A Budapesti Értéktőzsdén szépen csendben csordogáltak az események, egyik vezető papírnak sem sikerült magára vonni a figyelmet valami érdekes hírrel vagy nagy árfolyammozgással. Habár egy 20 százalékos piaci száguldás után talán már úgy is mindenki rájuk figyel. Idén ugyan kevesebb érdeklődés mutatkozott a kisebb papírok iránt, és egy pár szerencséstől eltekintve az árfolyammozgások is szolidabbak voltak, a múlt héten, pontosabban pénteken fordult a kocka.
Közgyűlési dömping
Ezen a héten tartja a BÉT legtöbb társasága éves rendes közgyűlését. A Matáv, a Mol, a Richter, az Egis, a TVK, az OTP, a Rába és a Borsodchem mellett érdekesnek ígérkezik néhány kisebb cég (példáula Nabi)részvényesi fóruma is. A közgyűlések pontos időpontjáról, helyéről és a javasolt osztalékok összegéről táblázatunkban tájékozódhat.
A német energetikai óriás, az E.On bejelentette, hogy fel kívánja vásárolni a három áramszolgáltató összes részvényét, amelyekben már eddig is stratégiai tulajdonos volt. Az 1990-es évek közepén történt meg a hat regionális áramszolgáltató privatizációja, majd később a tőzsdei bevezetésük. Az E.On, anno még Bayerwerk néven futott, két és fél szolgáltatót kaparintott meg, a szintén német RWE kettőt, míg az Electricité de France (EDF) kezébe másfél jutott. 2001-ben egy kis csörte után az Édász-vitát dűlőre vitték a felek, hiszen az E.On-nak és az EDF-nek is egyharmad-egyharmad rész jutott, de nem nagyon tudtak konszenzust találni, így végül a németek megvették a franciák tulajdonrészét, amit hamarosan nyilvános vételi ajánlat követett.
Az E.On folyamatosan csipegetett a papírokból az elmúlt évek alatt, és mostanra már az Édászban, a Dédászban és a Titászban is 90 százalékos tulajdonrész felé menetelt, a jogászok nagy örömére. Ez utóbbi kitétel talán meglepőnek tűnik, de hamarosan rávilágítunk a paragrafusok jelentőségére. Az E.On pénteken bejelentette, hogy mind a három cégére nyilvános vételi ajánlatot tesz, majd azokra a részvényekre, amelyeket nem ajánlanak fel, kiszorítást lehet alkalmazni. Az Édász részvényekért 13 093 forintot, a Dédász részvényekért 10 346 forintot, míg a Titász részvényekért 10 433 forintot ajánlott a német óriás.
Az áramszolgáltató tulajdonosok most azon spekulálhatnak, hogy mit érdemes tenni: most eladni a részvényeket, vagy remélni, hogy a kiszorítás magasabb árfolyamon történik meg, már ha lesz kiszorítás. Ugyanis, és itt jönnek az ügyvédek, értelmezési vita van, hogy lehet-e alkalmazni a kiszorítási eljárást, amikor is arra köteleznek mindenkit, hogy adja el a részvényeit, ha tetszik, ha nem. A törvény azt mondja, hogy akkor lehet kiszorítást alkalmazni, ha volt nyilvános vételi ajánlat és 90 százalék fölé került a felvásárló. Egyes jogászok szerint azonban a nyilvános vételi ajánlattal kell a 90 százalék fölé kerülni, ami az E.On esetében nem igaz, hiszen mindhárom cégben már most átlépte ezt a határt. Amíg a jogászdoktorok ezen gondolkoznak, valószínűleg érdemes felajánlani részvényeinket, mert a kiszorítás esetében (ha lesz), akár alacsonyabb ár is elképzelhető.
Feltámadt a NABI
Hamarosan tehát három részvénnyel szegényebbek leszünk, de van egy visszatérőnk. A NABI ugyanis átmenetileg meghívót kapott a hitelezőktől az életképes cégek klubjába. Megszületett ugyanis a várva várt megállapodás a nemzetközi és magyar bankokkal, hogy átstrukturálják a NABI hiteleit, és nem viszik csődbe a céget. (Annak során egyébként a részvényesek minden fals tippelés ellenére pontosan nulla forintot kaptak volna.) A csődveszély elmúltát jelző bejelentés után azonban elmaradt a várt árfolyamszárnyalás, mert légy került a levesbe.
A bankok ugyanis jogot kaptak 1,7 millió részvény lejegyzésére 1087 forintos áron, ami mintegy 10 százalékkal van a jelenlegi szint alatt. Ezzel a bankok 27 százalékos tulajdonrészhez juthatnak, ami önmagában nem rossz hír. Az opció azonban higulási félelmeket keltett, ugyanis a bankok egy relatív alacsony részvényárfolyam mellett emelhetnek majd tőkét, habár talán még egy hónapja is mindenki örült volna annak a hírnek, hogy valaki hajlandó pénzt tenni a cégbe. A bejelentés érdekessége, hogy távozik a NABI alapító elnöke, Róna Péter, vélhetően erős tulajdonosi és hitelezői nyomásra. Fia a NABI amerikai leányvállalatának elnöke, és könnyen megeshet, hogy igazi jövés-menés lesz a felsővezetésben is. Érdekes közgyűlésnek nézünk elébe.
