Belföld

Távközlés – hálózatok, régiók

A társadalmakban a legnagyobb változást a wi-fi hálózatok terjedése fogja okozni, és az egyik legnagyobb bukás az UMTS – állította előadásában Nicholas Negroponte, az MIT professzora egy Budapesten tartott konferencián.

Budapesten rendezték meg Az információs társadalom és a régiók című nemzetközi konferenciát. Az információs társadalom fejlesztésével foglalkozó két szervezet, az Innovative Actions Network for the Information Society (Innovációs Akciók Hálózata az Információs Társadalomért – IANIS) és a European Regional Information Society Association (Európai Regionális Információs Társadalom – eris@) közös rendezvénye volt.






Kapcsolatok

A konferencia aktualitását hazánk európai uniós csatlakozása adta. Az unióban kiemelt szerep jut a régióknak, illetve a regionális önkormányzatoknak. Az uniós támogatások egy részét nem az egyes tagállamok, hanem a régiók szintjén osztják el. Ez jelentős fejlesztési forrásokhoz és lehetőségekhez juttatja az egyes régiókat. Az EU nagy hangsúlyt fektet az információs társadalom fejlesztésére: az Európai Bizottság hatodik Keretprogramja 17,5 milliárd eurót biztosít erre a célra a 2002-2006 közötti időszakra.
Kovács Kálmán informatikai miniszter, a konferencia védnöke az európai közös célokat hangsúlyozta. Mint mondta, a lisszaboni stratégia szerint az információs társadalom megteremtése közös feladatunk, ettől függ az unió versenyképessége. Az eEurope program csak közös kormányzati és regionális együttműködéssel valósítható meg. Magyarország, geopolitikai helyzete és kulturális hagyományai révén, a híd szerepét töltheti be az Európai Unió és a kelet felé bővülő Európa között. Emellett Magyarország távolabbra is tekint. Tavaly októberben nyílt meg az Egyesült Államokban a Magyar Technológiai Központ (HTEC) azzal a céllal, hogy segítse a magyar technológiai cégeket bejutni az amerikai piacra. Nemrég kihirdették ki annak a pályázatnak az eredményeit, amelynek révén e célra 12 hazai cég kapott támogatást. A másik célpont Ázsia; a kormány komoly kapcsolatokat alakított ki a magyar-kínai, magyar-japán és a magyar-indonéz relációban, és ezeket távlatilag fel lehetne használni az EU hídfőállásaként Ázsia felé – mondta Kovács Kálmán. A magyar kormány célja, hogy a tudásban gazdag magyar társadalom a tudás alapú gazdaság regionális központja legyen – tette hozzá a tárca vezetője.


A konferencia egyik előadója volt Nicholas Negroponte, a Massachusetts Institute of Technology médiatechnológia professzora, az MIT Média Laboratóriumának alapítója. Szerinte a társadalmakban a legnagyobb változást a wi-fi hálózatok terjedése fogja okozni, és az egyik legnagyobb bukás az UMTS. Ezt a technológiát túl hamar akarták bevezetni és rosszul. Az UMTS emiatt rengeteg gondot okozott eddig, és még nem értünk a végére. Erről kérdeztük.


Miért gondolja így?


– Az UMTS-t a GSM-et kidolgozó emberek találták ki. A GSM annak idején remek találmány volt, és jókor érkezett: egészséges versenyt hozott a vezetékes távközléssel szemben. A hibát ott követték el, hogy ugyanolyan új és forradalmi technológiát akartak kitalálni, mint amilyen akkoriban a GSM volt. Túl korán hoztak meg döntéseket, és olyan ötleteket dolgoztak ki, amikre még nem volt szükség. A GPRS még nem volt a piacon, az EDGE még annyira sem, és világos volt, hogy a GSM lehetőségei még hosszú ideig megfelelnek a piac követelményeinek. Ha az emberek alaposabban átgondolták volna ezt az egész UMTS-dolgot, és még lett volna két év türelmük arra, hogy pontosabban kidolgozzák, milyennek szeretnék a következő generációs távközlést, akkor ma a távközlés más lenne. Ma viszont az alternatív hálózatok egyre nagyobb szerepet játszanak és – tegyük hozzá – váratlanul nagy szerepet.


Gondolja, hogy eljön valamikor az UMTS ideje?


– Nem. Az UMTS létezni fog, lehet majd itt-ott foltozni, de az adattovábbítás szempontjából teljes csőd lesz. A hangtovábbításban nagyobb kapacitást fog adni, és ez elég lesz ahhoz, hogy fennmaradjon. Szükség van nagyobb erőforrásokra a hangtovábbítás terén, erre jó lesz az UMTS. De az adattovábbítási részét el fogják felejteni.


Említette a helyi hálózatokat. Ön szerint valóban terjedni fognak?


– Igen, robbanásszerűen. És itt nem évtizedes távlatokról beszélünk, hanem hamarosan, 1-2 éven belül. Továbbá nem hálózatok ezreiről van (lesz) szó, hanem százezrekről, világszerte. És a hatásuk is óriási lesz. Ma még több országban lassú a terjedésük a szigorú szabályozás (de fogalmazhatunk úgy is, hogy agyonszabályozottság) miatt, ennek ellenére gyorsan fejlődnek.


Valamilyen internettel párhuzamos hálózat jön létre?


– Nem az interneten van a hangsúly, mert az csak egy csatorna. Méghozzá olyan csatorna, amit legjobban aszinkron módon lehet kihasználni. Korábban a távközlés szinkron módon zajlott, ami érthető, hiszen erre volt szükség a telefonbeszélgetésekhez vagy a videokonferenciák valós idejű lebonyolításához, de ma már a szinkron és az aszinkron közötti egyensúly mind inkább az utóbbi javára változik meg.


Ön előadásában arról is beszélt, hogy 30 éven belül a társadalmak nagyon átalakulnak. Mire gondolt?


– Ez is nagy változás lesz. Nem arról van szó, hogy a lakosság jobban szétszóródik, szemben a mostani centralizált formájával, hanem átalakul a város és a falu funkciója. A város főként társadalmi interakciók színhelye lesz, egy olyan hely, amelyet a sokszínűség miatt keresnek fel – például fiatalok, hogy találkozzanak egymással, hogy ismerkedjenek. De ha egy pár összeházasodik, és gyerekük lesz, akkor valószínű, hogy vonzóbbnak tartják majd a falut, a költségek, a biztonság és a nyugalom miatt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik