A csatlakozás Magyarországon várhatóan jelentősen csökkenteni fogja a hitelkamatokat és növeli a lakások árát – mondta Ofer Bor, a Dash Kft. ingatlanfejlesztő cég ügyvezető igazgatója a Budapest Business Journal és a ReSource Magazin által szervezett konferencián.
Ofer Bor szerint külföldi példák azt vetítik előre, hogy az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országokban, így várhatóan Magyarországon is középtávon megnő a kereslet a különleges minőségű, egyedi lakóépületekben található otthonok iránt.
Soóki Tóth Gábor ingatlanelemző, az Ecorys Hungary Kft. ügyvezető igazgatója közölte: az állami lakástámogatás múlt évi megszorításai bizonytalanságot okoztak a lakáspiacon. Szerinte a szociálpolitikai kedvezmény bővítése nem hozta a várt hatást, és nem tudta kiegyenlíteni a kiegészítő és a jelzálogos általános kamattámogatás, valamint az adókedvezmények csökkentésének negatív hatásait.
Kifejtette: az EU-csatlakozás után továbbra is a belföldi kereslet marad a meghatározó a magyar lakóingatlan-piacon. Emlékeztetett arra, hogy 2003-ban a külföldiek mindössze 4 ezer lakóingatlan adásvételt bonyolítottak le, ezen belül pedig kisebbségben vannak az unió állampolgárai. A többség pedig az országgal határos keleti-délkeleti országokból érkező módosabb rétegből kerül ki, akik ki akarják használni az unió nyújtotta kedvezőbb lehetőségeket.
Valkó Dávid, az Otthon Centrum Rt. vezető elemzője elmondta: Budapesten 64-67 százalékban a 60 négyzetméter alatti lakásokra van leginkább kereslet, a sláger a 251 ezer-300 ezer forint/négyzetméter árú lakóingatlan.
Az összár alapján Budán a vásárlók 28 százaléka a 15-25 millió forintos lakásokat keresi, míg Pesten a vevők 30 százaléka a 10-15 millió forint közötti lakásokat helyezi első helyre. Továbbra is növekvő és ezidáig kielégítetlen kereslet mutatkozik a magas presztízsű, hegyvidéki, a bel-budai és a várhegyi lakások iránt, míg fejlődő piac a Duna-part és a pesti Belváros.
László Miklós, az ELTE mérnök-szociológusa szerint a lakáspiaci kereslet emelkedése irányába hat a lakosság elöregedése, az iskolában eltöltött idő hosszabbodása, a házasság és gyermekvállalás későbbre tolódása, a házasságban élők arányának csökkenése, továbbá a magas válási és alacsony újraházasodási arány.
Ezzel szemben a lakáskereslet csökkenése irányába hat a lakosság évi 30-40 ezer fős természetes fogyása, az évi 17-18 ezer fős alacsony migráció. Továbbá Magyarországon alacsony a lakásmobilitás, ami azt jelenti, hogy egy ember élete során átlagosan mindössze 2,7-szer költözik más lakásba, míg ugyanez az arány Nyugat-Európában eléri a 6-7-et.
László Miklós utalt arra, hogy Magyarországon a bérlakás szektor mindössze az összes lakás 8 százalékát teszi ki, az arány Nyugat-Európában 38-41 százalék között ingadozik. Az ELTE exkluzív felmérése szerint a költözést tervezők 29 százaléka tudná elképzelni, hogy bérlakásban éljen. Ez azt mutatja, hogy a bérlakások iránti nyitottság jóval szélesebb bérlakás-szektor megteremtését indokolná.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
