Kezdjük azzal, hogy mi az egyik különbség egy teniszlabda és egy squash labda között. Ha egy teniszlabdát leejtünk, akkor az majdnem a kezdeti magasságba visszapattan, míg egy squash labda esetében örülhetünk, ha egy pár centit eltávolodik a parkettától. A fenti kérdésre ugyan sokan tudhatták a választ, de arra a kérdésre csak ezen a héten kaphatunk választ, hogy az amerikai gazdaság milyen labda? Az év első felében magasra visszapattanni látszó labda júliusban ráijesztett a közgazdászokra és ez a mélybe küldte a tengerentúli részvényindexeket. Ez természetesen nem segített a BUX teljesítményének sem.
Az elmúlt héten a legfontosabb gazdasági mutató, a GDP alakulása okozott csalódást azzal, hogy a növekedés üteme az első negyedévi 4,5 százalékos emelkedés után csupán 3 százalék volt a második negyedévben. Ugyan az európai pénzügyminiszterek többsége örömittasan nézne az égre imát rebegve ilyen növekedés láttán, de az Új Kontinensen ez kétségtelenül rossz adatnak számít. Ez az adat zárta a júliust, amely csalódást keltő bizalmi indexeket, inflációt, munkanélküliségi adatot és magas olajárakat hozott. Sokan azonban osztják Alan Greenspan Fed-elnök alig burkolt optimizmusát, hogy ezek csak átmeneti rossz adatok és a gazdaság igenis egy jó magasra visszapattanó teniszlabda, amit csak ideiglenesen lökött ki a kezünkből a technológiai lufi kippukkadása és a terrorhullám.
Kulcstényezők
A technológiai részvények aligha jelentenek immár veszélyt, hiszen a 2000 évi csúcsukhoz képest átlagosan 60 százalékot veszítettek értékükből, a terror azonban továbbra is fenyegető faktor. Az USA-ban a hétvégén bejelentették, hogy megemelik a terrorveszélyt jelző mutatót, ugyanis New York-i és washingtoni célpontok ellen terveznek támadást. Állítólag a New York-i tőzsde, a világ legnagyobb börzéje is szerepel a terroristák noteszében. Ez a hír aligha fogja megnyugtatni a piacot, ellenben számos olyan gazdasági adat lát napvilágot a héten, ami ezt megteheti.
Az étlapon hétfőre az ISM ipari termelési indexe szerepel, keddre a magánjövedelmek és költekezés jutott. Szerdán az ipari megrendelésállományt ismerhetjük meg, míg a hét utolsó két napja a munkanélküliségi adatokat tartogatja számunkra. Csütörtökön az új munkanélkülisegély-kérelmekről kapunk adatot, pénteken pedig az újonnan létrejött munkahelyek száma fogja megmozgatni a piacot. A befektetők optimistán tekintenek előre, ugyanis az elmúlt hónap rossz teljesítménye után az utolsó napokban mintha előbújt volna a felhők alól a nap és az irányadó S&P 500-as index 1,4 százalékot tudott emelkedni. Ez sem mentette meg a helyzetet ugyan, hiszen az index 3,4 százalékot esett összességében, de azért utal némi bizakodásra.
|
A hazai piacon a gyorsjelentési időszak kezdődött el, ami lehetőséget ad a piacnak, hogy elszakadjon a nemzetközi trendtől és egy kicsit a saját feje után menjen. A múlt hét legfontosabb gyorsjelentése a Richtertől érkezett és nem kis pozitív meglepetést okozott. Talán mindennél többet árulnak el a számok arról, hogy mennyire jó lett az eredmény. Az elemzők 30,4 milliárd forintos árbevételre számítottak a második negyedévben, a tényszám azonban meghaladta a 32 milliárdot. A nettó profitra a konszenzus 8,3 milliárd forint volt, még a legoptimistább elemző is csak 9,3 milliárdot várt. A Richter azonban 10 milliárd forint feletti adózott nyereségről számolt be.
Az árfolyamhatás sem maradt el, a Richter részvények 3,5 százalékkal emelkedtek csütörtökön a hír láttán. A felülteljesítés részben a vártnál jobb FÁK és kelet-közép-európai értékesítésnek és az igen jó költséggazdálkodásnak köszönhető, amit a várakozásokba teljesen beépült magyar gyógyszerpiaci veszteségek sem tudtak „lerontani”. Ennek a hétnek az FHB-gyorsjelentés lehet a fénypontja a hazai piacon, a legnagyobb cégek azonban csak jövő héten jelentenek.