Belföld

Mérlegelés – mit várnak a cégvezetők?

A hazai vállalatvezetők többsége támogatja és az ország szempontjából is hasznosnak ítéli az uniós csatlakozást, ugyanakkor igen sokan tartják a belépés legfőbb veszélyének a növekvő versenyt.

A csatlakozás fontos, támogatandó és hasznos lépés, ám a felkészültség terén van még mit tenni – ez a kép rajzolódik ki a felmérés alapján. A Figyelő megbízásából a BellResearch piackutató cég március közepén 512 hazai vállalkozás – 250 fő feletti nagy, 50-250 fős közepes, valamint 10-50 fős kis cégek – bevonásával készített kérdőíves vizsgálatot. A vállalkozások



Mérlegelés – mit várnak a cégvezetők? 1


62 százaléka (a nagyvállalkozások 85, a közepes cégek 74, a kicsik 59 százaléka) jelentette ki, hogy konkrét lépéseket tett a felkészülés érdekében. „Általánosságban” a szűk kétharmados arány nem tűnik túl nagynak, és – talán – valósabbnak tetszik a fordított megvilágítás: az, hogy a cégek több mint egyharmada nem tett semmilyen előkészületet az EU tagság kapcsán várható változásokra.


 Négyféle attitűd

A vállalkozások az uniós csatlakozáshoz való hozzáállás szempontjából négy csoportra oszthatók – mutatja ki a kérdőívek mélyebb vizsgálata, az úgynevezett klaszterelemzés.
TÁJÉKOZOTT OPTIMISTÁK. E csoport kedvezőnek látja az ország és a cég helyzetét a csatlakozás küszöbén, és emellett tájékozottnak is tartja magát. Az ide tartozó cégvezetők általában a 30-39 éves korú korosztályból kerülnek ki, vállalatuk tipikusan kisebbségi külföldi tulajdonban van, és külföldi képviselettel is rendelkezik.
ALULINFORMÁLT OPTIMISTÁK. Kedvező változásokat várnak ugyan hazánk unióba lépésétől, ám a cégük szerintük nem érett meg eléggé az új kihívásokra, és elégedetlenek a csatlakozásról hozzáférhető információk mennyiségével, miként a saját informáltságukkal is. E kör tipikus működési területe a központi régió, a vezető jellemzően közgazdasági diplomával rendelkezik.
SZKEPTIKUSOK. A tagság gazdasági hatásait, az ország uniós érettségét az átlagnál kedvezőtlenebbül ítélik meg, miközben a saját cégük felkészültségét átlagosnak látják, és közepesen jónak tartják a tájékozottságukat is az uniós kérdésekben. Jellemzően a Nyugat-Magyarországon működő cégek vezetői tartoznak ide, akik leginkább középfokú végzettséggel rendelkeznek.
ABSZOLÚT NEGATÍVAK. Mind a csatlakozás kilátásait, mind a felkészülést, mind pedig az informáltságot tekintve kedvezőtlenebb képet festenek az átlagosnál. A kategória reprezentáns cégvezetőjének nincs felsőfokú végzettsége, ám a vállalatnak van külföldi képviselete.  


Ellentmondásos önkép


A vezetők 40 százaléka közepesen, 45 százalékuk pedig ennél jobb színvonalon tartja felkészültnek cégét az unióba lépésre. „Az önértékelések ellentmondásosak – emeli ki Sugár Mihály, a BellResearch szakértője -, ha csak 62 százalék tett lépéseket a felkészülésre, akkor az összesen 85 százalékos felkészültségi szint azt jelentené: több mint 20 százalék csak úgy magától vált többé-kevésbé unióéretté. Mondhatni így született…”

A kérdőívek részben az ország csatlakozásáról alkotott általános képet, részben pedig a cégek saját maguk és ágazatuk helyzetének megítélését próbálták feltérképezni. Az országos helyzetről alkotott vélemények sokszor kedvezőtlenebbek. Hazánk felkészültségét például a megkérdezetteknek csupán 77 százaléka tartja többé-kevésbé megfelelőnek. A kutató reálisabbnak tartja a cégvezetők szűkebb környezetükről adott válaszait. „Mintha térképen próbálnánk kiigazodni nagyítóval: jól kivehetők a részletek, de csak nem akarnak egésszé összeállni” – avat be a nehézségekbe Sugár Mihály. Aki szerint az ország helyzetéről alkotott véleményeket torzítja a csatlakozás problémáit, buktatóit hangsúlyozó kommunikáció is.

