Belföld

Ombudsman: Baumag-ügyben hibázott a PSZÁF

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jogelődeivel együtt 1995. óta folyamatosan hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlanszövetkezetek esetében fennmaradjon az alkotmányos jogokkal összefüggő visszás állapot - állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, miután lezárta a Baumag szövetkezetek és gazdasági társaságok tevékenységével kapcsolatos vizsgálatát.

Az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében Lenkovics Barnabás közölte: a felügyelet egymásnak ellentmondó lépéseket tett. Az iratokból megállapítható, hogy a PSZÁF engedély nélküli pénzügyi szolgáltatás bűntette miatt büntető feljelentést tett a szövetkezet elnöke ellen, egyidejűleg azonban nem élt azzal a jogával, hogy megállapítsa, a szövetkezetek tevékenysége pénzügyi szolgáltatásnak minősülő betétgyűjtést takar, és megtiltsa annak folytatását.

A PSZÁF ugyanakkor visszautasítja a felügyeletre vonatkozó negatív megállapításokat – reagált a szervezet kommunikációs főosztálya az MTI megkeresésére. A tájékoztatás szerint a felügyelet most kapta meg az országgyűlési biztos részletes jelentését, tanulmányozása után részletes választ fog adni az abban foglaltakra.

Az ombudsman szerint viszont a felügyelet “más hatóságokra hárítja a szövetkezetek pénzügyi tevékenységével kapcsolatos törvényi kötelességeit”.

A számos panaszos kezdeményezésére indított vizsgálat a törvénynek megfelelően csupán az ügyben érintett hatóság, a PSZÁF eljárására terjedt ki. Ugyanakkor az ügy komplexitása miatt elkerülhetetlenné vált, hogy a hatáskörébe nem tartozó, de az ügyben érintett más állami szervek (ügyészség, cégbíróság) működésére is kitérjen az elkészült jelentés.

Lenkovics Barnabás megállapította: a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet – illetve a jogelődei és jogutódai által alkotott cégcsoport – 1995-óta tagokat toborzott, akik részjegyeket jegyeztek, majd magas kamatú tagi kölcsönt nyújtottak. A Baumag szövetkezetek kötvényeket is kibocsátottak és szövetkezeti üzletrészeket is forgalmaztak.

Az ombudsman jelentése szerint a szövetkezetek a befektetett összegekre irreálisan magas hozamot ígértek. Visszafizetési és visszavásárlási kötelezettségüknek csak addig tudtak eleget tenni, amíg több új tag és hitelező volt, mint kilépő tag.

Az ingatlanszövetkezeti befektetések körül kialakult általános bizalmatlanság következtében a belépni és befektetni kívánók száma gyakorlatilag nullára csökkent, míg szinte minden befektető tag visszakövetelte befektetését és bejelentette kilépési szándékát, ezért a szövetkezetek nem tudtak szerződésben vállalt kötelezettségeiknek eleget tenni – áll az ombudsman közleményében.

A panaszosok sérelmeik orvosolása érdekében több alkalommal, az állam különböző szerveihez fordultak.

Lenkovics Barnabás megállapította: “A szövetkezetek által kötött szerződések a befektetőket védő garanciális szabályok megkerülésével jöttek létre, ezért – a Polgári Törvénykönyv alapján – semmisek.” A semmisség jogkövetkezményeit azonban csak polgári bíróság állapíthatja meg. A semmis szerződések alapján a panaszosoknak hozam nem jár, legfeljebb a befizetett összeget kaphatják vissza – ismerteti az ombudsman.

A PSZÁF engedély nélküli pénzügyi szolgáltatás bűntettének alapos gyanúja miatt büntető feljelentést tett a szövetkezetek elnöke ellen. A szövetkezetek tisztségviselői ellen különösen nagy kárt okozó csalás, jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység, magánokirat-hamisítás és a számviteli fegyelem megsértése gyanújával indult büntetőeljárás. Ez az eljárás azonban csak közvetve és inkább csak a leendő tagok érdekeit védi, a jelenlegi tagok magánjogi sérelmeit nem orvosolja – állapította meg az ombudsman.

Lenkovics Barnabás felkérte a pénzügyminisztert, segítse elő, hogy engedély nélküli pénzügyi tevékenység bűntettének alapos gyanúja esetén az érintettnek már a feljelentést követően se legyen lehetősége a tevékenység folytatására. Továbbá felkérte a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnökét, hogy lépjen fel az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatást hirdetőkkel és folytatókkal szemben.

Az ombudsman szerint feltétlenül szükséges az érintett állami szervek eljárásának koordinációja és együttműködésük szorgalmazása annak érdekében, hogy a gazdasági tartalmát tekintve egyértelműen azonosítható tevékenységet ne lehessen különböző jogszabályi hézagok kihasználásával, a szigorú pénz- és tőkepiaci szabályok megkerülésével folytatni. Ezért kezdeményezte az igazságügy-miniszternél, hogy az új Polgári Törvénykönyv, illetve az új gazdasági társasági törvény kodifikációja során tegyen meg mindent a szövetkezeti jog és a pénzügyi szervezetek jogi szabályozásának összehangolásáért.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik