebb a ház, relatíve annál drágábban építhető meg – hangsúlyozza Hugauf Árpád, a Trendhaus Hungária Kft. építési tanácsadója. Egy 130-150 négyzetméteres családi házat például sztenderd minőségi követelményekkel nettó 110-120 ezer forintos négyzetméteráron tudnak megépíteni, kicsit exkluzívabb felszereltséggel 130-140 ezer forintra ugrik a négyzetméterár. Egy 60-80 négyzetméteres ház megépítését viszont az utóbbi ársávnál kezdődően tudják csak vállalni.

Tavaly a hazai cégek 30 százalékos keresletnövekedésnek örvendhettek, de az átadott 18 ezer családi házból csupán 720 készült könnyűszerkezetes technológiával. Ennek ellenére a készházak építői erőteljes piacbővülésben reménykednek, és arra készülnek, hogy mostani 4 százalékos piaci részesedésüket hat éven belül 10-12 százalékosra tudják javítani. Kárpáti József szerint ezt a legfrissebb értékesítési adatok és piackutatási eredmények is alátámasztják, de tény, hogy továbbra is számos hátráltató tényező akad.







Ellenérvek
• nem olcsóbb a hagyományos építésű házaknál 
• banki hitelfelvételnél alacsonyabb értéken történő beszámítás 
• nincs használtpiac 
• a típustervek megkötik a megbízó fantáziáját 
• rosszabb hangszigetelés 
• rövidebb élettartam

Bizalmatlanság



A jelenlegi bizalmatlanság okai között a szakemberek az ismeretlentől való félelem, illetve a megismert rossz példák visszarettentő hatását említik (konkrétan például Szigethalom, Délegyháza térségében épültek valóban csak összetákolt fészerre emlékeztető készházak), de a banki hitelnyújtási gyakorlat és a készházak használtpiacának hiánya is közrejátszik. A banki gyakorlat egyébként információink szerint egyáltalán nem egységes. Van, ahol kifejezetten hátrányosan kezelik a könyűszerkezetes házakat: a hagyományos téglaépületeknél lényegesen (akár 30 százalékkal) alacsonyabb értékre tartják az értékbecslők, miáltal a felvehető hitel összege is jelentősen csökken. Egyes hitelintézetek egyenesen elutasítják az ilyen épületek elbírálását, ugyanakkor arra is van példa, hogy a nyugat-európai gyakorlattal összhangban a családi házakkal egy kalap alá veszik őket.

Hugauf Árpád egyébként igen látványos, pozitív változásokat tapasztalt az elmúlt években a bankok hozzáállásában, de azt továbbra is hátráltató tényezőként említi, hogy a használt könnyűszerkezetes házak piaca mind a mai napig nem tudott kiakulni, ez pedig a bankok általi esetleges kényszerértékesítés esetén is problémát jelent. A piacot egyébként nagyon érzékenyen érintik a kormányzati elképzelések, a támogatott hitelezési gyakorlat, a telekáfa vagy a szocpol-igénylés feltételeinek változásai – teszi hozzá a szakértő. – Ezek időről időre látványosan visszavetik, vagy éppen élénkítik az érdeklődést.

Mint a legtöbb hazai lakáshiteligényt elbíráló és nyújtó kereskedelmi banktól megtudtuk, az OTP ugyanolyan szabályozott eljárási rend szerint bírálja el a könnyűszerkezetes házakhoz kapcsolódó hiteligényeket, mint a hagyományos szerkezetű ingatlanokhoz tartozókat. Tekintettel azonban arra, hogy a könnyűszerkezetes ingatlanok igen széles technológiai és minőségi skálán mozognak, az értékmegállapítás differenciált – tájékoztatta lapunkat a bank.

A folyósítható kölcsön nagyságát a hitelbiztosítéki érték határozza meg, ami a jogszabályokban előírt kockázati tényezőkkel, például a hosszú távú értékállósággal csökkentett forgalmi érték. A „kisipari” kivitelezésű könnyűszerkezetes építmények megítélése Magyarországon nem a legjobb – ez már önmagában mérsékli a forgalmi értéket. Ebben a kategóriában a jó minőség sem garantált, ami a hosszú távú értékállóságot is bizonytalanabbá teszi. Más a helyzet a “házgyári” könnyűszerkezetes házakkal – mutatnak rá az OTP-nél. Ezek esetében jellemzően – feltételezve az igényes kivitelezést – garantált a jó minőség és a tartósság, így a hitelbiztosítéki érték meghatározásában (ami a folyósítható hitel nagyságát befolyásolja) nem szükséges a technológiából adódó kockázatok számbavétele.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.