A Pénzügyminisztérium (PM) levele alapján a TEBÉSZ, a részvények érvénytelenítése esetén minden közreműködő ellen megteszi a korábban kilátásba helyezett „különösen nagy értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett lopás bűntettére” vonatkozó feljelentéseket.
PM-levél
Hivatkozva a TEBÉSZ június 25-én érkezett levelére, melyben a Tpt. vonatkozó bekezdésének értelmezését kéri a PM-től, a tárca az alábbi választ adta:
A Tpt. 76 § (2) és (5)-ös bekezdése kimondja:
„(2)Az ajánlattevőt, ha a vételi ajánlat következtében a szavazati jogok több mint kilencven százalékát megszerezte és az ellenérték teljesítésére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés közzétételét követő harminc napon belül vételi jog illeti meg a tulajdonába nem került részvények tekintetében. A vételi jog gyakorlása során az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a vételi ajánlat során alkalmazott ellenérték vagy az egy részvényre jutó saját tőke közül a magasabb. Az egy részvényre jutó saját tőkét a legutolsó könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámoló alapján kell meghatározni.”
„(5) Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a részvénytársaságban fennálló befolyása meghaladja a szavazati jogok több mint kilencven százalékát, a fennmaradó részvények tulajdonosainak – az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés közzétételét követő harminc napon belül megtett – kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
Véleményünk szerint a (2) bekezdésben foglaltak csak abban az esetben alkalmazhatóak, amennyiben a vételi ajánlatot tevő a vételi ajánlat eredményeképpen kerül 90% fölé. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlat megtételekor is rendelkezett ekkora tulajdoni hányaddal a kibocsátóban, akkor a fenti 76 § (2) bekezdés nem alkalmazható.
Ugyanakkor a 76 § (5) bekezdést viszont alkalmazni kell, mivel a törvény szövege nem tér ki arra, hogy az ajánlattevő milyen körülmények között szerezte a 90% fölötti tulajdoni hányadát. Mindebből következően az ajánlattevőnek a vételi kötelezettsége fennáll a jogszabályban (az (5)-ös bekezdés) meghatározott módon, az ajánlat lezárását követően.
A pénzügyi tárca ugyanakkor hozzátette: a jelen levelében foglaltak szakmai véleménynek tekintendők, nem minősülnek a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben meghatározott jogi iránymutatásnak, jogértelmezésnek, így azok jogok és kötelezettségek alapját nem képezhetik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
