A képzési szerkezet átalakítása, az irányítási reform és a hallgatói támogatások rendszerének megváltoztatása áll a kormány által szerdán elfogadott Magyar universitas program középpontjában. A tervezett átfogó szerkezeti változás 2006-tól léphet érvénybe.
Túl sok az eszkimó
A magyar felsőoktatás az elmúlt másfél évtizedben lezajlott változások miatt alapvető minőségi problémákkal küszködik. A felsőoktatási expanziót nem kísérte minőségi fejlesztés: 15 év alatt a hallgatók száma nagyjából négyszeresére nőtt, ugyanakkor az intézményi infrastruktúra csak mintegy harminc százalékkal bővült; a képzési
szerkezet merev, a finanszírozások sokszor irracionálisak – ismertette az alapvető problémákat az oktatási miniszter a szerdai kormányülést követően.
Magyar Bálint a kabinet által elfogadott, a felsőoktatási törvény módosításának alapjául szolgáló Magyar universitas programról elmondta: a koncepció elsődleges célja az, hogy garantálja a nemzetközi szinten is versenyképes tudás megszerzésének lehetőségét. Az oktatási tárca vezetője emellett kiemelt fontosságúnak nevezte az egyenlő esélyek megteremtését, a hallgatói teljesítmények többszintű és a mainál differenciáltabb honorálását, valamint a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítését. A program alapján várhatóan ősszel tárgyal az Országgyűlés a felsőoktatási törvény átfogó módosításáról.
|
A felsőoktatási reform egyik legfontosabb eleme a képzési szerkezet átalakítása. A Magyar universitas program a bolognai folyamathoz csatlakozás jegyében lineáris szerkezetű, három plusz egy elemes képzési rendszer bevezetését fogalmazza meg. A hatszemeszteres, 180+30 kredites, úgynevezett felsőfokú alapképzés végén már megszerezhető az első diploma. Ezt a hároméves képzést követi a négyszemeszteres – vagyis kétéves -, 120 kredites mesterképzés, amelyre épülhet az újabb hat féléves, 180 kredit elérését megkövetelő doktori (PhD minősítést adó) képzés.
Az átalakítás nem egyszerűen kettévágja az egyetemi éveket három év főiskolára és két év egyetemre, mert a hatszemeszteres oktatás valóban csupán alapképzés lenne, jóval kevesebb szakosodási lehetőséggel, mint a jelenleg működő, elsősorban a speciális tudás elsajátítását célzó főiskolák – tájékoztatta a FigyelőNetet a szaktárca. Ez az oka annak, hogy az első ciklusban tizennégy, széles, a tudományterületekkel rokon képzési terület alakul ki, amelyeken belül területenként eltérő számú, de összességében mintegy nyolcvan képzési ág jön létre. Persze lesznek olyan képzések, melyeket nem érdemes ketté választani (például a jogászokét), de az ilyen típusú kivételek köre minimális.
|
A koncepció szerint a képzési szerkezet része a négyszemeszteres felsőfokú szakképzés is. Az oktatási miniszter szerint az ebben, valamint a felnőttképzésben résztvevők arányát számottevően bővíteni kell a következő években. Magyar Bálint aláhúzta: a felvázolt képzési szerkezet képes arra, hogy a tömeg- és az elitképzés igényeit, valamint szempontjait egy rendszeren belül érvényesítse.
A program tartalmazza az irányítási reform kereteit is. A felsőoktatási intézmények élén úgynevezett irányító testületek állnának, amelyek tagjait az oktatási miniszter és az egyetemi, illetve a főiskolai tanácsok fogják delegálni. Ez a testület választja a rektort, valamint stratégiai döntéshozatali funkciói is lesznek. Az új finanszírozási rendszer bevezetése azt jelenti, hogy a szolgáltatások színvonalának elismerésén alapuló képzési, fenntartási és kutatási normatívából álló finanszírozást alakítanak ki.
