A Medián január óta nemcsak a szokásos “most vasárnap melyik pártra szavazna” kérdést teszi fel rendszeres havi felméréseiben, hanem külön rákérdez az Európai Parlamenti választási szándékokra is. A pártok közötti erőviszonyok nem térnek el jelentősen attól, mint ami a hazai választásra vonatkozó kérdések alapján kimutatható. Elég ritka ugyanis, hogy valaki más pártra készülne szavazni az EP-választáson, mint a hazain: a pártot választók csaknem 90 százaléka eszerint nem tesz különbséget, 8 százalékuk nem tudta vagy nem akarta megmondani, hogy melyik párt EU-listáját támogatná és csak 2 százalékuk említett más pártot, mint amelyikre az országgyűlési választáson voksolna.
A két választási szituáció közötti eltérés elsősorban a különböző pártpreferenciájú szavazók eltérő részvételi hajlandóságából adódik. Márciusban a szavazókorú lakosság 52 százaléka mondta azt, hogy az EP-választáson biztosan elmenne szavazni, ami 5 százalékkal kisebb a nemzeti parlamenti választásra vonatkozó aránynál. Úgy tűnik, hogy a Fidesznek inkább a “hazai pálya” kedvez. Miközben a nagyobbik ellenzéki párt szavazói a kormánypártiaknál nagyobb arányban vennének részt egy “most vasárnapi” magyar parlamenti választáson, addig az EP-választáson az MSZP és főleg az SZDSZ hívei mondják nagyobb arányban biztosra a részvételüket. Az uniós választáson való részvételi szándék erős összefüggést mutat az ország uniós tagságának támogatásával, ami abból is látszik, hogy a belépést leginkább helyeslő SZDSZ-szavazók minden más párt szavazóinál nagyobb arányban készülnek az EP-választásra.
Az ellenzéki szavazók alacsonyabb választási aktivitása miatt egy “most vasárnapi” EP-szavazás kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat hozna egy országgyűlési választásnál: a Fidesz három százalékkal kevesebb, az MSZP három százalékkal több szavazatot kapna. Mindez ezt jelentené, hogy a Fidesz 12, az MSZP 11, az SZDSZ pedig 1 képviselőt küldhetne a strassbourgi parlamentbe.
A Gallup márciusi felmérése némiképp más arányokat mutat. A biztos szavazók körében ugyanis választókorú népesség egyharmada, 35 százaléka azt mondta, hogy a Fidesz listájára szavazna az európai parlamenti választáson. 20 százalék azt felelte, hogy a szocialisták listájára adná a voksát. Február eleje óta a Fidesz – Polgári Szövetség támogatottsága 2 százalékponttal nőtt, a Magyar Szocialista Párté 4 százalékponttal csökkent az európai parlamenti választásra vonatkozóan.
Az MDF vezette közös listára a választókorú népesség valamivel több, mint 4 százaléka, az SZDSZ listájára közel négy százaléka szavazna, ha “most vasárnap” lenne az európai parlamenti választás, vagyis ebben a körben mindkét pártnak több a támogatója, mint egy hónappal ezelőtt.
A teljes felnőtt népesség körében lényegében az intézet ugyanazt a pártpreferenciát tapasztalta az európai parlamenti választásra vonatkozóan, mint amilyen eredményt a hagyományos (hazai országgyűlési választásra vonatkozó) pártpreferencia-kérdésre kapott ugyanezen felmérés során.
Az európai parlamenti választáson való részvételüket egészen biztosra ígérők közül azok körében, akik már tudják és meg is mondják, hogy melyik párt listájára szavaznának, a Fidesz 52, az MSZP 32 százalékos támogatottsággal rendelkezik. A Fidesz támogatottsága nőtt, a szocialistáké erőteljesen csökkent ebben a körben, a Fidesznek tehát az ismert pártpreferenciájú biztos szavazók közt most 20 százalékpontnyi a fölénye az MSZP-vel szemben.
(Az európai parlamenti választás ismert pártpreferenciájú “egészen biztos szavazói”-nak köre nem azonos a hagyományos pártpreferencia-vizsgálatok pártot választó biztos szavazóinak körével.)