A vállalatvezetők 94 százaléka fontosnak tartja az ország uniós csatlakozását, s 92 százalékuk személy szerint is támogatja azt. Láthatóan szkeptikusak a cégvezetők a tagság gazdaságélénkítő hatásának megítélésében. Csak 43 százalékuk vár dinamikusabb növekedést a csatlakozó országokban, 16 százalékuk viszont úgy véli, a növekedés üteme lassulni fog. A nagyvállalatok vezetőinek 61 százaléka egyértelműen kedvezően vélekedik a csatlakozásról, a közepes és kis cégek viszont csak 51, illetve 45 százalékban várnak az uniós tagságtól döntően pozitív hatást.

Előnyök és hátrányok

Az unióba lépéssel Magyarország szempontjából jelentkező előnyök között a legtöbb vállalatvezető szerint a fejlett országokhoz való közeledés, illetve az üzleti lehetőségek bővülése említendő első helyen. Valamivel kevesebben tartották fontosnak a támogatásokat, valamint a beruházások növekedését, és csak néhányan említették meg fő előnyként az EU-döntéshozatalba való beleszólást, a vámterhek eltűnését, a munkalehetőségek növekedését. A nagy és a közepes cégek még inkább bíznak az üzleti perspektívák kitágulásában.



Mérlegelés – mit várnak a cégvezetők? 2


A hátrányok, veszélyek feltérképezése során az EU céljával némiképp ellentétes eredmény született. A negatívumok rovatában ugyanis toronymagasan a fokozódó verseny vezet, holott épp ez s vele a fogyasztók jobb kiszolgálása lenne a gazdasági közösség egyik elsőszámú célja. A megkérdezettek 45 százaléka tartja a versenyt a legveszélyesebb tényezőnek.


És ne higgyük, hogy a konkurencia a kisvállalkozások réme. A nagy cégeknek ugyanis jóval több mint fele (57 százaléka) tartja fő veszélynek a versenyt, míg a középvállalkozások körében ezt szűk 50, a kicsiknél pedig 43 százalék nevezte meg. Messze a konkurencia után következnek a hátrányok toplistáján: a magyar szuverenitás elveszítése, a termelés csökkenése, a szegénység, a külföldi munkavállalók beáramlása miatt fenyegető veszélyek. Mintánkban 8 cég látta úgy, hogy a csatlakozásnak nincs hátránya, több mint 10 százalék pedig nem kívánt válaszolni, ami pedig tovább növeli a versenytől való félelem jelentőségét.



Mérlegelés – mit várnak a cégvezetők? 3

Félnek az adminisztrációtól


A gazdaság általános állapotához fűződő várakozások egyértelműen pozitívak. Egyedül az adminisztratív kötelezettségek szaporodása kellemetlen, egyébként többnyire a növekedés gyorsulásával, a reálbérek emelkedésével, az egyensúly javulásával számolnak. Bár a vélemények megoszlása elgondolkodtató. A gazdaságot leginkább sújtó tényezők közül a legnagyobb egyetértés a jegybanki alapkamat mérsékléséhez fűződő várakozásban uralkodik (a válaszadók közel háromnegyede erre tippel), de nagyarányú optimizmus tükröződik vissza a korrupció, az adóterhelés, valamint az államháztartási deficit csökkenéséhez fűződő várakozásokból is.


A munkanélküliség esetében viszont alig 3 százaléknyian kevesebben számítanak romlásra, mint javulásra, az inflációs esélyeket pedig 43 százalék kedvezően ítéli meg ugyan, 32 százalék viszont gyorsulásra számít. A forintárfolyam várható alakulását pedig végképp eltérően ítélik meg, így 29:36:31 százalékos arány alakult ki az erősödést, stagnálást, illetve gyengülést várók tábora között.


Vajon inkább lehetőségként vagy kockázatként értékelik az uniós csatlakozást? – a kérdésre messze legtöbben a bölcs „is-is” választ adták. Lehetőség is, kockázat is egyben, vagyis, ha úgy tetszik, kihívás. A tíz, megítélésük szerint leginkább érintett ágazat közül a turizmus, az építőipar, a pénzügyi szektor, az egészségügy, a kereskedelem, a szállítás, az autó- és járműipar egyértelműen jól jár, a textil- és cipőipar jövőjéről megoszlanak a vélemények, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart viszont a legtöbb interjúalanyunk a csatlakozás veszteseinek körébe várja.


Az írást teljes terjedelmében a Figyelő 18. számában olvashatja el.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.