Adó – korlátok és kedvezmények

Draskovics Tibor azt mondta, nagyon jó lelkiismerettel érkezett a munkavállalói érdekképviseletek csütörtöki ülésére, véleménye szerint ugyanis a kormány elkezdte megvalósítani azokat az intézkedéseket, amelyek a munkavállalók követeléseiben is szerepelnek. A pénzügyminiszter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének Szövetségi Tanácsa előtt mutatta be, még csak általánosságban, a kormány álláspontját a 2005. évi bértárgyalásokkal kapcsolatban.

Vietnam nem ellenfél

A pénzügyi tárca első embere a kormány érdemei közül kiemelte, hogy az elmúlt két évbe 24 százalékkal nőtt a közszférában dolgozók reálbére. De azt is hangsúlyozta: hosszú távon mindenkinek az az érdeke, hogy a bérek ne rugaszkodjanak el a teljesítménytől.

A jövő évi bérpolitika kialakítása kapcsán Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy téves az az elképzelés, mely általában a versenyképesség romlásáért a bérnövekedést teszi felelőssé. Erre reagálva a pénzügyminiszter kifejtette, hogy hazánknak nem a „vietnami, hanem a nyugat-európai bérekkel kell versenyeznie, ehhez azonban az kell, hogy bérek ne emelkedjenek gyorsabban a gazdaság teljesítményének növekedésénél”. Ne ismétlődhetnek meg a korábbi hibák, a kiegyensúlyozottság és a kiszámítható növekedés fontosabb a rövid távú sikereknél – mondta Draskovics.

Kutatás-fejlesztés Magyarország jövője és a gazdaság versenyképességének szempontjából alapvető a kutatás-fejlesztés (K plusz F) feltételeinek javítása, hogy eredményei a jelenleginél gyorsabban és szélesebb körben hasznosuljanak a versenyszférában – mondta Draskovics Tibor az MTI-nek csütörtökön Budapesten. A pénzügyminiszter a K plusz F területén tevékenykedő szakemberekkel találkozott. Utána kiemelte: azért tartotta szükségesnek a megbeszélést, hogy kérje a szakemberek véleményét, mit kellene tennie a kormánynak a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása érdekében. A megbeszélésen a Magyar Tudományos Akadémia, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, az NKTH, a Magyar Innovációs Szövetség, a Joint Venture Szövetség, az Amerikai Kereskedelmi Kamara képviselői, továbbá több, a témában érdekelt nagyvállalat, könyvvizsgáló cég szakemberei, oktatási intézmény vezetői vettek részt.

A Sulinet a példa

Wittich Tamás szakszervezeti vezető rámutatott, hogy az év első negyedében a bruttó bérek növekedése meghaladta a nettó keresetnövekedést, és felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évben a versenyszféra fizikai dolgozóinak reálbére 0,3 százalékkal emelkedett. A korábbi elképzelésekhez képest romlott a munkavállalók helyzete a tervezettnél nagyobb infláció miatt, ezért a szakszervezet elvárja a kormánytól a teljesítményarányos bérnövekedés támogatását.

A konkrétumokról a pénzügyminiszter annyit árult el, hogy tervezik az igénybe vehető adókedvezmények korlátozását a magasabb jövedelműek körében. A jelenlegi elképzelés szerint ebbe a körbe azok tartoznak majd, akiknek jövedelme meghaladja a magyarországi bruttó átlagkereset kétszeresét.

Draskovics példaként említette a Sulinet Express keretein belül vagy a lakáshitelhez kapcsolódóan felvehető, korlátozott mértékű adókedvezményeket. Várhatóan enyhülnek a részmunkaidős foglalkoztatás közterhei is, ám erről konkrétumokat még nem mondott a pénzügyi tárca első embere.

Többen többet keressenek

A következő évek gazdaságpolitikáját felvázoló konvergenciaprogrammal kapcsolatban Draskovics azt magyarázta, hogy ez valójában egy széles körű társadalmi felzárkóztató program. Közvetlen célja az euróbevezetés feltételeinek megalapozása, de valójában ennél jóval többről van szó: a magyar társadalom, a magyar gazdaság felzárkózásáról. Aláhúzta: a kormány azt szeretné, hogy az ország dinamikus felzárkózási programot valósítson meg, amelynek révén az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz viszonyítva a mostani 54 százalékról a következő négy év végére 60 százalékra nő.

A pénzügyminiszter szerint a következő évi adórendszer összeállításánál az lesz az alapelv, hogy “többen többet keressenek”. Azaz nőjön a foglalkoztatás, emelkedjenek a bérek. A személyi jövedelemadó-sávok (szja) összeállításánál az az elképzelés, hogy az átlagkeresetek ne a legmagasabb adósávba essenek. Emellett a terhek mérséklését, az igazságosság érvényesítését kívánja elérni a kormány. Az is cél, hogy 2008-ra a foglalkoztatás a jelenlegi 57 százalékról elrugaszkodva elérje a 61-62 százalékot.