Belföld

Kelet-európai bírálat a német államháztartási politikának

Néhány nappal az EU-csatlakozás előtt több új európai uniós tag is bírálta a német államháztartási politikát.

A Der Tagesspiegel című berlini lap szerdai összeállításában Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter kijelentette: “Németországnak erőfeszítéseket kell tennie az állami pénzügyek kézben tartása érdekében”. Az Európai Unióban csökkenteni kell a deficiteket és a közkiadásokat, különben az EU nem lesz versenyképes az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben. Magyarország azon lesz, hogy az euróövezet országaira érvényes maastrichti stabilitási paktum előírásait minél hamarabb betartsa. Legkésőbb 2008-ban három százalék alá szorul a GDP-hez viszonyított államháztartási deficit.

Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter is bírálta Berlin laza államháztartási politikáját. “A stabilitási paktumot az összes (érintett) kormány- és államfő elfogadta, Németország is, s mindenkinek be kell tartania. Nem szabad, hogy államok két osztálya alakuljon ki – azoké, amelyeknek tartaniuk kell magukat a szabályokhoz, s azoké, amelyek ezt nem cselekszik meg” – közölte Miklos s Der Tagesspiegellel.

Taavi Veskima:gi észt pénzügyminiszter azt mondta a berlini lapnak, hogy Németország és Franciaország laza politikája rossz példával szolgál az új EU-tagok számára.

A vezető német gazdaságkutató intézetek minap nyilvánosságra hozott tavaszi szakértői jelentésükben azt prognosztizálták, hogy Németország az idén 3,7 százalékos államháztartási deficitet produkál majd, de 2005-ben is 3,5 százalékosat, s ily módon negyedik alkalommal szegné meg a szabályokat. Az intézetek ezzel a prognózisukkal szembekerültek az Európai Bizottsággal, amely 2,8 százalékosra teszi a 2005-ös német deficitet. A német kormány azt ígérte, hogy 2005-re három százalék alá csökkenti a deficitet. A maastrichti növekedési és stabilitási paktum maximum 3 százalék deficitet engedélyez az euróövezet országai számára.

A német intézetek mind az idén, mind jövőre 1,5 százalékos GDP-növekedést várnak Németországban, miközben ősszel még 2004-re 1,7 százalékkal számoltak. A kormány eddig fenntartotta azt a prognózisát, hogy a növekmény az 1,5-2,0 százalékos sávban mozog majd, a költségvetés megtervezésénél 1,7 százalékból indult ki.

Az intézetek azt várják, hogy az EU bővítése pozitív hatással lesz Németországra. Óvtak ugyanakkor attól, hogy az újonnan csatlakozó országok EU-pénzekből szubvencionált adóversenybe kezdjenek, azaz az alacsony közép- és kelet-európai adók szembekerüljenek például a magas német adószinttel. Az Európai Uniónak ügyelnie kell arra, hogy a támogatási pénzeket értelmesen használják fel, s időben behatárolva.


 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik