Belföld

A magyar export szerkezete fejlettebb az unióénál?

A legnagyobb négy csatlakozó gazdaság - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - le fogja rohanni a jelenlegi 15 tagú unió importpiacát, főleg magas hozzáadottérték-tartalmú exporttal - áll az egyik vezető londoni befektetési ház előzetesében.

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató londoni részlegének a szombati EU-bővítés elé időzített jelentése szerint a négy ország részesedése a 15-ök importpiacából 2008 végéig – az időszak egészében 3,4 százalékponttal növekedve – el fogja érni a 15 százalékot.

A cég szerint ennek az exportdinamikának az egyik fő eleme az lesz, hogy az euróövezet exportorientált közepes méretű cégei, amelyek olcsó munkaerőt keresnek, erőteljes működőtőke-exportba kezdenek a négy új tagállam piacára, és a beruházások teremtette gyártókapacitások termékeit zömmel visszaexportálják a valutaunióba.

A cég elemzői a négy legnagyobb csatlakozó gazdaságba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetés értékét az éves térségi GDP 3,5 százalékára jósolják a következő öt évre.

A négyek uniós exportjának szerkezetében emellett ütemesen csökken az alacsony hozzáadottérték-tartalmú termékek aránya a magas hozzáadottérték-tartalmúak javára. A négy ország átlagában az előbbi kategória aránya 1995-ben 21,9 százalék, 2003-ban már csak 12,5 százalék volt; ez jórészt megegyezik az alacsony hozzáadottérték-tartalmú termékeknek a jelenlegi uniós 15-ök exportjában mért 12,1 százalékos arányával.

A négy csatlakozó ország uniós exportján belül a magas hozzáadottérték-tartalmú cikkek aránya ugyanezen idő alatt 78,0 százalékról 87,4 százalékra nőtt, ami szintén csaknem azonos a 15 jelenlegi tagországra jellemző 87,9 százalékos aránnyal – áll a JP Morgan jelentésében.

A négyek átlagán belül a magyar EU-exportban az alacsony feldolgozottságú termékek aránya 1995-2003 között 28,9 százalékról 10,3 százalékra – az uniós átlag alá – csökkent, a magas feldolgozottságúaké 71,1 százalékról 89,7 százalékra, vagyis a 15-ök átlaga fölé emelkedett.

A négy ország exportdinamikájának erősödését jelzi, hogy uniós kivitelük értékének növekedése negatív korrelációt mutat az euróövezet gazdasági növekedésével. Az éllovas csatlakozó országok 1995-2000 között – amikor a jelenlegi eurózóna gazdasága éves átlagban 2,5 százalékkal növekedett – évente csak 0,3 százalékponttal növelte részesedését a térség importpiacán. A négyek részesedése ugyanakkor 2000-2003 között, amikor az euróövezet gazdasága gyakorlatilag stagnált, 8,2 százalékról 11,6 százalékra emelte arányát a valutauniós importpiacon.

A négy ország euróövezeti exportjának értéknövekedési üteme 2001-2003 között évi átlagban ugyan 10,2 százalékra csökkent euróban számolva az 1998-2000 közötti 18 százalékról, az uniós stagnálás ennek a négy gazdaságnak az exportját azonban jóval kevésbé érintette, mint más külső exportálókét; ez magyarázza a négyek drámai – 2000 óta 41 százalékos piaci részarány-növekedését – áll a JP Morgan EU-bővítési jelentésében.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.