A két legfontosabb amerikai tőzsdeindex, a Dow Jones ipari átlag (DJIA) és a Nasdaq is az utóbbi hetekben, hónapokban lehorgonyozni látszik. A Dow a 10 500 pontos szintet szemelte ki magának és e körül 200-300 pontot hajlandó csak elmozdulni. A Nasdaq hasonlóképpen viselkedik a 2000-es szint körül, csak egy kicsit nagyobb volatilitással.
Ez a helyzet sugallhatná azt, hogy a piac helyesen árazott és nyugvópontra ért, hihetnénk azt is, hogy csak pihenőt vesz és felkészül egy újabb nagy száguldásra. De nem így van, korántsem feszültségmentes a hangulat. Sokkal inkább két ellentétes erő hadakozik, és a jövő nagy titka, hogy melyik kerekedik felül.
Hol, mit, mennyiért?
A jelenlegi piaci klímában a magyar befektetőknek is érdemes lehet külföldi részvényeket vásárolni. A FigyelőNet elemzőjének ajánlása szerint: 50-50 százalékban osszuk meg portfóliónkat hazai és nemzetközi részvények között, azon belül pedig a következő súlyozást alkalmazzuk:
30% amerikai ipari
20% európai utility
25% hazai blue-chip
25% hazai mid-cap cégek.
A külföldi részvények vásárlásánál a szokottnál magasabb költségekre készüljünk fel, általában 0,8-1 százalékos (minimum néhány ezer forintos) tranzakciónkénti jutalékot rá kell szánnunk. A kisbefektetők többek között a Concorde, az Inter-Európa, a Buda Cash, a Takarékbróker és az Erste nemzetközi deskjeihez fordulhatnak.
Fontos tudni, hogy európai uniós csatlakozásunkkal párhuzamosan, május 1. óta az uniós tőzsdéken realizált árfolyamnyereség sem adóköteles. Az amerikai papírok vonatkozásában mindez 20 százalékos forrásadót von maga után.
A negyedéves gyorsjelentések, amelyek jó részét már ismerjük, meglepően jók voltak. A vállalatok több, mint fele a várakozásoknál jobb negyedéves gyorsjelentést tett közzé. Az előbbi esetek 65 százalékában a First Call szerint a profitok 5 százalékot meghaladó mértékben múlták felül az elemzői becsléseket, tehát a különbséget szignifikánsnak nevezhetjük.
Még jobb a helyzet, ha a technológiai papírokat vesszük alapul. Itt a vállalatok 75 százaléka számolt be az előrejelzéseket meghaladó eredményről, amelyek közül 55 százalék volt jobb az említett 5 százalékot meghaladó mértékben.
A vállalatok eredménybővülése jelentős. Az S&P 500 index vállalatainak átlagosan 19 százalékkal növekedett a profitja a várt 17 százalékkal szemben. A technológiai papíroknál még szenzációsabb a kép, hiszen itt 65 százalékos a növekedés a várt 55 százalékkal szemben. No de ennyit a statisztikáról.
Ami igazán fontos, az az, hogy általában a vártnál ennyivel jobb eredmények pozitív hangulatot és érezhető árfolyam-emelkedést okoznak. Ezúttal azonban ez nem így történt. Egyes vállalatok árfolyama enyhén reagált, de az egész piac meg sem mozdult. Ennek oka pedig a belső félelem. Kézifék, amelyet ha behúzunk, akkor hiába lépünk rá a gazdaság gázpedáljára, a kocsi csak egy helyben marad. Nos, a tőzsdén ez a kézifék a Fed kamatlába.
Kamatemelés június 30-án?
A Fed a tegnapi napon is ülésezett és a kamatokat változatlanul hagyta. Azonban a kamatdöntés után kiadott nyilatkozatban már nem szerepelt a „türelmes” szó a kamatkilátásokat illetően, amit mindenki úgy értelmez, hogy immár nem kell sokat várni az elkerülhetetlenre. A kötvénypiaci árak tükrében a piac 50 százalékos esélyt árazott be egy június 30-i kamatemelésre.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ugyanis előbb-utóbb elkezdi megemelni a 40 éve nem látott alacsony szinten lévő irányadó kamatlábát. A Fed a recesszió elkerülésére, a terrorista események hatására még 2001-ben vitte a padlóra a kamatokat, majd 2002-ben és 2003-ban is egyszer-egyszer csökkentette negyed századponttal, 1 százalékra. Ezt a szintet tartósan 1958-ban láttuk utoljára.
Az ok az alacsony kamatokra a defláció, azaz a kóros árcsökkenéstől való félelem és a magas munkanélküliség volt. Az utóbbi időszak ármozgató tényezői azonban változni látszanak és immár az amerikai pénzügyi intézménynek számító Alan Greenspan Fed-elnök szerint is az infláció és a defláció esélye egyenlő. A munkaerőpiacon is változás figyelhető meg. Az alacsony kamatoknak köszönhetően a fogyasztás robosztus és a kereslet kielégítésére a vállalatok növelik termelésüket. Eddig a cégek ezt megtehették a termelékenység fokozásával, a szabad kapacitások kihasználásával, de most már kénytelenek beruházni és új embereket alkalmazni.
Az alacsony Fed-kamatok miatt a bankbetétek és a kötvények kevésbé vonzóak voltak, elvégre is ki akart egyszázalékos kamat mellett takarékoskodni és betétben tartani pénzt. Ehelyett a megtakarítások jó része a részvényekbe vándorolt. A részvénybefektetők félelme, hogy az 1994-es eset megismétlődik, amikor is az alapkamat emelése miatt más megtakarítási formák elszivattyúzták a pénzt a részvénypiacról, ami jelentős árfolyamesést okozott.
Azt mindenki tudja, hogy előbb-utóbb a kamatok emelkedni fognak, de hatalmas bizonytalansági forrás, hogy mikor és milyen mértékben. Tavaly és az idei év legelején ez nem képezett akadályt a részvénypiaci emelkedés számára, hiszen mindenki azt hitte, hogy a kamatemelés úgysem következik be a választások előtt. Greenspan elnök legutóbbi nyilatkozatai azonban azt sugallták, hogy ez már a nyáron bekövetkezhet.
Magyar hatások
Az év hátralevő részének nagy kérdése tehát, hogy a Fed mikor és milyen ütemben fogja emelni a kamatokat, és ez alapvetően fogja meghatározni a részvénypiaci teljesítményeket. Ennek hatalmas jelentősége van a magyar piac szempontjából is, két ok miatt. Az egyik: a magyar kamatok. Az MNB hétfőn csökkentette irányadó kamatát fél százalékkal 11,5 százalékra.
A kamatot azonban önmagában nem lehet értelmezni, hanem össze kell hasonlítani. Az amerikai befektetők számára jelenleg a kamatprémium 10,5 százalék. Ha a Fed kamatot emel, az a külföldiek szempontjából pontosan olyan, mintha az MNB csökkentene. Tehát a vártnál agresszívebb Fed-emelés azt jelentheti, hogy a magyar kamatok a vártnál lassabban csökkenhetnek.
A másik jelentős hatás a részvénypiacot érheti, hiszen az amerikai hangulat alapvetően határozza meg a hazai részvénypiac teljesítményét is. Erre szokták azt mondani, hogy ha az amerikai piac tüsszent, akkor a magyar rögtön tüdőgyulladást kap.
