Belföld

Jól vizsgáztak a kelet-európai biztosok az EP előtt

Egyik új tagállamból származó biztosjelölt sem kapott piroslapot az Európai Parlamenttől a hét eleji meghallgatásokat követően, bár van egy-két nem túl pozitív értékelés is. A magyar jelölt, Balázs Péter jól megfelelt, mindössze „túlzott diplomatikusságát" kifogásolták helyenként az EP-képviselők.

Az Európai Parlament kedden, szerdán és csütörtökön hallgatta meg a tíz új EU-tagállamból származó biztosjelölteket, akik a május 1-i bővítés után az Európai Bizottságnak, az Unió végrehajtó szervének tagjai lesznek. A meghallgatások összességében simán, joviális hangnemben zajlottak, a jelölteket nem piszkálták túlságosan, és ők sem igen mondtak meglepő dolgokat.

A parlamenti bizottságok elnökei – akik a meghallgatásokat levezették – csütörtökön hozták nyilvánosságra értékelésüket a jelöltekről. Összességében megfelelőnek találták teljesítményüket és javasolják, hogy a május 5-i EP-plenáris ülés szavazza meg jelölésüket. „Senki nem kapott se piros-, se sárgalapot” – mondta Pat Cox, az Európai Parlament elnöke.

Balázs Péter jól megfelelt

A regionális fejlesztési posztra jelölt Balázs Péter értékelése jó. Konkrétan: „(…) integritása, függetlensége, hozzáértése és szakmai tapasztalata kétely felett áll (…) Összességében a jelölt meggyőzően demonstrálta személyes és szakmai képességeit, alkalmasságát a magas hivatalra, amelyre jelölték.”
Viszont „néhány képviselő szerint [a jelölt] alkotmányozással kapcsolatos válaszai túl diplomatikusak voltak. Ugyanakkor úgy vélik, belejön majd a feladatba, és sikeresen át tud állni a diplomáciairól a politikai pályára. Michel Barnier [alkotmányozásért felelős biztos] távozása miatt aktív részvételére nagy szükség lesz az alkotmányozás utolsó szakaszában”.

A többiek

Annak ellenére, hogy „senki nem kapott piros- vagy sárgalapot”, az egyes biztosokhoz fűzött kommentárok egyike-másika nem valami kedvező. A ciprusi Markosz Kyprianuról, aki a költségvetési tárcához fog kerülni, egyenesen azt írta az értékelést fogalmazó parlamenti bizottsági elnök, hogy „nem nevezhető éppenséggel nehézsúlyú jelöltnek”.

A segélypolitikához irányított máltai Joe Borgnak a képviselők „nincsenek meggyőződve szakmai alkalmasságáról”, Janez Potocnik (információs, telekommunikációs és vállalkozáspolitika, szlovén) válaszai pedig „nem voltak mindig meggyőzőek, túlságosan igazodtak a bizottsági irányvonalhoz és hiányzott belőlük a személyes vélemény”.

Ami azt illeti, mindez annyira nem meglepő: a jelöltek nagy részét teljesen más tárcához helyezték, mint azt szakmai tapasztalatuk indokolttá vagy akár érthetővé tett volna, és a meghallgatásokon nemegyszer érezni is lehetett, hogy az elmondottak nagy részét a megelőző hetekben magolták be. Ezt a meghallgatásokat vezető elnök, Joseph Daul is elismerte csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol azt mondta, hogy „néhányan nem rendelkeznek nagy tapasztalattal új területükön, és némi gyakorlatra még szükségük lehet. Néhányuknak nagyon hirtelen nagyon sokat kellett megtanulnia.”

A legjobb értékelést talán (a szövegbeli minősítések alapján ítélve) Siim Kallas (gazdaság és pénzügy, észt), Danuta Hübner (kereskedelem, lengyel) és Pavel Telicka (egészségügy és fogyasztóvédelem, cseh) kapták. Összességében valamennyi biztosjelölt megfelelt és minden bizonnyal gond nélkül csatlakozhatnak a Bizottsághoz májusban. Már csak azért is, mert nem egyenként szavaz róluk az Európai Parlament, hanem együtt, tízes blokkban – arra pedig semmi esély nincs, hogy valamennyit buktassák egy-két kevésbé felkészült jelölt miatt.

Az egyes jelöltek (Telicka és Kallas) kommunista múltját firtató képviselői kérdésekkel kapcsolatban Daul és Cox úgy vélekedtek, hogy „lehet, hogy van múltjuk, de azóta bizonyították európai elkötelezettségüket”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik