Több megyei jogú város, így Pécs, Szeged, Miskolc, Kaposvár, Debrecen és Székesfehérvár is jelezte, hogy amennyiben erre mód nyílik, tulajdonba venné az ott működő közlekedési céget. Nem zárkózott el az ügylettől Veszprém sem, mely a Balaton Volánban lenne érdekelt, s Szolnok is elemzi a Jászkun Volán átvételéne előnyeit, ám e két utóbbi város közgyűlése még nem döntött.
Egyesítési tervek
Több város, így például Miskolc, Pécs és Kaposvár vezetői is azt tervezik, hogy ha átveszik a helyközi közlekedést szervező Volán-cégeket, akkor egyesítik azokat a városi tömegközlekedési vállalatokkal. Azzal számolnak, hogy a közös társaságok hatékonyabban gazdálkodnának az eszközökkel. A legnagyobb fúzióra Szegeden kerülhetne sor, ahol már most is az önkormányzat üzemelteti a trolikat, a villamosokat és a helyi buszokat.
A szocialista városok lobbiznak
Önmagában a lokálpatrióta szándék még nem kavart volna politikai vihart, hiszen hihető a Megyei Jogú Városok Szövetségének érve: jobb gazdája lesz vidéken a tömegközlekedésnek a megyeszékhely, mint a fővárosból vezérelt állam. A legbefolyásosabb szocialista polgármesterek, a pécsi Toller László, a szegedi Botka László és a miskolci Káli Sándor ennél is tovább mentek, kilobbiztak egy törvényjavaslatot, melynek nyomán úgy módosult a privatizációs törvény, hogy „kivételes esetben” ingyen is állami vagyonhoz juthassanak az önkormányzatok. Ez a kivételes eset lenne a Volán-társaságok küszöbönálló privatizációja.
Az ÁPV Rt. is tervez
A Volán-társaságok privatizációja eredetileg 2005-ös határidővel szerepel az ÁPV Rt. terveiben. Az utóbbi hónapokban ugyan felgyorsultak az események, de valószínű, hogy „ingyen” az ÁPV Rt.-nek sem sürgős. Valószínűbb, hogy az önkormányzatok helyett inkább magánbefektetőkre számítanak.
Az önkormányzatok ellenszolgáltatás nélküli vagyonszerzési tervének szinte azonnal ellenzői támadtak. A Pénzügyminisztérium és az ÁPV Rt. azért ellenzi az elképzelést, mert a privatizációs bevételt félti. A Közlekedési Dolgozók Szakszervezete pedig nyilván attól tart, hogy ha az új tulajdonosok kezében szétdarabolódik a helyközi közlekedés, csökken az érdekérvényesítő képességük – miként a leépítések is valószínűsíthetőek.
Tény ugyanakkor, hogy a miniszterelnöknek tetszik a terv, vélhetően nem annyira gazdasági, mint inkább politikai megfontolásokból. Furcsa helyzetben van a Fidesz, amely általában ab ovo ellenzi az MSZP-s ötleteket, ám ezúttal a debreceni lobbi révén előnye származhat az ügyletből. Az MDF nem örülne a helyközi közlekedés ilyetén módon való privatizációjának, s a kormánykoalíción belül is tapasztalható némi megosztottság: a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke ugyanis az SZDSZ-es Wekler Ferenc, s ez az erőcsoport sem örülne, ha közlekedési kapcsolatait kiszolgáltatnák a megyei jogú városoknak.
Közös feladat
Jelenleg Magyarországon a helyi közlekedésért az adott önkormányzat a felelős, a helyközi, távolsági járatok üzemeltetése pedig állami feladat. Ez utóbbi kötelezettségének a Volán-társaságokon keresztül tesz eleget az állam, melynek tulajdonosi jogait az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. gyakorolja a cégekben. A helyi közlekedést ma hét városban végzik önkormányzati tulajdonban lévő cégek, a többi településen ezt a feladatot is a Volán buszai látják el.
A folyosói és üléstermi csaták ellenére a parlament nemrégiben elfogadta az autóbusszal végzett, menetrend szerinti személyszállítással foglalkozó előterjesztést, amely garantálja a Volán-társaságok privatizációjának előfeltételeit.
A törvény kiemeli a menetrend szerinti autóbusz-közlekedést a koncesszióköteles tevékenységek köréből, s ezzel lehetővé teszi, hogy piaci szereplők jelenjenek meg a belföldi személyszállítás területén. Tőkeerős befektetőre annál is inkább szükség lehet, mert a Volán társaságok papíron ugyan jobbára nyereségesek, de ezt többnyire tartalékaik felélésével, a járatok ritkításával érték el. A cégek járműparkja elöregedett. A kisebb települések joggal tartanak attól, hogy ha a megyei jogú városok kezébe kerülnek a közlekedési cégek, akkor tovább mélyül a szakadék a gazdaságilag fejlettebb és elmaradottabb kistérségek között.
