Az év nagy sztárja, az OTP Bank részvényei először csúcsot döntöttek kedden a 4420 forintos szint elérésével, majd lejtőre került a papírok kurzusa, és a 4100-as szint sem volt képes megállítani az esést. A korrekció oka részben a jelentős profit realizálása volt, hiszen számos befektető fejében megfogalmazódott a gondolat, hogy 60 százalékos emelkedés után mennyit mehet még felfelé a részvény árfolyama.
Érdemes volt tehát realizálni a profitot, habár ilyenkor mindig felvetődik a kérdés, hogy mit kezdenek majd a befektetők a készpénzzel. A másik ok, amiért az OTP ezen a héten már nem a sztárpapírok között szerepel, a forint gyengülése. Az OTP részvényeit tekinthetjük gazdasági iránytűnek, amely a forint és a kamatok alakulásával elég jól korrelál.
Erősödő Richter-spekulációk
Az OTP-ből kivonuló pénz nem más ország részvénypiacára vándorolt: elsősorban Richter-részvényekbe fektették. Ez vezetett a legnagyobb hazai gyógyszergyár szenzációs pénteki teljesítményéhez: a papír több mint 7 százalékkal emelkedett szokatlan nagy, 7 milliárd forintos forgalom mellett. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint még áprilisban számíthatunk valamilyen bejelentésre a privatizációt illetően, s ez csökkentheti a bizonytalanságot a piacon.
Mialatt a kereskedés folyt a maga medrében, a Mol sok fejtörést okozott az elemzőknek. A PKN vezetői jelezték, hogy politikai okok miatt nem tudják a tárgyalásokat lezárni az április 30-ai határidőig, különösképpen azért, mert a kormány május elején menni fog, és ezért nincs senki, aki döntést hozhatna. A lengyel napilapok szerint a Mol nem kívánja tovább húzni-halasztani ezt az összeolvadásos teleregényt, amely bármely brazil sorozat fordulatosságával vetekedik. Ezzel akár le is zárhatnánk a történetet, de ez csak naivitásunkról árulkodna.
A Mol közben bejelentette, hogy partnerséget ajánl a Petromnak, a román nemzeti olajtársaságnak. Ez az ötlet mindenképp meglepetést okozott, hiszen éppen privatizáció folyik, nem ötletbörze. A román kormánynak most pénzre van nagy szüksége, sok-sok készpénzre. Márpedig a Petrom részesedésért több mint 1 milliárd dollárra számít a román állam. Elég sokat elárul a Petrom helyzetéről az, hogy alig maradt versenyben néhány vállalat a cégért. A Mol mellett az osztrák OMV és az Occidental adott be ajánlatot, de az Occidentalt csak a kitermelés érdekli, míg a Mol partnerséget ajánlott.
Ennek lényege egy kereszttulajdonlással megalkotott közös csoport lenne, valami hasonló, mint amit a PKN esetében terveztek. A román kormány azonban bejelentette, hogy nem fogad el semmilyen feltételt, és a privatizáció eredetileg tervezett menetéhez ragaszkodik. Márpedig a Mol partnersége nem hoz gyorsan készpénzt a konyhára. Csak az OMV adott be olyan ajánlatot, amilyet a románok látni szeretnének, tehát az OMV lépéselőnyben van. Az OMV-nek azonban sokat kell majd költeni a Petromra, ha megveszi, és könnyen lehet, hogy értékesítenie kell majd a Molban meglévő 9 százalékos részesedését, ami könnyen nagy nyomást helyezhet a Mol árfolyamára.
Forintpiaci konszolidáció – még várat magára
Hasonlóképpen ahhoz, ahogy Móse Kacav izraeli államfő látogatása a forintra helyezett nyomást. A héten letartóztatott palesztin orvos kapcsán ugyanis szóba került a terrorizmus. A hír, miszerint merényletet terveztek az izraeli elnök és a frissen megnyíló Holokauszt Központ ellen, villámgyorsan 253-ig gyengítette a forintot az euróval szemben. A kötvénypiaci hozamok is emelkedtek 30-40 bázisponttal. Érdekes, hogy a hullámok elértek Lengyelországig is, hiszen a zloty árfolyama ugyancsak jelentősen gyengült.
Pedig nem érkeztek egyértelműen negatív makrogazdasági számok. A folyó fizetési mérleg hiánya ugyan meghaladta a várakozásokat, de az infláció alacsonyabb lett a vártnál. A márciusi áremelkedés éves szinten 6,7 százalékos volt, fél százalékkal jobb, mint amit az elemzők jósoltak. Rossz hír, hogy ez csak az élelmiszeráraknak köszönhető. Pénteken megnyugodni látszott a helyzet, de a konszolidáció már erre a hétre vár.