Miből fizet ki százmilliárdot az ÁPV Rt?

A Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati tanácsa szerdán precedens értékű ítéletben kötelezte az államot, illetve az állami cégeket kezelő ÁPV (Állami Privatizációs és Vagyonkezelő) Rt.-t, hogy egyenlítse ki a csődbe ment, felszámolás sorsára jutott volt állami vállalatok máig fennálló tartozásait. Habár a mostani döntés csak a felszámolt Szolnoktej esetére vonatkozik, az elsőfokú bíróságokon várakozó, nagyjából 50 ügyben hasonló ítélet követheti egy éven belül.

Ítélet a Szolnoktejről Az LB szerdán a hajdani Szolnoktej vállalat kapcsán ítéletében leszögezte, hogy az állam helytállási kötelezettsége korlátlan, nem függ attól, hogy a 75 százalékot meghaladó tulajdonrészt adásvétellel vagy jogutódlással szerezte. Az ÁPV Rt. jogelődjeit (ÁVÜ Rt. és ÁV Rt.) egy korábbi törvény kivonta a konszernjogi felelősség alól, a privatizációs társaság szerdán így azzal érvelt, hogy ezek alapján rá mint jogutódra sem vonatkozik a felelősségvállalás. Az LB azonban nem fogadta el az érvelést. Az ÁPV jogelődje 1993-ban alapította a Szolnoktejet, amelyet 2000-ben töröltek a cégjegyzékből. Mivel a privatizációs társaság jogutódlás révén a cég 100 százalékos tulajdonosa volt, a bírósági ítélet szerint köteles kifizetni a hitelezőknek a szolnoki vállalat 100 millió forintos adósságát késedelmi kamatokkal együtt.

A tartozás nem vész el…

Az LB 2000-ben a Csepeli Csőgyár kapcsán már hozott a mostanihoz hasonló döntést, de a Népszabadság értesülése szerint az ÁPV Rt.-t akkor sikeresen perlő KFB Kft. soha nem jutott hozzá a követelt 2,2 milliárd forinthoz. A lap szerint ennek az az oka, hogy az LB egy másik döntésének értelmében állami cég eladott hatósági kötelezettségei nem kérhetők számon az ÁPV Rt.-n.

Az LB mostani döntésében fenntartotta azt a korábbi megállapítást, amely szerint az ÁPV Rt.-nek korlátlan a felelőssége egy tulajdonában állt, részvénytársasággá alakult, majd felszámolással a hitelezők kielégítése nélkül megszűnt, volt állami vállalat 1995. június 16-a után keletkezett tartozásaiért. Az ÁPV Rt. 1995. júniusi létrejöttét követően már részvénytársaságként szerzett több állami vállalatban 75 százalékot meghaladó tulajdonrészt. A bíróság ezért a konszernjogi felelősségre hivatkozva hozta meg döntését, amely szerint az ÁPV-nek tulajdonosként felelősséget kell vállalnia a tartozásokra is.

Az érintett vállalatok közül, miután részvénytársasággá alakultak át, több is felszámolás alá került rövid időn belül, néhány tízmilliárd forintra rúgó adósságot hagyva maga után. Miután szerződő partnereik, a beszállítók és a hitelezők kevés esélyt láttak akkor követeléseik érvényesítésére, egy részük alacsony áron túladott megfoghatatlan tulajdonán. Az 1996-ban felszámolás alá került Szolnoktej tartozásaiért így nemcsak hét volt beszállító szállt jogi eszközökkel harcba, hanem a követeléseket átvevő faktoráló cég, a Cenzus Kft. is.

Mennyit fizethet az ÁPV?

A bírósági döntés következményeit egyelőre csak hozzávetőleges becslések alapján lehet felmérni. Az ÁPV Rt. szerint a rendszerváltozás után tönkrement mintegy 1500 állami vállalat tartozásaiból nagyjából tízmilliárd forint lesz érvényesíthető a szerdai ítéletet követően. Mivel azonban a tartozások után gyakran 8-10 év akár összesen 300-400 százalékos kamatait is meg kell fizetnie, az államot terhelő összeg egyes értesülések szerint akár a 100 milliárd forintot is kitehet.

Az Állami Számvevőszék a költségvetésre rakodó külön terhek felmérésekor már az elmúlt években is felhívta a figyelmet az ÁPV Rt.-t fenyegető egykori terhekre. A számvevők szerint a 2002-es állapotok alapján 72 felszámolt állami vállalat tartozásai jelenthetnek problémát, összesen 46 milliárdos extra költséget okozva az államnak.

Bár az ÁPV Rt. fizetési kötelezettségét egyelőre nem lehet pontosan felbecsülni, a tízmilliárdos tételek igen nagy megterhelést jelenthetnek a társaságnak. Összehasonlításképpen: az ÁPV Rt. éves összbevétele 2003-ban 160,28 milliárd, 2002-ben pedig mindössze 20,96 milliárd forint volt. Bár az ÁPV Rt. hivatalosan nem mond semmit a terhek várható nagyságáról, sajtóinformációk szerint az ÁSZ által becsült összegnél kevesebbre tartják a konszernfelelősség miatt jelentkező terheket. Bármekkora is legyen a végső összeg, az ÁPV Rt számára könnyebbség lehet, hogy a fizetési kötelezettség évekre elnyújtva, azaz nem egyszerre jelentkezhet.

Az ÁPV kivár Az ÁPV Rt. a szerdai bírósági ítéletet követően közleményében hangsúlyozta, hogy legfőbb bírói fórum álláspontjának a folyamatban levő ügyekre gyakorolt jövőbeli hatását csak az írásba foglalt határozat kézhezvételét és részletes jogi elemzését követően tudja megállapítani. A társaság ugyanakkor kiemeli, hogy a követelések keletkezéséhez képest mára már mind az adós, mind a hitelezői pozícióban lényeges változások álltak be.

Kell fizetni, vagy nem kell?

Az LB nem fogadta el Köteles György, az ÁPV Rt jogi képviselőjének érvelését, miszerint a tartozásokért vállalandó felelősség óriási terhet rakna az állami költségvetésre. A bíróság közölte: egy jogvita elbírálásában az állami büdzsé állapotának semmiféle jelentősége nem lehet.

A Pénzügyminisztérium (PM) ugyanakkor még szerdán sietve közölte, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete a költségvetés kiadásait sem idén, sem az elkövetkező években nem változtatja meg jelentős mértékben. Közlését pedig arra a vélekedésre alapozta, hogy a követelések jelentős része már elévült. A jogi szakértők szerint a privatizációs részvénytársaság kezében valóban komoly ütőkártya lehet, hogy egy cég adósságainak behajtására csak öt éven belül indítható jogi eljárás. Az ÁPV Rt. ugyanebben bízik, de megígérte, hogy a jövőben minden lehetséges eszközzel igyekszik csökkenteni fizetési kötelezettségét.

A PM ugyanakkor hangsúlyozza: mivel az ÁPV Rt. önállóan gazdálkodó szerv, így a fizetési kötelezettség is kizárólag a privatizációs társaságot terheli. A számlát azonban így is, úgy is az állam állja: az ÁPV Rt. ugyanis az éves osztalékfizetés révén szorosan kapcsolódik a központi költségvetéshez.