Belföld

Jobbközép erőfölény várható Európában

Jobbközép politikai erők fogják dominálni az Európai Parlamentet a választások után – állítja a Burson-Marsteller politikai elemző cég megbízásából nemrégiben született tanulmány. A liberálisok ugyanakkor kulcsfontosságú pozíciókat szerezhetnek meg.

Az elemzés abból a feltételezésből indult ki, hogy a kormányzó pártok rosszul, míg az ellenzéki pártok jól fognak teljesíteni a júniusban esedékes választásokon. Az alapfeltételezést követve pár kisebb európai országban ugyan a jobbközép pártok valamelyest hátrányban maradnak majd, de lemaradásukat ellentételezni, sőt túlszárnyalni fogja a Németországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban szerzett többletelőny.

A ma is legnagyobb, jobbközép EPP-ED az előrejelzés szerint 285 helyet (39 százalék) szerez meg a választásokkal 732 tagúra bővülő parlamentben. A szocialisták ugyanakkor csak 217 (30 százalék), míg a liberálisok 73 (10 százalék) mandátumot tudhatnak majd magukénak.

A 10 csatlakozó ország belépése tehát nem rendezi át érdemben a parlamenti politikai erők eddigi felállását. A tanulmány – amelyet Simon Hix, a London School of Economics professzora és Michael Marsh, a Trinity College professzora készített – mégis számol néhány jelentős változással.












Az Európai Parlament politikai összetétele az 1999-2004-es parlamenti ciklusban
Európai Néppárt (EPP-ED European People’s Party and European Democrats)
233 fő
Európai Szocialista Párt (PES Party of European Socialists)
179 fő
Európai Liberális Demokraták (ELDR – European Liberal Democrat and Reform Party)
53 fő
Zöldek (Verts/ALE – Greens/ European Fre Alliance)
45 fő
Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal Konföderáció (GUE/NGL – European United Left / Nordic Green Left)
44 fő
Unió a Nemzetek Európájáért (UEN – Union for a Europe of Nations)
22 fő
Demokráciák és Különbségek Európája (EDD – Europe of Democracies and Diversities)
18 fő
Függetlenek (Non-attached Members)
32 fő
Összesen
626 fő



A liberálisok kibillentik az egyensúlyt

A júniusig érvényes arányok szerint 18 helyet birtokló, euroszkeptikusokat tömörítő EDD aligha szerez elegendő mandátumot ahhoz, hogy ismét politikai csoportot alkothasson. További változás, hogy a független képviselők száma a jelenlegi 32-ről akár 50 főre is kibővülhet.

Amennyiben a jelentés szerint alakulnak a szavazatarányok, a liberálisok (ELDR) politikai csoportja kulcsszerepet tölthet be egyes témakörökben felmerülő kérdések eldöntésében. Míg például a környezeti témákban várhatóan a szocialisták mellé állnak, addig a gazdasági kérdésekben a konzervatív oldalt erősítik majd.

Még tovább gondolva, ha az ELDR szövetséget alkot a jobbközéppel, a parlament több mint 50 százalékát ellenőrizhetik együttesen. A szövetség megkötése azzal is együtt járna, hogy a liberálisok érdekes politikai befolyást gyakorolhatnak, amikor a Parlament dönt az EU vezető tisztségviselőiről, így a Bizottság és a Parlament elnökéről.

Felerősödött szélsőjobb

A választások másik fontos eredménye lehet, hogy Európa szélsőjobboldali pártjai – felélesztve a korábban létező Európai Jobbok tömörülését – önálló politikai csoportot tudnak majd alkotni, amennyiben képesek felülemelkedni korábbi nézeteltéréseiken. A csoport tagjait az osztrák FPÖ, a belga FN és VB, a francia FN, az olasz MSFT, a szlovák HZDS, illetve a lengyel SO és LPR szélsőjobboldali pártok képviselői adják majd. Elegendő mandátum birtokában a parlament egyik bizottságának irányítása is a kezükbe kerülhet, amelyik az eddigi „galamblelkületű” bizottságoktól jelentősen eltérő politikai stílust követhet.

 EP-osztozkodás: ugyanannyit kapna kormány és ellenzék

Ha Magyarországon most vasárnap rendeznék az EP-választásokat, három párt képviselőjelöltjei jutnának be, és az ellenzék és a kormányoldal egyenlő arányban osztozna a helyeken – derül ki a Medián havonkénti felméréseinek legutóbbi eredményeiből. A mérsékelt részvétel egyébként a kormánypártoknak kedvez. A pártok közötti erőviszonyok nem térnek el jelentősen attól, mint ami a hazai választásra kimutatható. Elég ritka ugyanis, hogy valaki más pártra készülne szavazni az EP-választáson, mint a hazain. Az ellenzéki szavazók alacsonyabb választási aktivitása miatt egy “most vasárnapi” EP-szavazás kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat hozna egy országgyűlési választásnál: a Fidesz három százalékkal kevesebb, az MSZP három százalékkal több szavazatot kapna. Mindez azt jelentené, hogy a Fidesz 12, az MSZP 11, az SZDSZ pedig 1 képviselőt küldhetne a strassbourgi parlamentbe.

További részleteket >>

A csatlakozó országok pártjai összességében nagyobb befolyásra tehetnek szert a konzervatív EPP-ED és a liberális ELDR berkeiben mint azt tehetnék a szocialista PES kötelékében – vetíti előre jóslatként a tanulmány. A lengyel EP képviselők várhatóan a hatodik legnagyobb nemzeti delegációt alkotják majd az EPP-ED csoportosuláson belül, míg a magyarok a hetedik, a csehek a nyolcadik legnagyobbat. A PES esetében éppen fordított a sorrend, a magyar képviselők kerülnek a hatodik, a csehek a kilencedik, míg a lengyelek a tizenharmadik helyre a delegáció mérete alapján.

Európai pártok

Az Európai Parlamentben a képviselők nem nemzetiség, hanem politikai hovatartozás szerint nemzetközi pártfrakciókban, vagy más néven politikai csoportokban tevékenykednek. A politikai csoportok döntenek a Parlament legfontosabb tisztségviselőiről, a testületek, bizottságok összetételéről és vezetőiről. A politikai csoportok mindig az ötévente megrendezett választások után alakulnak újjá, vagy jönnek létre.

Vannak ugyan évtizedek óta, hagyományosan működő csoportok, de vannak olyanok is, amelyek csak egy-egy parlamenti ciklusra állnak össze. Az Európai Parlament munkáját mégis a két legnagyobb: a szocialista, szociáldemokrata Európai Szocialista Párt (PES – Party of European Socialists) és a kereszténydemokrata, konzervatív Európai Néppárt (EPP-ED – European People’s Party and European Democrats) határozza meg. Ez a két politikai tömörülés egyenként rendszerint a mandátumok egynegyedével, egyharmadával rendelkezik. Ők az egyedüliek, akiknek általában mind a 15 tagállamból vannak tagjaik. A Parlament vezetőit is tradicionálisan ők jelölik.
A két nagy mellett általában minden ciklusban stabil frakciókkal bírnak még – a nagy hagyományokkal bíró, sőt néhány évtizede még harmadik nagyként ismert – liberálisok; a kommunista, baloldali értékeket valló Egyesült Baloldal; az elmúlt egy-két évtizedben megerősödő zöldek; valamint a föderációval szemben a nemzetek együttműködésére hangsúlyt helyező euroszkeptikusok csoportjai. 



Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.